Érettségi, pontok, továbbtanulás - gimi után (beszélgetős fórum)
Az érettségi vizsga és az akkreditált nyelvizsga, az OKTV ill OSZTV továbbá a középiskolai tanulmanyi teljesítmény és némi versenyeredmény (a sport eddig is nagyobb súllyal mertékben számított, mint a tanulmányi) volt az egyetemre jutás feltétele.
Ezek objektív dolgok.
Most mi lesz? Mint a középsulis felvételin, a fentiek jelentik a beugrót, és a 20%-nyi szubjektív, az egyetem megrendelői szerepe, igénye szerinti mozgasteren múlik majd ki jut be.
Erre vannak ott a kuratóriumok, hogy közöljék, milyen diákot kérnek kuválogatni. Így nyilván nem meglepő, hogy "az alapítványi fenntartású egyetemek egyöntetűen támogatták a koncepciót."
" rendszer módosításáról azt mondta a Mol elnöke, hogy ők kezdeményezték, hogy az egyetemek dönthessenek a felvételi pontszámok 20 százalékáról. Szerinte a mostani számítási rendszer nem jó, mert nem lehet minden jelentkezőt ugyanolyan szempontok alapján elbírálni. „Ha fontos a sport vagy a nyelvtudás, akkor én díjazni fogom azt” – mondta arra utalva, hogy az egyetemek 2024-től a felvételizők sportteljesítményét is figyelembe veheti a folyamat során. ... rettentő fontos lépésnek nevezte a kormány bejelentését, szerinte a módosítás hatalmas szabadságot ad az egyetemeknek."
Basszus kevés focista jutott be a Corvinusra?
Pontosan!
Az igazi az lenne, hogy minden szakmánál, ahol kifejezetten emberekkel foglalkoznak, a pszichésen kifejezetten alkalmatlan jelölteket nem lenne szabad fölvenni.
Sőt, valójában az optimális az lenne, ha a munkahelyen is lenne ilyen szűrő. Hatalmi pozícióra pályázóknál is!
Álmodik a nyomor.
Nekem nem volt annal jobb lehetosegem a munka frontjan sem.
Egyetemi oraadokent is ennyi lett volna a pppke n. Viszont akkor lett volna a tb fele joval tobb evem de ezt nem gondoltam akkor vegig.
Kerestem a témához valami netes forrást.
"1993-ban az Antall-kormány nekifogott a szocialista felsőoktatás reformjának, és bár az új törvény megalkotását élénk vita kísérte, egy kérdésben teljes volt az egyetértés a parlamenti frakciók között: tandíjra szükség van. ...
Az általános tandíjfizetési kötelezettséget – Bokros Lajos pénzügyminiszter hírhedt csomagjának részeként – 1995 márciusában kormányhatározatban vezették be. Ennek értelmében szemeszterenként minden hallgatónak 12 000 forint alaptandíjat kellett fizetnie, ezen felül a felsőoktatási intézmények az összeg négyszeresét nem meghaladó kiegészítő tandíjat állapíthattak meg. A tandíjmentességben és -kedvezményben részesíthető hallgatók arányát 20 százalékban maximalizálták...."
Azért nem etikai vétség, mert ő nem is pszi, így nem vonatkozik rá az etikai kódex. Pont itt kezdődnek a bajok.
Nem tudom, hogy, de egyébként mentálos tanácsadók is csinálnak "terápiát". És emberek járnak is hozzájuk. Gondolom, nem olvassák el a falon a szakmai végzettséget igazoló oklevelet, vagy azt hiszik, az is jó erre.
Akkor azért nem emlékszem, mert fölötte voltam.
Én pont a mi időnk után emlékszem egy nagy szigorításra, amikor csomóan nem tudtak már másik szakot is felvenni, mert nagyon drága lett volna.
A coachnak teljesen más a feladata és rohadtul nem kellene terapeutát játszani. Annyi a dolga a terápiával, hogy ha felismeri annak szükségességét, akkor szakember felé irányítsa az ügyfelét.
Orbitális etikai vétség és szakmai hiba terápiába kezdeni coahcként. Eleve nem is értelmezhető, hiszen a coaching tulajdonképpen véget nem érő kérdések sora. Hogy lesz abból terápia?
További ajánlott fórumok:
- Kérdések és félelmek a felnőttkori érettségivel kapcsolatban
- Középiskolai továbbtanulás NEM gimibe készülőknek
- A 2010-es felvételi pontszámításban megmarad e az érettségi pontok duplázása? Valakit érint?
- 2013-ban érettségizők továbbtanulása
- Diakonia érettségi előnyt jelenthet a továbbtanulás szempontjából?
- Érettségi pontok!