Elváltam miatta. Várjak még? Mit csináljak? (beszélgetős fórum)

szerintem pont az lenne hiba ha engednéd hogy a pasi a nevére vegye a gyereket, igy ha gazdag is bármikor elveheti tőled ha te épp elhagynád őt

Egy "jó" döntést nem kell megbánni !!!!

Ha akarna Téged igazán, már régen Veled élne...

azért mondja hogy 1 -2 honap mert igy biztositja hogy addig ne vetesd el a bébit utána meg már nem tudod elvetetni

Hát ez az,hogy nem gondoltam én sem. Azt hittem, hogy nekem csak nehezen, vagy esetleg segítséggel lehet gyerekem, mert a férjemmel 10 hónapig próbálkoztunk és nem jött össze.

Igazad van! De tudod, én a saját életemből merítkeztem. 13 év és 2 gyerek után hagytak ott, ami után megbánhattam volna, hogy annak az embernek szültem,de a drágáimat sohasem bántam meg! A gyerek a legnagyobb kincs, és ha elvetetné, azt az életben sohasem bocsátaná meg magának.

Életed legnagyobb baklövése lenne, ha megtartanád ezt a babát!!!!

Mindig mondom neki, hogy a gyerekei hiába látják, hogy anyu meg apu együtt van, az még nem minden. Azt is látják, hogy nem szólnak egymáshoz, hűvös a hangulat, sőt a nő már egy csomószor a fejéhez vágta a gyerekek előtt, hogy utálja. A babának mérhetetlenül örül, hogy összejött. Attól nem félek, hogy nem akarná a nevére venni. Csak attól tartok, hogy arra számít,hogy itt is lesz majd egy családja meg ott is. Bár azt ígéri,hogy 1-2 hónapon belül vesz ki egy albérletet és oda költözünk együtt és akkor az élettársa csak belátja,hogy nem maradhat egyedül a nagy házban és elmegy.

...de jó neked, h ennyitől teherbe esel:-) Szerintem sokan a földhöz vernék magukat, ha ilyet "tudnának"...(köztük én is). Ha ezt tudtad magadról, inkább kellett volna valami hatékonyabb módszer. Ez a dolog max. házastársaknál vállalható be szerintem, akiknél nem gond, ha "bejön" a hibaszázalék...

Nem akartam teherbe esni. Nem szedtem gyógyszert, de a megszakításos módszer éveken keresztül bevált. Szépen kiszámította, hogy kb. mikor van peteérésem és nem húzta ki időben, valamint a második menet előtt nem törölte le rendesen. Én észre sem vettem az egészből semmit, csak utána mondta el.

A leírásodból nekem az jött le, h nem egészen miatta váltál el...

Az nem baj, hogy elváltál, azt sohase bánd meg! A pasi nyilvánvalóan vonzódik hozzád, de elég gyáva ha nem mer felvállalni, ahhoz viszont volt esze, hogy teherbe ejtsen. Egyébként, a gyerek sem tartja össze a szülőket, ezt tapasztaltam. Ha már végképp nem megy tovább, akkor gyerek ide vagy oda, az egyik lelép. A babát azért megtartanám , magamnak, mert az enyém, és akkor is az marad, ha már az apja sehol sem lesz. Egy tanács: figyelj, hogy nincs -e valaki más is a háttérben (nőre gondolok) és vigyázz, ha szabadulni akarna tőled, ott maradsz egy gyerekkel, munka nélkül. Ja! Mindenképpen vegye a nevére a picit! Ebből ne engedj! Ha pedig ezt nem akarja, az már önmagáért beszél! Légy óvatos!

Nekem is ezen akadt meg a szemem!

uhh de durva, hogy tudja direkt ugy alakitani hogy a nő terhes legyen? ezt nem értem, nem védekeztél? megerőszakolt?

Nagyon nem könnyű a helyzeted. Viszont egy valamit nem értek: "Ráadásul direkt úgy alakította a dolgokat, hogy teherbe essek" - mit jelent ez?

Nagyon nagy gondban vagyok. 2007ben férjhez mentem, de hamar kiderült, hogy a volt férjem (akkor volt 23 éves) még nagyon nincs felnőve a feladathoz. Az esküvő után fontosabbak voltak neki a haverok, meg a bulizás és az alkohol mint én és a frissen vásárolt felújítandó házunk. Én akkoriban munkahelyet váltottam és a főnököm (akit akkor már régebb óta ismertem) elkezde csapni a szelet. Otthon nálunk nem rendeződött a helyzet, sőt egyre rosszabb lett. Volt hogy hazamentem munkából és a férjem ott mulatozott a részeg haverjaival a házunkba. Mivel apukám sem veti meg az alkoholt, megrémültem és az járt a fejemben, hogy rám is olyan élet vár, mint anyukámra? Ezért kezdtem engedni a munkahelyi csábításnak és a főnökömmel egymásba gabalyodtunk. Tudtam, hogy van egy élettársa és két gyereke, de azt is, hogy a nőbe sosem volt szerelmes és már nagyon régen megromlott a kapcsolatuk. A férjemnek pár hónap után elmondtam a dolgot, mert nem bírtam tovább a titkolózást. Utána még kb. 1 évig együtt laktunk a közösen vett házunkba, majd közös megegyezéssel elváltunk és ő elköltözött albérletbe.A házban a sok hitellel a nyakamon én maradtam. Ezek alatt Attilával (a főnökömmel) együtt voltunk, szinte az egész napot mindig együtt töltöttük. Persze csak egy héten kb. egyszer aludtunk együtt és a hétvégéi mindig a családé, a gyerekeié volt. Az élettársának nem merte bevallani, hogy van valakije, mondván,hogy nehogy a gyerekeknek azt mondja, hogy apátok tette tönkre a családot. Valamint az is gond, hogy elég nagy vagyona van, amiből anno sok mindent a nő nevére iratott. Már 2 és fél éve együtt vagyunk, de még mindig ott tartunk, hogy a nő nem tud rólam (bár sejti. Mondta Attilának, hogy őt nem érdekli,hogy mit csinál, csak hagyja békén) én meg egyedül lakok abban a házban, amihez kezdetektől rossz emlékek fűznek. Már nagyon sokszor megpróbáltam vele szakítani, de mindig jött és igérgetett, nem engedett el én meg túl gyenge és talán túl naív vagyok és mindig adtam neki még egy esélyt. Most októberben azonban bejött valaki más a képbe. Találkoztam vele kétszer, beszélgettünk, szimpatikusak voltunk egymásnak. Attila ezt megtudta. A srácot leépítette rólam és el nem mozdult mellőlem, amíg le nem csengtek az események. Ráadásul direkt úgy alakította a dolgokat, hogy teherbe essek akkor és így senki nem tud majd tőle elvenni. Most 10 hetes terhes vagyok. A helyzet változatlan. Hétköznap napközben éjszakába nyúlóan velem van, hétvégén és reggelenként a gyerekekkel. Bár mióta együtt vagyunk az élettársával nem volt sehol, nem csinálnak közös programokat. Nem tudom mit csináljak. Kérlek ne bántsatok, hanem inkább segítsetek!!