Életem nagy szerelme nem a férjem (beszélgetős fórum)
Ő munka közben tud beszélni.Nekem van 3 órám amikor egyedül vagyok. Hát így!
És ezt, hogy? Napi 2-3 óra telefon?
Magam részéről így hangzik: nem a volt férjem!
Egyenlőre még nem tudjuk nálunk hogy fog alakulni. Így nagyon nehéz.....
Együttérzek veled, nagyon nehéz de közben nagyon jó.
Mi azért 2 éve elég sűrűn találkozunk.Van hogy hetente többször is, előfordul hogy 2 hetente de volt hogy 1hónap is eltelt.De több időt nem bírunk ki egymás nélkül.Nagyon nehéz összehozni a talit de megoldjuk.Szinte minden nap beszélünk telefonon 1-2-3 órát és az üzenetek sem maradnak el.
Nálunk is volt ilyen terv, hogy mindenki marad a családjával, és közben találkozunk. Még a férj-feleség is belement volna.
De jobb, hogy léptünk, sokkal tisztább így mindenkinek.
Egyébként milyen a karácsony, a közös családi nyaralások? A gyerekek azt látják, hogy apu és anyu sosem ölelkeznek, nem szeretik egymást?
És mi van a másik féllel? Neki is nyilván van igénye gyengéd szerető kapcsolatra. Ő is tartson szeretőt?
Nekem ez nem jött be. Mi 1 évig éltünk így a válás előtt.
Köszönöm, hogy leírtad mindezt.Az én történetem is hasonló. 15 hónapig voltunk együtt. Én is meguntam a 2. helyet. Férjhez mentem, gyerekeim születtek. De a mai napig tartjuk a kapcsolatot. Van, hogy évekig nem beszélünk, de gondolunk egymásra. Nem tudunk elszakadni egymástól! Az elmúlt 9 évben négyszer találkoztunk. Én is tudom, hogy ezt nem szabad, de nem tudok ellenállni az érzésnek. Rengeteget harcolok magammal!
Kedves Hoxások!
Lehet köpködni de felesleges, tudom mit gondoltok.Nem vagyok büszke arra hogy így alakult az életünk.
20 évvel ezelőtt ismerkedtünk meg.Ő akkor nősült meg.Nekem nem volt akkor kapcsolatom így beleugrottam ebbe a kapcsolatba, tudom undorító dolog de mégis megtettem.Elmondása szerint Ő nem is akarta ezt a házasságot.Az esküvő után 4 nappal megcsalta velem a feleségét.4 hónapig voltunk együtt.Imádtuk egymást de rájöttem hogy nekem több kell nem elég az a pár lopott óra.Mivel friss volt a házasság maradt a feleségével.Néha beszélgettünk,találkoztunk de részemről már csak barátság volt,Ő viszont többször próbálkozott.Közben eltelt rengeteg idő, én is férjhez mentem.Született egy kislányom(4 éves most) . Majd pár hónappal később neki egy kisfia.Kérte találkozzunk dumcsizzunk egyet.Ez a találkozás ismét felkorbácsolt bennünk valamit. Ugyan azok az érzések törtek elő ami 18 évvel ezelőtt volt.Szeretjük egymást. 2 éve ismét együtt vagyunk de egyenlőre mindenki a saját családjánál.Tudom ez így nem helyes de sajnos jelenleg nincs más lehetőség.
Részletek? Vagy nem akarsz ennyire belemenni?
Pár napja beszéltem a Nagy Ő-vel. Ugyanazt érzi, mint én. És nem is titkolta egy percig sem. 😔
De jó ezt olvasni. Az első 4 mondat mintha csak rólunk szólna :-)
További sok boldogságot!
Én nagyon hamar megismertem életem szerelmét. Túl hamar, nem is maradtunk együtt. Mindketten megházasodtunk, gyerekeink lettek. 18 évvel a szakításunk után találkoztunk, és egy ellenállhatatlan szerelem alakult (folytatódott?) köztünk. Mindketten elváltunk, 10 éve élünk együtt, közös gyerekunk is van. Még mindig szerelmesek vagyunk, nemcsak házasok 😊
Az előző házasságomból született lányom azt mondta, miattunk hisz az igaz szerelemben.
Szerintem nem érdemes a biztonságot választani, mert igazan boldog akkor nem leszel. Csak egy életünk van, és az utolsó napon nem mindegy, hogyan fogsz visszagondolni az életedre.
Szia! Nem írigyellek ebben a helyzetben. Hasonló cipőben járok. A mi történetünk 20 évvel ezelőtt kezdődött.....
Én is pontosan tudom, h minden okkal történik. És ez így is CAN jól. Én döntöttem úgy, h legyen vége, mert ő talán soha nem tudta volna megadni nekem azt amit a férjem. Csak azt nem tudom megmagyarázni, h miért vagyok még mindig oda érte? 9 év alatt miért nem múlt el ez az érzés?
Az előző kiegészítése: Hidd el, oka van, hogy nem vagytok együtt.
A nagy Őmmel 6 évet húztunk le együtt, körülmények miatt mentünk szét, és mert túl fiatalok voltunk.
1,5 évig nem láttuk egymást, és nem tudtunk a másikról semmit. Akkor megkeresett a neten.
Azóta találkoztunk kétszer. Mai napig ott a “lepkeraj”.
Amikor meglátta és kezébe vette az akkor pár hónapos fiam, azt mondta, hogy az Ő gyerekének kellene lennie.
De ez már így marad...
(Halkan jegyzem meg, lassan 10 éve nem vagyunk együtt...)
Bocs, az első mondat a "tiéd", a többi a fórumindítónak szól:)
Igy igaz! Lehet, hogy a nagy Ő sem lenne sokáig nagy Ő ha vele élnél. Most azért ideologizálod mert nem lehettek együtt. (majdnem) minden szerelem elmúlik egyszer.
"Ha meglátom még mindig beleremegek." és ő mit érez?
Lehet olyan szekér után futsz ami már elment...?
Ezzel teljesen egyetértek minden szavával!
Hát, ilyen beleremegések akadnak... .D
Valahogy így vagyok én is. A biztonságot választottam. És nem kell félre érteni, nem bántam meg. Csak az a bizonyos Nagy Ő még ennyi év után is sokat jelent nekem. Szám szerint 9 év. Több mint 3 éve nem beszéltünk, de minden nap eszembe jut. Ha meglátom még mindig beleremegek.
Mindig az a perc a legszebb perc,
Mit meg nem ád az élet,
Az a legszebb csók,
Mit el nem csókolunk.
Mindig az az álom volt a szép,
Mely gyorsan semmivé lett,
Amit soha többé meg nem álmodunk.
Ismerek olyat, aki élete nagy szerelmének esküdött örök hűséget, majd elváltak. Felvetődött, hogy ismét összekerülnek, de az egyik fél a "biztonságot" választotta. Együtt él új párjával, de a nagy Ő-vel tartja a kapcsolatot, életének minden jelentős fordulatát megosztja vele.
Nem biztos, hogy rosszul jártál. A nagy szerelmeket mindig idealizáljuk, főleg, ha be sem teljesültek. Attól, hogy valaki a "NAGY Ő", még nem biztos, hogy ha őt választod, képesek lettetek volna boldogan együtt élni.
Ha most boldog a házasságod, akkor becsüld meg és ne agyalj a múlton. Főleg, ha gyerekeitek is vannak. Tedd össze a két kezed, hogy jó a házasságod, akármerre nézek, ritka az ilyen.
Ott a pont Dredd. De ez bonyolultabb. Igen az én nagy szerelmem is foglalt. És foglalt volt már akkor is,amikor szerettük egymást. (Negatív hozzászolók kíméljenek please)
érdekes, nekem a nagy szerelmeim mindig olyanok voltak akik foglaltak voltak, vagy még elején a koromból kifolyólag reménytelen volt...
További ajánlott fórumok: