Egyedül 2 éves kisfiammal (beszélgetés)

Igen, ideje van az anyukának 2 éves gyerek mellett, már előbb is. Nem is erre gondoltam, hanem ha talál munkahelyet magának, - ki tudja, milyen időbeosztással - akkor is lehet, hogy vagy vinni, vagy hozni nem tudja a gyereket a bölcsiből, vagy ha beteg lesz, akkor is meg kell oldani a gyerekfelügyeletet.

Nem tudjuk, a tesójáék miben tudnak segíteni, nekik van-e gyerekük,stb.

Én fiam is ment 2 évesen bölcsibe.

Nekem is meg kellett oldanom, ha beteg volt, hogy ki legyen otthon vele, mivel nagyszülői segítség nem volt.

De egy 2 éves gyerek mellett anyuka már tud magával is törődni, semmi nem gátolja abban, hogy "tiptop" állapotban menjen el egy állásinterjúra.

Kedves Fórumindító,

Sok sikert Nektek! Nem voltam ilyen helyzetben, de áterzem.

Talpraesettnek tűnsz, minden rendben lesz 🙂

Parancsolj:

Ptk.

4:94. § [Az élettárs feljogosítása a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatára]

(1) Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a bíróság a volt élettársat – kérelmére – feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján közösen használt lakás további használatára, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt.

(2) A bíróság az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az adottságainál fogva arra alkalmas lakásnak elsősorban az osztott használatát rendelheti el.

(3) Kivételesen indokolt esetben a bíróság a volt élettársat a másik élettárs kizárólagos tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a volt élettársat illeti meg, és a kiskorú gyermek lakáshasználata másként nem biztosítható.

(4) A bíróság a (2)-(3) bekezdés szerinti osztott vagy kizárólagos használatot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkezéséig is biztosíthatja.

(5) A kizárólagos használatra feljogosított volt élettársat a bérlő jogállása illeti meg, azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással megfelelő cserelakás felajánlása esetén szüntethető meg.

Oké, okoskatörp, megkövetlek. 😂

Biztos sok-sok gyereket felneveltél, ismered a leküket, egy odaadó nagyi lehetsz. Sorry!!

Jogos a borúlátásod, de a helyzeted nem reménytelen, mert van hová menned a kicsivel. A testvéredék nyilván tudják, mire vállalkoznak, amikor megengedték, hogy hozzájuk költözzetek. Ha a bölcsit sikerül elintézned, csak találsz valamilyen állást.

Szomorú, hogy ilyen hamar vége lett a párkapcsolatodnak, de ezen felesleg siránkozni; ahogy elnézem, nem is teszed, hanem keresed az utat a továbblépéshez. Fel a fejjel! Gondolj arra, hogy sikerülni fog!

Az apuka végleg lemond a gyerekéről?

2 éves gyerekről van szó, nem egy 2 hónaposról, aki mellett összefolynak a nappalok és éjszakák.

Miért ne lehetne anyuka tiptop?

Miért ne tudna tiptop lenni?

Mi a fenébe kellene belegondolnia!?

Ok, nem vagytok házasok. De az élettársad akarta ezt a gyermeket? Közösen terveztétek, együtt vártátok?

Vagy a terhességed bejelentését sem fogadta úgy, ahogyan vártad?

De ha az anyukának esze ágában sem volt hónapokon keresztül rendezni az életüket, mindig csak azt hajtogatta, hogy gyerekkel úgysem tehetik ki... egy lépést sem tett sem a munkaügyi központban, sem az önkormányzatnál, sehol. Pedig fél év alatt találhatott volna magának munkahelyet, de esze ágában sem volt utána menni.

Hajléktalan szállón, tömeg-szálláson kötött ki. Akkor.

A te gyermeked nem fog intézetbe kerülni, mert te azon vagy, hogy rendezd magad körül a helyzetet, és lépni is fogsz, mert felelősen gondolkodol.

Szurkolok, hogy mielőbb minden tekintetben rendeződjenek a dolgaitok.

Minden rendben lesz!

A kisfiad ezt fogja megszokni, így ebben lesz boldog.

Sok sikert!

Kedves Mindenki! Egyesével nagyon sok lenne mindenkinek válaszolni így megoldom így.

Nem vagyunk házasok de attól a gyerek tőle van.

Enis számíthatok, családra, barátokra ezzel semmi gond nincs. Tesómék várnak minket de attól az ő életük is borul valamilyen szinten. Nem tudom egy gyermeknek hogyan lehetne jobb inzetben mint az édesanyjánal. Nekem a kisfiam az életem és ameddig élet van bennem azon fogok dolgozni hogy a lehető legjobb élete legyen. Egy pár biztató szót vártam aki netalántán volt ilyen helyzetben de aztán lett itt minden a lakhatassal meg ilyenekkel kapcsolatban.

Csakhogy tudd: a lakás tulaj kb. fél évet várt, hogy az anyuka rendezze a dolgait, találjon munkahelyet, és újra egyenesbe jöjjön. De az füle botját sem mozgatta, a csp-ből és a tartásdíjból éltek, és mindig azt hajtotta, hogy gyerekkel úgy sem rakhatják ki!!!

Nálad mentek el otthonról, ha azt hiszed, hogy a gyereknek jobb az anyjával - a híd alatt!!!

Tisztában vagyok azzal, hogy nem ideális megoldás, így felesleges a szellemi képességeimet megkérdőjelezni, sőt felesleges egyáltalán az egészségi állapotommal foglalkozni.

A lakás tulajdonosa még mindig emberségesebb volt, mintha az anyukát gyerekkel együtt teszi utcára!!!

Lehet, hogy nálad mentek el otthonról? Nekem mindegy, az a te bajod, hogy mindig másban (bennem!) keresed a hibát. Abbahagyhatnád már!

Ilyenkor szokott az eszembe jutni az, hogy tényleg csak nekem van ilyen családom?

Soha senki nem hagyna ilyen helyzetben, sem a tesóim, sem a nénikéim, sem az unokatesóim(még az idióta húgom se;)), stb.

Ha a szüleim vagy a nagymamám élne, akkor őket mondtam volna elsőnek, de pl. én több barátomhoz is mehetnék, ha ilyen helyzetben lennék.

Erről is szól a család és a barátság.

Szerintem.

És inkább ez, mint egy megromlott kapcsolatban élni még x ideig.

Nagyon nem érdekelne,hogy van e jogom ott élni még, az sem, hogy nem tehet ki, az sem, hogy a gyerek apja, és semmi. Mennék....

Biztos van ilyen is, ne de azért ezt jobb megelőzni!

Ezért mondom, hogy a család, esetleg barátok pont megfelelnek ilyen esetben.

Komolyan mondom, néha azt érzem elmentek nálad otthonról.

Odáig rendben van, hogy a tulajdonos szeretné a lakását visszakapni. Valahogy meg kell neki oldani. De, hogy lehet egy nőnek olyat leírni, hogy az intézetben a gyerek helyzete rendeződött? Eltudod te képzelni, mit érez az a gyerek, akit elszakítanak az anyjától? Milyen tragédia az neki, a szegény anya is jöbb, mint az intézet, ha az anya nem bántalmazta a gyermekét, szerette, gondoskodott róla, körülményeihez képest.

A rendszerváltás óta nagyot fordult a világ. A velem szemben levő lakásban volt egy bérlő kicsi gyermekével együtt. Megszűnt a munkahelye, nem tudta a bérleti díjat, rezsit fizetni. És nagy hangon mondta, hogy őt gyerekkel együtt nem teheti a tulaj utcára.

A tulaj elment a gyámhatósághoz, ott elmondta, hogy mi a helyzet: jöjjenek ki, mert a bérlőnek nincs jövedelme, nem tudja a gyereket megfelelően ellátni. A gyereket vitték állami gondozásba, azok után már mint egyedülálló bérlőt rakta ki a lakásból a tulaj.

Kemény dolog, de legalább a gyerek helyzete legalább rendezve lett. És valójában nem lehet a tulajt sem elítélni, hiszen a lakás az övé.