Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Egy házasságban ahol már évek óta nincs szeretet. fórum

Egy házasságban ahol már évek óta nincs szeretet. (beszélgetős fórum)


1 2 3 4 5 6 7
2010. jún. 30. 22:35

Reggel kérek egy beszámolót Tőled, mi jót csináltál ma!És hogy haladsz a lelked erősítésében.

Szia

196. a0cc3bd7dd (válaszként erre: 195. - Augustus)
2010. jún. 30. 09:52
Igen NAGYON DE NAGYON ÖRÜLTEM:-)) Neked is köszi Mindent,és sok puszi:-))
2010. jún. 30. 08:36
Nagyon kíváncsiak voltunk. Tudtam, hogy örülni fogsz Neki.
194. a0cc3bd7dd (válaszként erre: 192. - Tina68)
2010. jún. 30. 07:47
Jaj Drága Kriszta,ha nem volna itt a neved,akkor is tudnám,hogy te irtad ezt nekem:-) Tudom hogy megingások lehetnek,ugyanis van aki tegyen róla:-(De ki fogom birni,KI KELL BIRNOM!!!Puszillak drága:-)És nagyon Hálás vagyok Neked Mindenért!!!!!!!!!!
193. a0cc3bd7dd (válaszként erre: 191. - Augustus)
2010. jún. 30. 07:41
Nagyon jó volt.Már régóta nem érzem feszélyezve magam az emberektől,mint már irtam is 5éve,csak nagyon "kicsi"tüneteim vannak:-)Esetleg nagyon kicsi szorongás az úton,de az egyből elmúlik ha találkozok valakivel és beszélgetek!
192. tina68 (válaszként erre: 181. - A0cc3bd7dd)
2010. jún. 29. 18:42

Szia Gabi!


Napok óta olvaslak, és meg kell mondjam, hogy minden tiszteletem a Tiéd!

Azért ami és ahogyan végigcsináltál, és főleg azért az elhatározásért ami megfogalmazódott Benned!

Nem fog eltántorítani semmi, én ezt érzem ki a szavaidból, esetleg csak megingatni, de győzni fog az önállóság utáni vágyad!

Veled vagyunk, és bátorítunk ha kell, erőt adunk ha fogytán:-)))


Kitartást!!! Meg tudod csinálni!

191. Augustus (válaszként erre: 186. - A0cc3bd7dd)
2010. jún. 29. 18:34

Jajj, de jó, hurrá.:-))). Ez nagyon nagy dolog.

Gondolom érezted is, hogy jó volt. Vagy még feszélyezve érezted magad az emberektől?

190. Augustus (válaszként erre: 189. - Augustus)
2010. jún. 29. 18:28
Visszaolvasok
2010. jún. 29. 18:28
Sziasztok, nagyon beindultatok addíg míg én magammal voltam elfogalva:-)Viszaolvasok
188. a0cc3bd7dd (válaszként erre: 187. - Agnesss0129)
2010. jún. 29. 18:03
OKÉ:-) KÖSZI ÁGI:-)
187. agnesss0129 (válaszként erre: 186. - A0cc3bd7dd)
2010. jún. 29. 17:49

na látod!

ne is lássa senki,hogy valamiben is függsz tőle,pláne ne beszélje be senkinek,hogy talán beteg vagy és egyedül nem tudsz levegőt sem venni!

ezzel később vissza is élhet.tudod ha be csukjátok az ajtót,senki nem tudja,hogy mindent te csinálsz.menj amennyit tudsz a gyerekkel akár ketten is!rád is rád fér még ha egy fél óra is az egész,de nem a 4fal közt vagyarról nem is beszélve a környezetetek is látja,hogy semmi baj veled!

186. a0cc3bd7dd (válaszként erre: 184. - Agnesss0129)
2010. jún. 29. 17:38
Nem fogom magam hagyni!!!Mától kezdve ha csak 2 zsemle kell is nem hagyom hogy hozzon,minden nap megyünk a kisfiammal a közértbe meg ide oda.Ma délután is voltunk,közértbe,a postán,meg a kisfiam keresztannyáék.
185. a0cc3bd7dd (válaszként erre: 183. - Agnesss0129)
2010. jún. 29. 17:34
Hát pont ez az hogy most lehetne minden jó.Hiszen mindenünk meg van ami kell,és itt a kisfiunk.De nem:(Miért nem tisztel,becsül,akkor mint a gyerek születése előtt?Tudta hogy mit szenvedtem lelkileg hogy nem volt gyerekünk,és valjuk be miatta,mert nála volt a probléma.De kitartottam mellette,mert tiszteltem becsültem,ha nem is voltam boldog.Végigcsináltam a programot,szépen kihordtam a gyerekét,nem kellett velem szaladgálni,mert valami bajom volt.Szépen megszültem.Hazajöttünk,csináltam mindent egyedül,mintha mindíg is azt csináltam volna,mert segítségem ugye nem volt.Itt a gyönyörű kisfia akit imád,de engem nem TISZTEL és nem BECSÜL.
184. agnesss0129 (válaszként erre: 177. - A0cc3bd7dd)
2010. jún. 29. 17:11
igazad van ne hagyd most már magad!észre veszi,hogy önállóan is el tudsz lenni.erőt ad a gép a beszélgetés ezt ő is észre veszi.ne enged már magad olyan helyzetbe hozni tőle magad,hogy lássa még mindig uralkodni tud rajtad,és vissza jön a pánik betegséged.biztos tetszik neki az a helyzet,hogy úgy tüntet fel mindenki elött mint egy tehetetlen beteg egyén aki nélküle már levegőt sem tud venni!hidd el minnél többet olvasgatsz irogatsz itt annál erősebb leszel.játsz,olvasgassál stb...magadra fogsz találni minnél jobban.szerintem kezd rá jönni,hogy nem tud azt csinálni veled,vagy manipulálni mikor ő akar.
183. agnesss0129 (válaszként erre: 175. - A0cc3bd7dd)
2010. jún. 29. 17:03

szia!

nem sikerült hosszúra a levél.értelek én,és tényleg erős vagy!tudom milyen egy gyereket nagyon akarni,nekem is fiam volt az első terhességem több mint 3évi házasság után sikerült,de nem simán akkor még fiatal voltam,és még a maszek orvos a gyógyszereket ismerte,vagy gondolta úgy sincs másra pénzem...valami külföldi gyógyszert kellett bevenünk az ex férjemmel egy időben 2x 3nap külömbséggel és csoda történt nálunk is terhes lettem az első kezelés után.csak én örültem neki,de olyat azóta sem éreztem talán!nálunk sem mutatta az exem,hogy örül neki,sőt mindent én csináltam egyedül végig,és már kb. 4,5 hónapos terhességem után hozzám sem ért mig meg nem szültem és utána sem sokáig,mintha leprás lennék...pedig annyira voltam"csúnya"kis mama,hogy 8hónaposan még ki kezdtek velem az utcán.na mindegy ennyi év után meg pláne!

nálatok lehet a sok munka,stresz,mindnennek megfelelés,kifizetés ölt ki belöletek sok érzést...idegeiteket ez nagyon is fel örölhette.azért el ismerésem,hogy végig tudtátok csinálni,és pláne te!

azt meg tudom mennyire fájhatott,hogy amikor leg érzékenyebb az ember akkor nem kaptad meg azt a szeretetett amit igényeltél volna tőle,de lehet,hogy akkor nem tudta kezelni a helyzetet,de azóta egy pár év el telt és a kicsitek is nől,ami nagyon nagy öröm,hogy végre van értelme a sok szenvedésnek,nélkülözésnek.

nekem is van egy ismerösöm aki több lombik bébi prógramin is túl van már,az utolsó már úgy meg viselte,hogy fel akarta adni,és az jött be nekik.olyan gyönyörű kislányok van,és olyan mint egy kis ördög!41-es pár ők is,de még jobban össze hozta öket a gyerek és az,hogy tudják mennyi szenvedés.és reménykedés árán született meg.

182. a0cc3bd7dd (válaszként erre: 180. - Augustus)
2010. jún. 29. 10:25
Az első négy mondatod igaz lehet.Az hogy ő nélkülem semmi lenne ez szerintem nem így van.Neveltetéséből adódóan mert ezt látta otthon,elmegy közértbe ha kell/nagyobb bevásárlásokat eggyütt intézzük/,tud főzni,postára is el megy ha kell,bár azt legtöbbször én intézem,de nem gond neki feladni egy levelet.Szóval nem lenne gond neki semmi.
181. a0cc3bd7dd (válaszként erre: 179. - Augustus)
2010. jún. 29. 10:13
Igen,igazad van!Még mindíg nem vagyok benne biztos hogy ez lelki terror/nem tudom miért védem még/,de egyre jobban kezd megvilágosodni bennem,hogy az:-( Bízom benne hogy lessz elég erőm,hogy ne tántorítson el,és nem lessz "hatalma"felettem.De ez nagyon hosszú ideig volt így,és biztos nem kevés időbe telik a változás. De nagyon akarom!!!!!!!!
180. Augustus (válaszként erre: 177. - A0cc3bd7dd)
2010. jún. 29. 09:42
Úgy látom, férjed nem, hogy segítette volna a betegségedből való kilábalást, hanem hátráltatta. De vajon neki jó így? Nem, nem hiszem. És szerintem nem csak a kényelem miatt tette, hanem azért, mert Ő félt és most már egyre inkább fél újrakezdeni az életét. Mert Ő nélküled semmi lenne, Ő gyámoltalanabb a hétöznapi dolgokban szerintem. Gondolom, Te vásárolsz be még, ha együtt is mentek, Te mosol, főzöl, adod fel a csekkeket, intézed a helyi hivatalos ügyeket nem?
179. Augustus (válaszként erre: 177. - A0cc3bd7dd)
2010. jún. 29. 08:26

Ezt olvasva majdnem hevesen reagáltam.(:-&


Ez ellen csak úgy tudsz védekezni, ha lepereg Rólad.Nyugodtságot és egy kedves mosolyt is erőltetve magadra, nem felvenni a kesztyűt.Hagy lássa, hogy nincs hatalma feletted.

Ismerős ez a lelki terror. A 2. férjem a gyermekem apja élt ezzel.Végül megtanultam ezeket kezelni. És úgy váltunk el, hogy Ő pityergett a bíróságon. Pedig én voltam semmirevaló, kurva és tehetetlen.

178. a0cc3bd7dd (válaszként erre: 176. - Augustus)
2010. jún. 29. 08:00
Maga a program ingyenes,azt hiszem az első öt,de az inekciókért fizetni kell,és 6 évvel ezelőtt egy ampulla 8-11.ezer ft volt.Az első programomhoz az inekciók kb:65.ezer ft-ba kerültek 1988-ba amit úgy szedtem össze hogy előre felvettem egy havi fizetésem ami akkor 50.ezer ft-volt,és az önkormányzattól kaptunk azt hiszem 15vagy 20.ezer ft-ot.A második programnál ami 2004-ben volt 180.ezer csak az inekciók,és a harmadiknál 350.ezer mert itt majdnem dupla mennyiségű inekciót kaptam.Igen sajnos sok valaki nem tudja ezt a sok pénzt előteremteni,főnek akinek nincs semmelyen segítsége/itt szülőre gondolok/mint nekünk se volt.Van aki kölcsönt vesz fel,mi Németországot választottuk.
177. a0cc3bd7dd (válaszként erre: 173. - Augustus)
2010. jún. 29. 07:46
Igen én is rájöttem ez a megoldás.Ami ugy érzem már el is kezdődött.De az este,megjegyezte hogy túl sokat vagyok a gépnél,mondom beszélgetek itt ott ,és ez jó.Erre ő mért jó idegenekkel beszélgetni?Mondom mert én is gyüjtök tapasztalatokat,és segítséget is adhatok és ez jó/a pánikbetegséggel kapcsolatba,és a lombikkal kapcsolatba,ezt mondtam neki/egy kis vitába torkolt az egész.Mondtam neki miért rossz az neki ha én jobban érzem magam,jobb kedvű vagyok?Erre csend volt a válasz.De az este tudatosult bennem,hogy azért nem biztatott soha,mert neki ez a helyzet így kényelmes.Mert tisztában van-volt vele hogy ha nem így lenne már rég elváltam volna.És ha látja hogy kezdek rendbe jönni mindíg kitalál valamit hogy letörjek.Egy példa:Ha elakartam menni egyedül a boltba vagy egy ismerősömhöz mindíg megcsinálta a cirkuszt,hogy csak nem randim van,vigyem a gyereket is,ilyenkor úgy felidegesített hogy volt hogy el sem indultam.De száz szónak is egy a vége nem szabad hagynom hogy megint eltántorítson,gyűjtenem kell az erőt,és függetlenednem kell tőle.
176. Augustus (válaszként erre: 175. - A0cc3bd7dd)
2010. jún. 28. 21:18

Én nem is tudtam, hogy az első gyerek is pénzbe kerül. Ráadásul ilyen drága. Persze, hogy minden pénzt megér, de ha valakinek nincs lehetősége rá.

Az viszont szörnyű, hogy a pocakod sem símogatta meg.

175. a0cc3bd7dd (válaszként erre: 172. - Agnesss0129)
2010. jún. 28. 21:11
Utólag vissza gondolva,ha nem lettem volna,és nem lennék erős sok mindent nem tudtam volna végig csinálni csak egy párat leirok:lehet hogy ez másnak nem nagy szám de nekem nagyon nagy akarat kellett hozzá.1996 juliusában mikor még voltak a pánikbetegségemnek bőven jelei,a férjem ki ment Németországba dolgozni.Muszály volt mert nem tudtuk fizetni az OTP-amit akkor vettünk fel mikor vettük a házat,és nem hagyhattuk hogy a kezesektől vonják.Kegyetlen volt,másfél évig birtam.Úgy maradt itthon a férjem hogy ki volt fizetve az OTP,bevezettük a gázt,telefont,körbe pucoltuk a házat.következő túlestem egy sikertelen lombikbébi programon.Utána 2000-be megint kiment a férjem Németországba,4évet volt kint,abból több mint egy évet folyamatosan kint voltam vele.úgy maradtunk itthon hogy,teljesen átalakítottuk a házat belülről,az összes bútort kicseréltük,és vettünk egy másik autót.És a legfontosabb hogy letettünk annyi pénzt hogy nekitudjunk indulni a következő programnak/jelzem azt mondtam neki,ha nem megyünk elválok mert nem akarom leélni az életem gyerek nélkül/Mentünk,az első nekifutásra/ami már a második volt/nem sikerült,következő hónapban ujra,és duplamennyiségű inekcióval sikerült.Júniusba voltunk először a klinikán,októberben terhes voltam.530.000ft-ba került,de megérte.Végigcsináltam úgy a terhességet hogy egyszer nem simogatta meg a hasamat,de hála istennek kis orvosi segítséggel de szépen végig ment a terhességem.A szülésem meg egyszerüen csodálatos volt.Ami ezután következett azt már tudod.Bocsánat hogy ilyen hosszúra sikerült:-)
174. Augustus (válaszként erre: 172. - Agnesss0129)
2010. jún. 28. 19:06
Hát ez nem igaz...:-) Én is hozzá akartam tenni még azt amit az utolsó sorodban írtál, hogy nagyon jó,pozitív dolog,hogy talpra esettebbnek érzi magát. Csak addig tötyörögtem a hsz-mel, hogy kiment a fejemből. De Te most megírtad.
173. Augustus (válaszként erre: 171. - A0cc3bd7dd)
2010. jún. 28. 19:00

Száz szónak is egy a vége, ha a férjedet nem tudod megváltoztatni, Neked kell változnod. Lelkileg. Tinánál olvastam, hogy Ő lelki tisztító kúrákra járt. Igen tudom falun nincs ilyen. De a neten rengeteg spirituális,misztikus ezoterikus könyv van, még azt hiszem itt a Hoxán is foglalkoznak hasonlóval. Többek között én is az ezotéria felé is fordultam, hogy rendeződjenek bennem a dolgok.

Van sok fajta füves könyv, tele gyógyító gondolatokkal. De látom Te is gyűjtesz ilyeneket a naplódban.

Most hirtelen a 61.-es bejegyzéseden akadt meg a szemem.

172. agnesss0129 (válaszként erre: 171. - A0cc3bd7dd)
2010. jún. 28. 18:56
hát igen az emberben nagyon benne maradnak ezek a "szálkák"és nem lehet elfelejteni,legalább is belülről nem.a pia sok mindent kihoz az emberből tapasztaltam,és az az érdekes ha emlékeznek is rá mit tettek vagy mondtak meg sem bánják,nem értik mi más képen "működünk".jó,hogy azért a piáról le állt,csak bennük van,hogy a kocsma ki nem maradhat a napi vagy heti programból mert hát össze dőlne nélkülük!neki előnye veled szemben,hogy a vállalkozása miatt jön-megy emberek közt van.az nagyon jó,hogy tartod magad és úgy érzed erős vagy,sőt talpra esettebb mint a párod!
171. a0cc3bd7dd (válaszként erre: 170. - Agnesss0129)
2010. jún. 28. 18:13
Abban igazad van,hogy sokmindenbe függök a férjemtől.Mindíg is egy biztos pont volt az életemben,mindenbe mellettem állt.Elfogadta a pánikbetegségem,annak idején.Elfogadta,de soha nem biztatott/és ezzel nem bántani akarom/.Úgy érzem hogy kettőnk közül mindíg én voltam a talpraesettebb még pánikbetegen is.Hogy vannak-e külön útjai?Ő jön megy hiszen vállalkozó hol itt dolgozik hol ott,a környéken.Ha itthon van,a kocsmába szokott elmenni,igaz hogy már nem iszik alkoholt,de az alkohol mentes sör jobban esik neki ott mint itthon/pedig itthon is van/.Az is biztos igaz hogy mióta megszületett a gyerek,én változtam hisz 18 évet vártam erre a gyerekre,segítségem nem volt,úgy-hogy kevesebb energiám maradt,főleg hogy ő is úgy megváltozott,többet ivott,soha nem bántott azelőtt a pánikbetegségemért,de utána egyre többet kaptam:hogy én egy szerencsétlen vagyok,nélküle az utcára sem tudok kimenni/Pedig bárhova elmegyek,bármit elintézek, itthon községen belül/De ez csak egy bántás a sok közül.Ezzel elérte azt hogy teljesen eltávolodtam tőle.Mióta nem iszik már ritkán bánt szóval,de Kb:3 év bántást nem lehet visszafordítani.Legalább is én nem tudom.
170. agnesss0129 (válaszként erre: 168. - A0cc3bd7dd)
2010. jún. 28. 17:08
Ezt nem úgy értettem,nekem is telefonos b.nőm,soha nem voltam az az összejárós tipus.Én azt veszem észre minden téren függsz vagy függtél a férjedtől,talán még most is,és szerintem ezt untad meg,hogy nincs önnálló életed vagy gondolatod,és ez neki kényelmes talán.bocsi ha tévedek!ő is mindig a meló után otthon van veletek,vagy van neki külön kis útjai ki kapcsolodásként?most én nem pont nőre céloztam,úgy általában.De még mindig azt mondom azt a kényelmes gyerek nélküli életet szokta ő meg,hogy ketten voltatok és csak rá figyeltél ő volt,most meg nincs a középpontban és húzza az orrát mint egy gyerek,te meg nem tudod mi tévő is legyél mert azért nem kis ideje vagytok együtt.nem ezt hivják társ függőségnek?én nem tudom azért kérdem tőled,mert csak olvasgattam róla,mivel hallottam már egy párszor ezt a kifejezést.
169. a0cc3bd7dd (válaszként erre: 167. - Augustus)
2010. jún. 28. 13:46
Nem akarom a betegségemért a férjemet hibáztatni,de az utóbbi napokban ez is megfordult a felyemben.
168. a0cc3bd7dd (válaszként erre: 165. - Agnesss0129)
2010. jún. 28. 13:44
Sajnos komoly barátnőm nincs!Akik meg vannak azokkal nincs olyan mély a kapcsolatunk hogy ez a téma felkerüljön.Tudod nekem 18 évig a férjem volt a legfontosabb/hiába nem kaptam meg tőle amire vágytam,itt nem csak a testiségre gondolok hanem a gyerekre is/mindenhova eggyütt mentünk,mindent eggyütt intéztünk/bár ez most is így van/Mikor dolgoztam,siettem haza főzni,a dolgomat csinálni,nem volt fontos a barátnő.De akkor még kommunikáltunk,lelkileg eggyütt voltunk.És hogy már 5 éve nem így van,most nagyon hiányzik egy igaz barátnő!De eggyelőre örülök hogy itt a hoxán sokan biztattok,kiirhatom magamból azt amit másnak nem tudok elmondani,és ez most nekem erőt ad!És ez most nagyon fontos nekem!!!!!!!!
1 2 3 4 5 6 7

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2019, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook