Dalszöveg - lánc (fórumjáték)
Nem jártam te feléd, csak mesélték az emberek,
Hogy létezik olyan hely, ahol nem létezik nem merek....
Ma végre jó a kedvem, ó-ó
Mert érzem, hogy itt leszel velem
Ma örülök is, hogy élek, ó-ó
És várom, hogy este hét legyen ...
Nézz, nézz az ég felé
Sosem voltam egyedül én sem, egy távoli vidéken várnak rám.....
Lehetsz jó, és lehetsz jobb,
És a szíved lehet még nagyobb,
És a jó pontok nem férnek el a jegyzőkönyvben...
Szomorú vasárnap
Száz fehér virággal,
Vártalak kedvesem templomi imával.
...A csúcson vagy, jól látható,
Érzed, megtettél mindent, és a végére minden jó lesz...
Kék és narancssárga
(Republik)
Szállnak az évek szárnyaik szépek arról mesélnek
könnycsepp szavak helyett az életem....
Messze idegenben, a zúgó tenger partján,
Fényes fogadóban ettem a vacsorám.
Lányok kínálgatták hozzá a kenyeret,
Én is vettem egytől, halvány volt, remegett.
(Kárpátia)
.
Két kis árnyék fények mögött
Szürke senkik nagyok között.
Mellékutcán álmodozók
Boldog csendben hallgatók.
Két kis csendes egyszerű ember
Mégis miénk a nagyvilág!
Kéz a kézben együtt az úton
Egymást nézve megyünk tovább!
Refr:
Két összeillő ember
Fénylő tágra nyíló szemmel.
Figyeld elakad a hangunk
Istenem, hát mi vagyunk!
Két fénysugár a ködben.
Jöttél akkor és én jöttem
Látod így volt írva sorsunk
Most élünk végre, nem csak álmodunk!
Két kis fűszál dús fák között
Két kis porszem hegyek mögött.
Völgyek mélyén két kisvirág
Mérhetetlen boldogság!
Ezek vagyunk mióta csendben
Enyém lettél és én tiéd.
Mikor másra nem süt a napfény
Nekünk akkor is ragyog az ég!
Refr:
Két összeillő ember
Fénylő tágra nyíló szemmel.
Figyeld elakad a hangunk
Istenem, hát mi vagyunk!
Két fénysugár a ködben.
Jöttél akkor és én jöttem
Végre megláttalak téged
Hát feledjük az elhullt könnyeket!
Refr:
Két összeillő ember
Fénylő tágra nyíló szemmel.
Figyeld elakad a hangunk
Istenem, hát mi vagyunk!
Két fénysugár a ködben.
Jöttél akkor és én jöttem
Végre megláttalak téged
És köszönöm az egész életet!
táncolj,táncolj még,
ez a rejtelmek éjszakája,
csak a tiéd...
Bárhol ha mellé ülsz, érzed féktelen vágyát
Táncol, amíg elszédülsz,
Nehogy rábízd éjjeled álmát...
kell egy kis áramszünet,
időnként mindenkinek,
s aztán megint mehet
minden tovább....
Rozsda ette penge, falra kiszegezve,
Dicső múltunk hol vagy, hol vagy eltemetve?
Kiásunk a sirból kopott büszkeségünk,
Gyalázott zászlaink, megcsonkitott népünk!
Kárpátia
De nem szólsz, nem hívsz, meg sem kérdezel.Mondd mit ér az ha volt is álmunk, hiszen vétlen tűnik el.
BOCS