Dalszöveg - lánc (fórumjáték)
Kívánd, hogy mindaz, amit ma éjjel gondoltál,
Ugyanúgy igaz legyen holnap s holnapután...
Látod ő milyen szép,látod, hogy milyen szép ez a lány,
Vajon kié, vajon kié, talán enyém, tied, övé, s én mosolygok....
Remete lány
Csak így hívtak
Remete lány
Akik hívtak, és akikkel sosem mentem el ...
..nagy világon nincs,
az élet úgyis tovaszáll,
a sír magába zár,
szeressük egymást gyerekek,
mert minden percért kár.
Óriáskerék, menjünk egyet még,
két forint csupán!...
Lehet zöld az ég és lehet kék a fű
Nekem mindegy, hisz végül is így gyönyörű
A tévedés néha jó
Tudod Amerikába is így jutott el az a hajó ....
Derűs lesz majd az ég
a remény szívemben él....
Ringasd el magad, Ringasd el magad.
Ha senki nincs ki elringasson, ringasd el magad ...
Találkozás egy régi szerelemmel,
Nem tudni mért, de mindig megható,
Idővel mindent másképp lát az ember....
..pont őt,akit szeretek rég,
ki tele van széppel,jóval,
szóval a nekem valót...
Talán te hittél egy másik új csodában,
Mert a régi neked így már kevés.
Várj, még egy utolsó érintés vár,
Ebből lesz erőm elmenni már, ha akarod,
De érezned kell, hogy most mit teszel!
Utolsó érintés, utolsó tévesztés,
Amit megőrzünk egymásból az álomszép.
Utolsó érintés, utolsó tévesztés,
Amit megőrzünk egymásból az álomszép.
Keleti Kárpátok, rátok gondolok!
Hol édesebb a bor és barnább a kenyér.
Azt a kicsiny Földet nem adná semmiért!
(kárpátia)
Jár a falióra,tik-tak,tik-tak,
jár a toronyóra tiki-taki,tiki,taki,
a zsebóra ezt kattogja,tiki.taki,tiki-taki,tak....
Lépkedek köztük,
s belül kérlel a fény,
kezüket megfogjam,
vagy csak azt mondjam:
-Ne félj!
Aztán sírva kérhetnél
Aztán átölelhetnél
S hagynám kiengesztelnél....
Sárika egy kicsikét butácska,
Sárikának a szíve kitárva...
Talán,sok év után,
majd rájövök,hogy lesz még valaki más....
Kertész leszek, fát nevelek,
Kelő nappal én is kelek.
Nem törődöm semmi mással,
Csak a beoltott virággal.....
Nincsen minden emberfia homlokára írva
Meddig iszik, meddig mulat, mikor teszik sírba
Te sem maradhatsz meg magnak, a virágok is elhervadnak
Jössz te még a mi utcánkba, én majd kikacaglak
Ha majd egyszer visszajönnél, csalódottan, árván
Kacagnék e szíved, lelked nagy szomorúságán
Éreznék e gyűlölséget, vagy tán' durván bánnék véled
Jaj, dehogyis bántanálak, én csak szeretnélek
Tölcsért csinálok a kezemből,
s kiáltom vidáman,
bácsi fura ez a módi,
de nekem jó ahogy van.
Látod zokog a szívem, miért vagy ilyen,
Csak szeretni jöttem volna, igen.
De belátom ez nem könnyű eset,
Ami velem megesett.
Meredten nézek a távolba,
otthonom kőpokol.
Szilánkos mennyország,
folyékony torz tükör.
Szentjánosbogarak
fényében tündököl.
...Te vagy már minden, régóta várt szerelem,
Talán álmodom de jó nagyon veled...
Rázd meg rázd meg rázd meg rázd meg rázd
Ha piros az alma rázd meg jól a fát ....
Mama, emlékszem jól,
Mert megtanítottál:
A szeretet nem szól,
Az néma csendben jár...
Én őrzöm a sok mesét,-hidd el, továbbadom még,-
Ne félj!