Dalszöveg - lánc (fórumjáték)
kislány a zongoránál,
fehérebb az orgonánál,
jaj de szépen játszotta
a Liszt rapszódiát...
régi csibészek nem ismernek engem meg,
nézik,mit nézek,
aztán tovább mennek....
... Délvidéki szél
sirdogál egy kismadár,
fészke csupa - csupa vér .
Most kéne abbahagyni,
Elfutni, elrohanni,
Érzem, hogy holnap már többé nem lehet.
Most kéne összeveszni,
Erőnket összeszedni,
S kimondanunk azt, hogy ─ Ég veled!
Készülj a hosszú télre kedvesem?
Mert hosszú lesz a tél úgy hiszem
A szived melegét tedd el nekem
én majd a szemed fényét őrizem...
Repülj tovább a felhőkön át
Végtelen utadon láss csodát
Csobogó patakok oltalmán
Pihenj, ha valaki bánt....
... egy magyar honvéd
százzal is felér ....
Érik a ropogós cseresznye,
viszek a babámnak belőle,
viszek a babámnak csuhaj belőle,
ha beteg,gyógyuljon meg tőle...
Tonto el que no entienda
Cuenta una leyenda
Que una hembra gitana
Conjuró a la luna hasta el amanecer
Llorando pedia
Al llegar el dia
Desposar un calé...
Nem lehet boldogságot venni,
a szegény néha gazdagabb.
Amiről azt hitted,hogy szép lesz
az egy múló pillanat.....
Rámás csizmát visel a babám,
szeret is ő engem igazán
nekünk találkozni kellett,
valahol,valahol,
valamikor...
Nyár van, alig fürdőruhában
Égetem magam a napon...
reszket a Hold a tó vízén,
színezüst lángot szór a fény...
Ne sirj kislány
minden tavasz végetér
aludj,aludj,
kedves,édes gyermek,
anyád keze ringat csendesen....
De jó is lenne
szerelmes lenni ...
gimbelem - gombolom,
légy enyém angyalom,
a félelemre nincs okod,
hiszen szeretlek jól tudod.
Most a rónán nyár tüzében ring a délibáb,
Tüzek gyúlnak, vakít a fény, ragyog a világ...
köszönöm hogy imádott,
hogy reám úgy vigyázott,
de ne küldjön virágot nekem...
Neked elmondom,
van egy kis gondom,
úg örülnék minden csókodnak...
Magasság gondolom,
Az az ég van-e még,
Túl a tél falakon....
..de ha ez szerelem
megmondom kereken,
nem kell már egy cseppet sem...
Gondolsz -e majd rám
ha elmult az éjjel
ha nem ölel már át
a két karom téged ?
Minden ember boldog akar lenni,
a szívünk előtt száll a kék madár.
Ha téged látlak, úgy érzem már,
oly szép az egész világ!..
Ez a perc mi nem volt eddig sosem
Rajtad áll, hogy nyersz, vagy vesztesz velem
Ez a perc, hogy mindenki rajtunk mosolyog
Ellenség barát a rokonok
Csak bámulnak ránk
Ez az út, hogy minden együtt legyen
A te új az én rég magányos nevem
Ezután már a szálloda portán kiderül
Hogy enyém vagy, nem vagy már egyedül
S tán másképp néznek rám
Ma úton vagyok a szenvedésből a boldogság felé tartok
Ma úton vagyok a szenvedésből a boldogság felé tartok
Úton vagyok afelé, amit el akarok érni az életbe...
Tudom, hogy mindenem neked köszönhetem.
Arany mezők, ezüst folyók,
Hős vértől ázottak, könnytől áradók.
Sajgó sebét felejti Bánk,
Zokog, de szolgálja népe szent javát.
Magyar hazám, te mindenem!
Te érted bátran meghalok,
Te Szent Magyar hazám!