Csípőprotézis (beszélgetős fórum)

Nem feltétlenül kell így lennie!

A bátyámét is elrontották. A műtét után 1 évvel ismét meg kellett műteni, mert bár neki nem lett rövidebb a lába, de vékony protézist kapott, ami nem bírta el a súlyát, így lejjebb csúszott, majd forgott, így a műtött lába 3 cm-el lett rövidebb. Nagy fájdalmai voltak.

A második műtét jól sikerült, azaz a lábhossza jó lett, beágyazódott a protézis, kisebb fájdalmai vannak. 2015. júliusban volt az első műtét, 2016. júliusban a második. Dolgozni most kezdett januárban. Ahogy erősödik a lába úgy csökken a fájdalom, de még mindig nem az igazi. Több mint 2 éve fájdalomcsillapítókon él:(

Hosszabb lett a lábad!?

csesszék meg.

Ma 4hete műtöttek. Most van kialakulóban az új járás mechanizmusom, onnan a hátfájásom. Kaptam 10 alkalom műtét utáni csípő gyógytornát. Jövő héten már el is kezdhetem. Helyszín a Sport kórház torna csarnoka.

Az alsó lábszáramat már nem kell fáslizni. Már nem szükséges a hosszúkás párnát sem fekvéskor és alváskor a térdem és bokám közt tartani. Mivel a műtött jobb lábam hosszabb lett kicsit, ezért ajánlatos a bal cipőm talpát annyival megemelni.

2 hónap múlva pedig már mehetek beutalót kérni az orvosomhoz rehabilitációra. Rendben alakul körülöttem minden. A vérhigítót még két hétig adagolni kell.

:DDDDDD

Vigyázz magadra!

Szuper!:D

Azért a mankókat használd! És vigyázz!

Műtét utáni 14. nap. Egy könyökmankót használok. Szoba biciklizek, tornázom. Saját magam ellátom. A fájdalom halványodik. Én is cementest kaptam. 60 felett mindig így van.

Jani, köszi az info-t!

Miért inkább cementes csípő TEP még mindíg? Hogyan tovább ?

Bucsi László, Jánvári Kristóf

Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Mozgásszervi Sebészeti Centrum, Ortopédia

Bevezetés: A csípőprotézisek túlélését befolyásoló számos tényező közül az egyik legfontosabb a protézis rögzítésének módja. Szerzők ismertetik a vonatkozó irodalmi áttekintéseket és meta-analíziseket, valamint saját tapasztalataikat ebben a témában. Beteganyag és módszer: Szerzők 2000-2012-ig áttekintették saját anyagukat, ismertetik a cementes és cement nélküli csípő TEP-ek megoszlását, a revíziókat, külön vápa és szárlazulás vonatkozásában. Ugyanakkor említést tesznek az osztályokat érintő un. keretgazdálkodás „csapdájáról”, a cementes és cement nélküli implantátumok árviszonyairól. Eredmények: A vizsgált időszakban 3231 cementes (Exeter:1295 MM:1936) , valamint 97 (De-Puy) cement nélküli csípő TEP műtétet végeztek. A fenti időszakban elvégzett primér műtétek után 62 (1,9%) esetben került sor váparevízióra, ebből 14 (0,4%) esetben re-revíziót is végeztek. A szárak lazulása miatt 8 (0,2%) esetben történt revízió. A jelenleg használt CN/C bruttó árarány 2/1, hazai cementes implantátum esetén közel 3/1. Megbeszélés: Napjainkban sem eldöntött kérdés, hogy felsőbbrendűnek tekinthető-e a cementes vagy a cement nélküli rendszer a másikkal szemben. Az irodalmi áttekintés alapján megállapítható, hogy a cementes és cement nélküli csípőprotézisek hosszú távú eredményei egyaránt kiválóak, azonban a teljes túlélés tekintetében a cementes rendszerek valamivel jobban teljesítenek. A szerzők által is használt Exeter cementes csípőprotézis eredményei fiatal (50 évesnél fiatalabb) betegeknél is kimagaslóak. Saját eredményeik is azt támasztják alá, hogy az általuk alkalmazott cementes rendszerek az irodalmi közlésekkel egybevágóan kiváló hosszú távú eredményeket mutatnak. A csípőprotézis beültetések anyagi vonzatainak tekintetében, figyelembe véve a hazai finanszírozási viszonyokat, az implantátum ára alapvető fontossággal bír, és e tekintetben a cementes protézisek vannak egyértelmű előnyben. Így kijelenthető, hogy a jelentősen olcsóbb, és a nemzetközi irodalmi adatok alapján is jól teljesítő cementes protézisek használatának preferálása saját gyakorlatukban és az általános hazai gyakorlatban is mindenképpen indokolható. A váparevízióik aránya azonban megfontolásra készteti szerzőket indokolt esetben a hibrid (CN vápa, cementes szár) alkalmazását illetően a jövőben.

4 napig fáj. Az 5. napon elvileg már nem:D

Vigyázz! Mindent csinálj úgy, ahogy a doki mondja!

Mankó, bot, óvatosság, stb.!

Vigyázz magadra!

Milyen protézised lett? Cementes?

Na, ezek szerint túl vagy rajta?:D

Jobbulást/gyógyulást!

Az újfajta műtéti eljárással gyorsabb a rehabilitáció

2017. március 9. 13:31 , Legutóbb frissítve: 2017. március 9. 15:00 H. I.

KECSKEMÉT | Tavaly év végén egy újfajta műtéti eljárást vezettek be a kecskeméti megyei kórházban a csípőprotézisek beültetésénél. A tapasztalatok jók: kisebb a vérveszteség és sokkal gyorsabb a beteg rehabilitációja. Volt olyan, aki 4 órával az operáció után már sétálni tudott.A csípőprotézis beültetésének új technikáját, az úgynevezett elülső feltárást dr. Kovács Gyula, a kecskeméti megyei kórház ortopédiai osztályának vezető főorvosa és dr. Janositz Gábor főorvos tavaly sajátította el egy, az Egyesült Államokban tartott kurzuson, majd néhány európai kórház műtőjében szereztek még gyakorlati ismereteket az eljárásról. A megyei kórházban decemberben végezték el az első ilyen operációt, csütörtökön pedig a huszadikat egy 82 éves kecskeméti asszonyon. Janositz Gábor lapunknak azt mondta, a kezdeti tapasztalataik nagyon jók az új technikáról.

– A csípőprotézist a múlt század 60-as éveitől használják, ekkoriban fedezték fel a csontcementet. Majd a cement nélküli protézis kifejlesztésével az is lehetővé vált, hogy a fiatal, a munkába rövid időn belül visszatérni kívánó betegeknél minimál invazív technikával, azaz minél kisebb roncsolással helyezik be a protézist, így felgyorsítva a rehabilitációt – mondta el lapunknak dr. Janositz Gábor közvetlenül a csütörtöki műtét előtt.

A világon az elmúlt tíz évben egyre gyakoribbá váló, három hónapja pedig a kecskeméti kórházban is bevezetett módszer lényege, hogy a korábbiaktól eltérően nem oldalról tárják fel a csípőízületet, hanem – mint az az elnevezéséből is következik – elölről. A műtőorvos a comb elülső felszínén ejt egy 6-8 centis vágást, és ami még ennél is lényegesebb, hogy az izmok között jut hozzá az ízülethez, miközben az izmok sértetlenek maradnak. A protézis beültetése 30-40 perc alatt megvan

Az eddigi valamennyi technika az izmok részleges átvágásával történt, ez pedig nagy vérveszteséggel és átmeneti izomgyengeséggel járt. Az új eljárás ugyan kicsit nehezebb, de nincs izomátvágás, jóval kisebb a vérveszteség, lerövidül a kórházban töltött idő, akár egy napra is. A rehabilitáció is sokkal gyorsabb, a beteg minden mozdulatot jóval hamarabb tud végrehajtani. Volt olyan betegünk, aki a műtét után 4 órával már egyedül sétált, a vízhatlan sebtapaszokkal zuhanyozni is lehet. Az ép izmok stabilizálják a protézist, így a korai ficamok esélye is csökken – emelte ki az elülső feltárás előnyeit a szakember.

Épít-e a porcépítő?

2017. január 09. 08:13 - Balance Gerincterápia

A porckopás (artrózis) az ízületek leggyakoribb betegsége, a felnőtt korú lakosság közel egyharmadát érinti. Igen súlyos probléma, hisz a folyamattal együtt járó erős fájdalom és ízületi merevség gyakran okoz jelentős mozgáskorlátozottságot. Sokak számára az ún. porcépítő szerek jelentik az egyetlen reményt, abban bíznak, hogy a pirulák segítségével – amint azt a hirdetésekben szereplő karcsú és akrobatikus mozgású nagyszülők sugallják – meggyógyulhatnak. Vajon valóban újraépítik az elkopott porcot a különféle szerek? Ahhoz, hogy választ tudjunk adni a kérdésre, mindenekelőtt tisztáznunk kell, mi az az ízületi porc, és mi okozza kopását. Az ízületi porc és szerepe

Az ízületek az egymás felé néző csontok végeit kötik össze, és a különféle mozgások (feszítés, hajlítás, közelítés, távolítás stb.) kivitelezésében játszanak szerepet. Az ízületben találkozó csontok végét porc borítja, amely egyrészt távol tartja egymástól a csontokat, másrészt simává teszi azok felszínét, így megkönnyíti egymáshoz viszonyított elmozdulásukat. A legtöbb emberi szövetben – így a porcszövetben is – az élet során folyamatosan zajlanak lebontó és felépítő folyamatok, ezen a tényen alapul a közismert „hétévente kicserélődünk” mondás is. Az egészséges szervezetben a növekedési szakasz lezárultát követően a porc le- és felépülése hosszú időn keresztül egyensúlyban van, így a porcszövet mennyisége és minősége felnőttkorban gyakorlatilag alig-alig, és csak igen lassan változik.

A porckopás

Ízületi porckopásról akkor beszélünk, amikor valamilyen okból kifolyólag felborul az egyensúly, a lebontás nagyobb mértékűvé válik, mint a felépítés. Ilyenkor a porc idő előtt, akár már fiatalkorban leépül, így nem képes súrlódást gátló, mozgást megkönnyítő szerepét hatékonyan betölteni. Jóval nagyobb terhelés, fokozott nyomás éri tehát a csontokat, ami nem csak jelentős fájdalommal, de az ízületek rendszeres gyulladásával is együtt jár. A porc teljes pusztulásának következményeképp a csontok egymáson súrlódnak, ami szinte elviselhetetlen fájdalmat, ezáltal az adott ízület mozgásképtelenségét okozza. Bár az életkor előrehaladtával természetesen egyre inkább túlsúlyba kerülnek a lebontó folyamatok, egészséges szervezet esetében megfelelő életmód mellett a változás rendkívül lassú, így a porckopás csak idős korban okoz némi problémát. Mindezek fényében joggal merül fel a kérdés: vajon mi lehet az oka annak, hogy napjainkban a húszas, harmincas éveikben járó fiatalok is gyakran szenvednek artrózisban, és idősebb korra a fájdalom gyakran az elviselhetetlenségig fokozódik?

Mitől kopik a porcszövet?

Az artrózis kialakulását okozhatja genetikai hajlam, esetleg az ízületek és a csontok tengelyeltérései (pl. X-láb vagy O-láb), amelyek rendellenes terhelést rónak a boka-, a térd- és a csípőízületre, sőt, előfordulhat, hogy autoimmun megbetegedés (pl. sokízületi gyulladás) következtében alakul ki. Ugyanakkor legalább ilyen gyakori (sőt, napjainkban egyre inkább jellemző), hogy a beteg életmódja vezet a kór kialakulásához.

A fejlett társadalmakban drámai méreteket öltő túlsúly és elhízás, az ülőmunkával és a mozgásszegény életmóddal együtt járó rossz testtartás illetve az egyoldalú, megterhelő sportok egyaránt felgyorsítják a porckopás folyamatát, hisz drámai mértékben fokozzák az ízületek terhelését. A túlsúly talán nem igényel részletes magyarázatot. Egész más terhelés éri ugyanazt az ízületet, ha 60 kilónyi testsúlyt cipel, mint ha kétszer annyit. A helytelen testtartás – jócskán leegyszerűsítve – az izomegyensúly megbomlása miatt okoz folyamatos ízületi túlterhelést. Ha például egész nap jobb kézzel „egerezünk” enyhén jobbra dőlve (helytelen testtartás), néhány hónap alatt megbomlik a test jobb és baloldala közti szimmetria (izomegyensúly megbomlás), hisz a szervezet állandóan adaptálódik az őt ért terheléshez. Hamarosan azt vesszük észre, hogy jobb vállunk jelentősen lesüllyedt a balhoz képest, elferdül a gerincünk és ezzel együtt a súlyvonalunk is eltolódik. Mindez egyben azt is jelenti, hogy testünk két oldalát folyamatosan különböző mértékű terhelés éri, így a túlterhelt oldalon bizony idő előtt elkopnak az ízületi porcok. A megterhelő sportok szintén jelentősen hozzájárulnak az artrózis kialakulásához. Hogy csupán egyetlen példát említsek, a betonon való futással együtt járó folyamatos, nagy erejű ütődések mintegy sokkolják az ízületeket és igen erősen károsítják a porcot.

Első olvasatra könnyen juthatunk a sokak számára önigazolásnak hangzó felismerésre, hogy legjobb, ha egyáltalán nem sportolunk. Ugyanakkor bármilyen furcsán is hangzik, a rendszeres testmozgás hiánya szintén artrózis kialakulásához vezet. A szövetek nagy részével ellentétben ugyanis a porcokban nincsenek erek, így a porcszövet táplálása közvetett formában, diffúzióval történik az ízületi folyadék illetve a csont felől. Ez a folyamat leginkább egy szivattyú működéséhez hasonlítható. Az anyagcseréhez, azaz a “szivattyú működéséhez” szükséges nyomáskülönbség ízületeink esetében a mozgás hatására jön létre. Ha az ízület hosszú távon nyugalomban van, tápanyag ellátása drasztikusan csökken, így a porc fokozatosan leépül. Mindezeken felül a mozgáshiány következtében az izmok is meggyengülnek, ami extra terhelést ró az ízületekre (az izomnak ugyanis jelentős tehermentesítő szerepe is van) ráadásul rossz testtartást eredményez, még inkább károsítva az ízületeket. A közhiedelemmel ellentétben a porcok idő előtti elkopásának egyik legfőbb kiváltó oka tehát nem a helyes használat, hanem épp annak hiánya. Ha valakiben netán felmerülne a kérdés, hogy mi a megoldás, ha a mozgás és a mozgás hiánya egyaránt artrózist okoz…. nos, a válasz rendkívül egyszerű. Természetesen nem maga a mozgás, hanem a helytelen, azaz aszimmetrikusan vagy túlságosan terhelő mozgásformák okoznak idő előtti porckopást. A rendszeres, életkornak, edzettségi szintnek, egészségi állapotnak megfelelő „gerincbarát” testmozgás a porckopás kialakulásának legfőbb ellenszere.

Porcépítő, vagy inkább porcvédő?

Tekintettel arra, hogy a statisztikák szerint Magyarországon a felnőtt korú lakosság 65 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, a mozgáshiány pedig korunk egyik legjellemzőbb jelensége, nem csoda, hogy hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a különféle „porcépítő” szerek. Hatóanyagaik, a glükózamin-, a kondroitin-szulfát és a hialuronsav a porcszövet fontos építőanyagai. Mindhárom javítja a porc vízmegkötő képességét, így elősegíti a porcos csontvégek egymáson való könnyed elmozdulását; valamint gátolja a porcot bontó enzimek működését, azaz a lebontó folyamatokat. Ezen hatások együttesen valóban képesek lassítani a porcpusztulás folyamatát, ráadásul mindhárom hatóanyag gyulladáscsökkentő hatású, így a fájdalomcsillapításban is jelentős szerepet játszanak.

Tisztában kell lennünk ugyanakkor azzal a ténnyel, hogy az orvostudomány mai állása szerint a porckopás ugyan lassítható, azonban az egyszer már elkopott porszövet többé nem építhető újra, azaz a porckopás sajnos nem visszafordítható. Az artrózis kezelésében valóban hatékony segítséget nyújthatnak a porcvédő szerek azáltal, hogy lassítják a porckopás folyamatát és csökkentik a betegséggel járó tüneteket; regeneráló, gyógyító képességről ugyanakkor semmiképp nem beszélhetünk. Helyesebb tehát a porcvédő kifejezést használni porcépítő helyett, utóbbi ugyanis igencsak megtévesztő. A szó sugallta elképzeléssel szemben a már elkopott porc a szerek hatására sem épül vissza, így sajnos a való életben néhány pirulától nem lesz akrobatikus a mozgásunk.

Mi a hatékony gyógymód porckopás esetén?

Amint az a legtöbb betegség esetében igaz, a hangsúly porckopás esetén is a megelőzésen van. Az ideális testsúly megőrzése, a rendszeres egészséges testmozgás (kerékpározás, úszás, séta, túrázás, kocogás természetes talajon, torna, nordic walking), az egyoldalúan terhelő, túlzásba vitt sportolás elkerülése valamint a helyes testtartás elsajátítása egyaránt szükséges ahhoz, hogy megőrizzük a porcszövet egészségét.

Ha a betegség már kialakult, érdemes a pusztán gyógyszerekkel és gyógyhatású készítményekkel történő passzív kezeléssel szemben előnyben részesíteni a komplex, elsősorban aktív elemekre épülő terápiát. Hiába próbáljuk ugyanis gyógyszerekkel lassítani a folyamatot, ha jelentős túlsúllyal küzdünk és/vagy egész nap az irodai székben ücsörgünk. Az állapotnak megfelelő, rendszeres testmozgás, a beteg számára testreszabott mozgásterápia, valamint – szükség esetén – a testsúly csökkentése egyaránt elengedhetetlen a kezelés során is. A terápiát érdemes szakember által felhelyezett kinesiology-tape-pel kiegészíteni, amely képes anélkül tehermentesíteni az ízületeket, csökkenteni a fájdalmat és elősegíteni a rehabilitációt, hogy a merev rögzítésekhez hasonlóan korlátozná a mozgást, vagy – mint a fájdalomcsillapító gyógyszerek – mellékhatásokkal járna.

Az életmódváltás és a mozgásterápia mellett természetesen érdemes porcvédő szereket is bevetni, különösképp idősebb korban, amikor a porszövet építőanyagainak termelése jelentősen csökken. Ugyanúgy dőreség azonban pusztán a kemikáliáktól (vagy akár a tape-től) várni a megváltást, mint fogyókúrás porokkal kísérletezni mozgásszegény életmód, bőséges és zsírdús étkezések, valamint napi két-három tiramisu bekebelezése mellett.

Feövenyessy Krisztina

alternatív mozgásterapeuta, funkcionális gerinctréner

A pécsi dr. Szabó István sebész Somogyban kapott Prima-díjat

2017. január 3. 17:57 Mészáros B. Endre

Ez az orvoscsalád amiben csak megmutatja magát, ott a legjobbak között végez. Az édesapa dr. Szabó István nemzetközi hírű szülész-nőgyógyász professzorként tette le Pécsett a névjegyét, de az alma nem esett messze a fájától, ifjabb dr. Szabó István ortopédsebész most Kaposvárott lett Prima-díjas, részben az országban elsőként végzett, izomátvágás nélküli, forradalmian gyors rehabilitációt eredményező csípőprotézis--beültetés elismeréseként. – Nem kell ahhoz betegnek lenni, hogy jól ismerjék a pécsiek a dr. Szabó orvoscsaládot. Mi a magyarázata például, hogy a Kodály Központban szinte mindig összetalálkozhatunk a komolyzenei koncerteken az apával vagy a fiúval?

– Az elsők közt váltottunk a Pannon Filharmonikusok hangversenyeihez úgynevezett patronáló páholybérletet. Sajnos elfoglaltságaim miatt sokkal kevesebbet vagyok ott, mint ahányszor valójában eltervezem. Megjegyezném, már gyerekkoromban is sokat hallgattunk együtt zenét, s egykor magam is gitároztam, valamint Ivasivka Mátyás kórusában énekeltem a Nagy Lajos Gimnáziumban. Ami pedig a személyes zenei világomat illeti, mindenevő vagyok, a heavy metaltól a Pink Floydon át a Dire Straitsig.

– Azért az sem mindennapi, hogy az ifjabb orvost a focipályán, nemzetközi tétmeccseken is láthatjuk.

– Volt a PTE Orvostudományi Karán egy igen sikeres kispályás focicsapatunk. Ezt a társaságot később egy az egyben leigazolták a nagypályás magyar orvosválogatottba. A munkám miatt azonban én csak később csatlakoztam, s több sérülés miatt már csak a 45 év feletti kispályás csapatban játszom. Mindemellett a nagypályás orvosválogatottal is részese lehettem éremszerzéseknek világbajnokságokon.

– Egy elismert szülész édesapa és egy neves kardiológus édesanya mellett egyenes volt az út az orvosi pályára?

– Engem leginkább az ösztönzött, hogy egy-egy életmentő beavatkozás után ugyanazt az eufóriát láttam a szüleimen, mint amit én éreztem gyermekkoromban a focipályán a győztes meccs vagy a fontos gólok után. Idővel rájöttem arra is, hogy a betegek gyógyulása, elégedettsége, az egyre színvonalasabb, tökéletesebb eredményeket adó beavatkozások hasonló érzést biztosítanak. Egyfajta „doppingszert”, mely folyamatosan a fejlődésre motiválja az embert.

– Idén Prima-díjat kapott Somogy megyében. Mivel érdemelte ki az elismerést?

– A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórházban végzett gyógyítótevékenységemmel. Itt, még 2008-ban az országban elsőként végeztem úgynevezett invazív, izomátvágás nélküli csípőprotézis-beültetést, melynél a beteg a beavatkozás után egy-két órával már fel tud kelni, sőt, akár aznap haza is mehet. Már több mint 800 ilyen műtétet hajtottam végre. Emellett a külföldi tanulmányutak betegellátási és műtéttechnikai újdonságait próbáltam adaptálni az osztályom tevékenységében. Mindemellett orvosként Pécstől sem szakadtam el, magánrendelésem most is van a városban, és műtéteket végzek a Da Vinci klinikán. Mindenki orvos

Dr. Szabó István 1969-ben született Pécsett. Az orvos szülők gyermeke a Köztársaság téri általánosban francia tagozatra járt, a Nagy Lajos Gimnáziumban angol tagozaton érettségizett, a PTE Orvostudományi Karán diplomázott. 2000-ben lett ortopédszakorvos, ösztöndíjjal három évet Belgiumban, egyet Franciaországban töltött. Tanított a PTE-n, dolgozott a pécsi ortopédklinikán, ledoktorált, habilitált, a PTE egyetemi magántanára, a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórházban az ortopédosztály vezető főorvosa. A felesége dr. Garábi Beáta gyermekorvos, Kata lányuk 13, Zsombor 11 éves.

Először végeztek egynapos csípőprotézis-műtétet Magyarországon

Először végeztek egynapos csípőprotézis-műtétet Magyarországon, az operáció szerdán volt a Pécsi Tudományegyetem traumatológiai és kézsebészeti klinikáján - tájékoztatta a beavatkozást végző orvos az MTI-t csütörtökön. Bűcs Gábor tanársegéd, osztályvezető elmondta: a műtét komplikációmentes volt, a 60 év körüli férfibeteg már szerdán elhagyhatta az intézményt. Az orvos utalt arra: az aznapi vagy másnapi hazabocsátás lehetőségét megteremtő csípőprotézis-beültetéseknek évtizedes hagyománya van az Egyesült Államokban és nyugat-európai országokban, Magyarországon mára sikerült megteremteni a beavatkozáshoz szükséges szakmai és technikai feltételeket. Az eljárás lényege, hogy kombinált altatás-érzéstelenítés után a csípőizületet az izom átvágása, a csontról való leválasztása nélkül közelítik meg. A páciens így 1-2 hét helyett 1-2 napot tölt kórházban, rehabilitációja 3-4 hónapról 3-4 hétre rövidül.. Combnyaktörés apjainkban a népesség elöregedésével és a csontritkulás népbetegséggé válásával a csípőtáji (combnyak)törések száma rendkívül gyorsan nő. A kórkép főleg idős korban gyakori, hátterében legtöbbször egyszerű elesés szerepel. A csípőtáji törést szenvedő betegek 95 százaléka műtéten is átesik. Combnyaktörés: végzetes is lehet Bűcs Gábor tanársegéd, osztályvezető elmondta: a műtét komplikációmentes volt, a 60 év körüli férfibeteg már szerdán elhagyhatta az intézményt. Az orvos utalt arra: az aznapi vagy másnapi hazabocsátás lehetőségét megteremtő csípőprotézis-beültetéseknek évtizedes hagyománya van az Egyesült Államokban és nyugat-európai országokban, Magyarországon mára sikerült megteremteni a beavatkozáshoz szükséges szakmai és technikai feltételeket. Az eljárás lényege, hogy kombinált altatás-érzéstelenítés után a csípőizületet az izom átvágása, a csontról való leválasztása nélkül közelítik meg. Bűcs Gábor rámutatott: a betegnek mindez kisebb megterheléssel jár, akár egy hónap múlva munkába állhat, az egészségügyi intézmény pedig pénzt takaríthat meg a kórházi tartózkodási idő csökkenésével. Az orvos felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a beavatkozásra nem minden páciens alkalmas, az egy szűk betegpopuláción végezhető el. Az operációt komoly felkészítés előzi meg, amelynek része a rendszeres gyógytorna is. Megjegyezte, az izületi kopás és combnyaktörés miatt szükségessé váló csípőprotézis-műtétekből évente 150-200-at végeznek a Pécsi Tudományegyetemen. A kopásos, degeneratív betegségben szenvedőknek általában egy évet kell várniuk a beavatkozásra a baranyai megyeszékhelyen.

Igen.

július 14-én műtötték.