Barátok nélkül (beszélgetés)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Barátok nélkül
Igen, én is eléggé nyílt voltam, szerettem segíteni az embereken. Aztán, amikor láttam, hogy ezt szinte mindenki le...., csak az számít van e pénzed, protekciód, stb. Nagyon befelé fordultam, sajnos már a két gyerek is érzi, hogy régen nem ilyen voltam. Nincs kedvem semmihez. És persze ez az egész a férjemet nem is érdekli. Nem tudja mi zajlik le bennem, min megyek át. Annyi rosszan mentünk már át az utóbbi két évben, és ezt szinte egyedül végigcsinálni. Ha a legkisebb nem lenne az egészet feladnám.
tudom mit érzel sztem itt elég sokan tudják... én is egyre hamarabb felkapom a vizet többek között ez a bezártság érzésem miatt is van... meg mert nem gazán látom még a kiutat pedig én egy elég nyílt ember vagyok simán beszélgetek bárkivel de az csak beszélgetés nekem egy igaz barátra van szükségem akivel mindent meg lehet beszélni
És az a legrosszabb, hogy már nem bízom senkiben. Mindig az van az eszemben, hogy biztos akar vmit, és csak azért kedves. De nem miattam , az emberért próbál nyitni. Már lassan olyan vagyok, mint egy remete. ÉS iszonyúan feszült, ideges, ingerlékeny lettem.
igen az..Sajnálom hogy ebbe a cipőbe kerültél:( Sajnos ez így van miután az ember férjhez megy vagy szül gyereket... Nekem is addig voltak bnőim amíg nem szültem bár ők azért kopptak le mert nekem volt gyerekem nekik meg nem a barátok ( fiúk) akikkel gyerek korom óta együtt voltam mindig jöttek hogy mi vna velem meg a gyerekkel. imádtak vele babázni... azóta elköltöztem 50km-el arrébb és nem igazán tudok beilleszkedni férjem lakóhelyén... így nem sok barátom van vagy szinte nincs is akikkel beszélgetek olyan hébe hóba ismerősöknek mondanám
Sziasztok! Most olvastam el a cikket, és a hozzászólásokat. Gondoltam, hogy vagyunk egy páran barátok nélkül, de ennyien. Én is hasonló cipőben járok. Nekem két gyerekem van, egy 8 éves kislányom, és egy 21 hónapos kisfiam. Barátom, barátnőm egy sem. Voltak , akikről azt hittem, hogy azok. Csak sajnos elég hamar kiderült, hogy az egész érdekből ment. És persze le lettem építve. De ilyen barátságra nincs is szükségem. Sajnos, ha visszamegyek dolgozni, sem lesz jobb. És sajnos ami a legrosszabb, nekem sem a családom, sem a férjem, nem áll mellettem. Mindent egyedül intézek, oldok meg a két gyerekkel. Most nagyon elkeseredett időszakomat élem. Nem tudok megbeszélni senkivel, semmit. Váláson gondolkozom, de nem tudom mit tegyek. Ez iszonyú, amikor senki nincs melletted.
Szia Roni,
Megértelek! Azt hiszem ennyi hozzászólásból rájöttél hogy nem vagy egyedül, és sajnos azt kell hogy mondjam én is közétek tartozom. Nekem nagyon kevés csajszi barátom volt korábban is, inkább fiúkkal barátkoztam, de mostanra teljesen egyedül maradtam. A párkapcsolatban nagyon boldog vagyok és a párommal mindent meg tudok beszélni, de néha jól jönne egy barát. Próbáltam a régiekkel is újra felvenni a kapcsolatot és új emberekkel is ismerkedni, nemigazán tudom hogy hol lehet a baj, mit csinálhatok rosszul, de még mindig csak a párom van...
Mindenkinek a legjobbakat kívánom!
Sziasztok, Szia Roni,
Üdv köztük, bár ez annyira nem is jó, hiszen ezek szerint Te is hasonló cipőben jársz.
Nekem 5 éves a kisfiam, az anyukás ismerkedéssel kapcsolatban mintha én mondtam volna, felszínes beszélgetések persze kialakulnak, de ugye ez messze nem barátság. :(
Szép napot mkinek,
Sziasztok! Most olvastam a cikket és mintha rólam szólna, annyi különbséggel, hogy nekem van egy 2 éves gyerkőcöm. Miután szültem minden barát elkopott mellőlem. Amíg otthon voltam, addig más városba költöztünk, ott anyukákkal ismerkedtem, de nem lett belőle igazi barátság. Most visszajötütünk Budapestre, és nagyon-nagyon-nagyon szeretnék barátokat :-) nehéz egymásra találni... csak úgy dumcsizni vagy csak beülni egy kávéra.
sajnos már esik is,azon gondolkodom megyek viszabujok az ágyba,nincs kedvem semmit csinálni,a fiam még alszik nem szeretnék zajongani,tudjon pihenni amig van rá lehetösége ,kint az udvaron lenne dolgom ,de majd csak ha eláll.
Itt is, már nem tudom mihez fogjak a lakásban. Ha meleg lenne az lenne a baj...
Tegnap úgy esett, hogy 5 percig esett, 5percig nem, így elindulni se tudok sehová, ha nem muszáj.
Szép jo reggelt mindenkinek.már megint esni akar az aső felénk.
Mi az a 200-300km, ha jó buliról van szó! Nem?
Hát igen:) Bár én pont bőven a 30-40 km-es körzeten kívülre esek:S
hmmm sztem ha a hoxán nem lennének akkora távolságok közöttünk simán összelehetne hozni a randikat:) főleg ha már összejött a kis csapat 1-1 ilyen forumon:) bár úgy emléxem mindenki BP vonzáskörzetében van olyan 30kmes körzetben max 40 az meg nem távolság:DDDDDDD és még a gyerekkel is ha jön az ember jó kimozdulás teszem fel a margit sziget vagy a városliget
Igen láttam, hogy válaszoltál. :))
Azért nem mertem én sem belevágni eddig, mert kicsit tartok a "hülye" emberektől. De persze lehet kellemesen is csalódni, de szerintem az a kevesebb.
Nem beszélve ugye a bizalomról. Az is igaz, ha nyomulós lennék (lennénk), akkor biztos lenne barátunk (már amennyire barát lehet az akire ráakaszkodunk).
Én nem próbálom, csak volt, hogy már megfordult a fejemben:)
Akkor meg próbáld ki, vesztni való úgy sincs.
Mondjuk aberráltak is vannak mindenfelé:S Az egyik közösségi oldalon (nem társkereső) minden reggel-este küld egy pasas üzenetet,szivecskés képekkel, meg ilyesmi... Nem is ismerem, nem normális. De az ilyenekkel nem foglalkozom, már meg se nézem az üziket, csak törlöm.:)
Én nem vágnék ilyesmibe bele, habár nem társat kerestem egy oldalon, de szerelmet találtam, gondolom ezen az alapon így is működhet.
De sok veszélyt rejt, és most nem az aberráltakra gondolok, hanem az erőltetettségre.
Szia .Ilyen irányu tapasztalatom nincsen.Én csak azt tapasztalom hogy sajnos anyirra elfajult a világ hogy senki nem mer megbizni senkiben (tisztelet a kivátelnek)És ha jol belegondolok nem véletlenül van ez.Aztán akinek vannak barátai azok nem értik meg a mi problémánkat,ezt csak tapasztalni lehet.A másik dolog meg hogy nem vagyunk egyformák ,vannak nyomulos emberek és vagyunk mi.
Szia. Én válaszoltam:) Azt nem tudom, hogy van-e benne komoly lehetőség, de én is elgondolkoztam már rajta... Tesóm egy társkereső oldalon regisztrált (mondjuk ő valóban keres társat), de mutatta, hogy sokan vannak akik csak ismerkedni=barátkozni akarnak, van csomó fórum, ahol tudnak mindenféléről beszélgetni. Szóval ez alapján talán van benne ráció...:)
Sziasztok,
Tényleg leült egy kicsit a fórum. :(
Senki nem reagált az ismerkedős, "barátkeresős" oldalra regisztrálós kérdésemre. :(
Nincs senkinek ilyen irányú tapasztalata? szerintetek lehet benne lehetőség?
Szép napot,
további szép napot ,nagyon aranyos a pici,egy baj van ,nagyon hamar felnönek ,ja és az öszeveszés nállunk is mindennapos,föleg a fiammal aki ithon van és a leghisztisebb korszakában van (13 éves).
Reggel kutya sétáltatás, délben ebéd helyett egy sajtos kifli(nem volt ember, nekem meg megfelelt, legalább nem kellett főzni) délután gyereksétáltatás, és a nagyobbal való összeveszés, este kutyasétáltatás. Ja este foci nézés. Szeretem a focit, de már sok egy kicsit.
Úgy tervezem egy 10 év múlva én is tudok délig ágyba lenni, a kicsi 8 hónapos.
Csak probáltam egy kicsit feldobni a hangulatot ,tudom nem egyszerü dolog ez .Mi tegnap hárman voltunk ithon a lányom a barátjánál volt ,délig lustálkodtunk ,aztán ebédeltünk még mielött éhenhalunk az ágyban(ez volt az elsö alkalom az életemben hogy délig ágyba voltam),délután meg elmentünk egy kicsit sétálni a kutyusokkal.
Haha, ez jó, egész hétvégén egyedül voltam a gyerekekkel, mert a férjem dolgozott. A telefonom se csörgött percenként, hogy elhívjanak valahová, senki sem csöngetett be, az apósomon kívül, szóval ott tartok ahol a múlt héten.
Szép jo reggelt mindenkinek ,látom már mindenki tele van barátokkal ,senki nem akar irni.
További ajánlott fórumok: