Èn sem vagyok egy hú, de pozitív ember. Ráadásul most előjött a babó elvesztésével a testvérei elvesztése is..
Most meg ugyebár, fel kellene valahogy dolgoznom az elvesztését, újra a tesók elvesztését, azt, hogy csak lombikkal lehetek anya meg azt is, hogy majdnem meghaltam és lett egy 20 centis vágásom a hasamon.. :(
Én is, hiszen rá is 2 évet vártunk ...csak utána telt az idő. Homályba vesztek a nehézségek, nagyobb lett a vágy. Persze amit azt hittem eltemettem ilyenkor előjön, és mivel én hajlamos vagyok minden rosszat és csekély százalékban előforduló dolgot kifogni, meg persze halálosan pesszimista is vagyok...megfogtam nem örülök most sem addig még 3éves nem lesz.
Mi egy éve kisérletezünk, éppen fékidőnél volt egy 6 hetes vetélés, azóta semmi.
Elszántam magam, és felkerestem egy orvost múlt héten, aki elég szépen lekoptatott. Fiatalok vagyunk (33 :D), fél év alatt összejött egy, gyönyörű tüszőim vannak, tessék hazamenni.
Most ott tartok, hogy azon tanakodom, hopgy ha már lendületben vagyok, akkor az ünnep után elmenjek egy másik orvoshoz, vagy kicsit, pár hónapra hagyjam most...
Sziasztok. Nekem van kettő fiam. Egy 18 éves és egy 4 éves az elöző kapcsolatombol.A mostani párommal már 1.5 éve probálkozunk és semmi. Már nőgyógyász ismerősünk is segit de semmi.
Sziasztok, nekem van egy pokoli terhességből, ami végül 33héten toxémia miatt befejeződött egy 4,5 éves kisfiam.1 éves volt amikor az orvosom beáztatására elindítottuk a tesó projektet. Azóta egy vetélésen vagyok túl (másfél éve) és most tartok a nem tudjuk mi lesz ennek a vége fázisban....