Autópályán kivennél e egy babát a gyermekülésből, ha álmából felriadt és háromnegyed órája ordít a sötét autóban, de a párod ellenzi? (tudásbázis)
Bocsi, olvasd el a 18-ast, én szapultam a férjét, sőt arra biztattam, hogy próbálja megérteni.
Hátul a gyermekem mellet ültek, de a történethez az is hozzá tartozik, hogy folyamatosan mondtam álljon meg, de nem tette meg. Ez nem szapulás, csak vélemény nyilvánítás. Köszi mindenkinek. Tanultam azért a hozzászólásokból. És persze nem vagyunk egyformák, máshogy vélekedünk.
Abban a szituban egy két évest sem hagynék ordítani, akár hisztizik, akár nem. A hisztivel is azt jelzi, hogy vmi nem oké neki, próbálnám kideríteni, hogy mi az. Itt az első beírás alapján nem hisztiről volt szó.
Látod-látod. Ha hátul ültél volna a gyereked mellett, akkor esetleg meg is tudtad volna nyugtatni. Szép, hogy így támogatjátok egymást a másik férjének szapulásában, de egy történetet minden oldalról meg kellene vizsgálni.
Ezért én csak arra reagáltam, amit beírt.
Persze, hogy egyoldalú, a net mindig az. Többnyire mindig csak az egyik verziót ismerjük meg.
Nem tudom, ez is lehet! Én amúgy is túl lelkizem a dolgokat. A férjem keményebb.
Csak egy töredékét ismerjük a történetnek, és ráadásul nagyon egyoldalú beállításból.
Én sem venném, ki, hanem pihenőhelyen megnyugtatnám.
Az a baba nem is olyan baba már, vagy nem?
De itt nem arról szólt a történet, hogy a gyerek notórius ordító, és meg kell nevelni - ezt még akkor is megkérdőjelezném, ha így lenne - , hanem hogy alvásból felriadt a sötétben.
Mikor a lányom csecsemő volt, az autó volt a biztos hely, ha már sehogy sem tudtuk elaltatni. Csak becsatoltuk a gyerekülésbe és mire az utca végéig elértünk a lányom már az igazak álmát aludta. Gyakran megyünk hosszú útra, mert az ország másik végében lakik a rokonság. Amíg 9 hónapos nem lett a lányom, öröm volt vele utazni. Mikor elindultunk beverte a szunyát és mikor megérkeztünk felébredt. Mindig gyerekülésben, szigorúan bekötve utazott (utazik). Viszont, mikor megtanult járni, kimondhatatlanul elromlott minden :-) Őnagysága nem bírta tovább 1/4 óránál többi ideig bekötve az ülésbe. Volt kb 1 évünk, hogy gyakorlatilag végigordította az utakat. Ami, kb 5 óra... Az azért nonszensz, hogy negyed óránként félórára megálljon az ember, mert a gyerek ordít. Ilyenkor bevettük a "leszarom" tablettát és usgyi, nyomtuk a kocsinak, ahogy kifért a csövön :-)
Azért ezt ne sz szerint értsétek! :-)
Szóval csak arra akarok kilyukadni, hogy sajnos nem mindig lehet úgy, ahogy a gyerek akarja, és nem is erről kell az életnek szólnia.
Lehet a férjed jobb pedagógus nálad, és úgy volt vele, hogy ki kell bírnia azt a kis időt a gyereknek is.
Tudod miért nem állt meg? Mert bírja a gyereksírást és én kivettem volna az ülésből, csak elöl ültem.
Igen, én is pont ezt akartam írni, hogy az is lehet, hogy egész másról szólt ez az egész. Persze ez önmagában nem teszi "helyessé", hogy hagyta sírni a babát.
Van vele az biztos! Nem haragszom, ez az igazság. Makacs, akaratos, egoista!
Úristenem!!!Ti háromnegyed óráig hagyjátok,hogy ordítson a kisgyerek???Mi azonnal megállnánk ez nem kérdés.A párod ellenezi????Megkérdezném 2 perc után,hogy jól érzi e magát???
Ha jól értem nem beszélgettetek róla, hanem csak rögtön kijelentetted? Hát, erre a legtöbb pasi berág. Sajna, de ez van! Azt próbáld megtudni és megérteni, hogy mit gondolt, miért döntött úgy, hogy nem áll meg. Ha látja, hogy megértő vagy, akkor legközelebb talán nem lesz ilyen elutasító.
viszont visszagondolva nem a te neveden olvastam már hogy gondod van a férjeddel?van is efféle kérdésed....akkor valószinü nem csak ez az ok részedröl sem...és ezt ne bántásnak vedd,nem olyan szándékkal irtam!!
Én sem fogok az tuti, a kisfiamat pedig főleg nem engedem.
nem hiszem másrészt hogy tud az útra figyelni ha a saját gyereke üvölt ennyi időn át...nagy valószinüséggel nem ülnék bemellé egy darabig akár férjem akár nem......
Én sem értem, még most sem, csak azt mondta nem fog megállni, majd abba hagyja a babánk.Én már majdnem kivágtam az autó ajtaját, még most sem tudtam feldolgozni ezt az egészet.
De, beszéltünk. Elmentünk vásárolni, közben az autóban megjegyeztem, hogy máskor ilyet nem szeretnék. Erre ő felkapta a vizet és megint veszekedtünk.
Mit mondott miért nem áll meg?Mi utaztunk két kisgyerekkel,a kicsi még szopizós volt kb 2000kmt,úgy hogy végig a párom vezetett,ráadásul éjjel érkeztünk és másnap kora reggel dolgoznia kellett menni,tehát ő lehetett volna nyügös,fáradt,lehetett volna bármi indoka miért ne álljunk meg,mégis megálltunk ha meg kellett picit bármikor.....nem értem a párodat!!!
Mit mondott miért nem áll meg?
Nem csodálom! Később, mikor lehiggadtak a kedélyek, nem beszéltetek erről?
Nem!! Ezt nem értem én se, de jól összevesztünk emiatt. Elég idióta volt.
Nem,én is pihenőbe mennék, ott nyugtatanám meg. Kb fél éve minden nap autópályán járok, pont éjjel jönnek elő a hülyék, 1szer este 11körül a lassabb sávban mentünk, mellettünk-környéken sehol senki, 1 paraszt mögöttünk 1000-el, és levillogtatott a leálló sávba. Úgy megillyedtem. Mégegyszer nyomatékosítom , lenyomott a leálló sávba!
Megállnék én is a legközelebbi pihenőben. Nem tudom, mi volt a párod célja, de nem tűnik túl racionálisnak, már bocsi.
Járó Autóban soha nem venném ki a babát. Minden esetben van idő megállni, mintsem veszélynek tegyem ki.
A kérésedre nem állt ki egy parkolóba/pihenőbe?
Az én férjem semmit nem tett, csak mindenki tiszta ideg volt, a pici pedig bömbölt.
Kiállnék a legközelebbi parkolóba, addig meg megpróbálnám megnyugtatni az ülésében. Nem szívesen venném ki menetközben a gyerekülésből.
További ajánlott fórumok: