Anyósom... (beszélgetős fórum)

Vannak dolgok, amikhez elég ennyi.

És vannak, amikhez nem. Amikor anyuka már belemegy olyan dolgokba, mint becsületsértés, rágalmazás, rossz hír keltése, stb., ami akár büntetőjogi kategória is lehetne, akkor nem elég a fapofa.

Ja es az en anyosom is a sajat lanyat favorizalja a ferjemmel ellentetben, es volt mar tobb problema is emiatt (csak 1000x nagyobb, mint pl.ez a fogkefes sztori, pl.konkret tartozasrol volt szo, eleg szep osszeg, amit a kisasszonynak nem kellett visszafizetnie, addig harcolt a 2 gracia....) de tobb gyereke is van az anyosnak es megvan a kedvenc, meg a kivetelezes, es emiatt sok idegen vagyok mar tul en is, de el kell fogadni, hogy ez van, nem fognak ugysem megvaltozni a kedvemert.

Nem irom le az egesz tortenetet, mert hosszu is lenne, meg semmi szukseg ra, hogy tudja az egesz vilag, de a lenyeg az, hogy a mai napig nem vagyunk legjobb baratnok az anyossal, viszont tisztelem azert, mert a ferjem anyja, es megtett mindent a gyerekeiert, hogy szeretetben felnevelje oket, raadasul egyedul, ami oriasi munka volt, egy eleten at.

Tisztelem, de nem vagyunk egymas nyakan, havonta 1x-2x talalkozunk csak egy ebed, vagy rovid latogatas erejeig, ennyi. Megtartjuk a 3 lepest. Ha pedig sertgetne, foleg a gyerekeimet(!!!) hat az lenne az utolso alkalom, hogy latott engem, meg az unokakat. Egy ilyen szemely, mint a te anyosod ha tobb rosszat tesz a gyerekeidnek, mint jot, miert van meg ott mindig az eletedben?

En a helyedben a forumnevedhez meltoan vedelmeznem oket egy ilyen sarkanytol.

Mi tart vissza, hogy megszakits vele minden kapcsolatot?

Bocsanat, hogy sokat irtam. Szep napot :)

Nem, nem ismered a helyzetét. Az ÁLTALA elmondott helyzetet ismered és ez óriási különbség.

Igen is releváns, mivel itt az ajándékkal volt a baj, ami fogkefe, nem játék.

Amit már írtak előttem is: A gyerek az alapján fogja értékelni az ajándékot és örülni neki, amit a szüleitől lát. Tehát, ha anya szépen elmagyarázza, hogy ez egy nagyon jó ajándék, mert a mama gondolt a szép kis fogaira, stb , akkor nem hinném, hogy lelkitörést okoz a gyerekben a fogkefe, mint ajándék.

A mi családunkban is van kivételezés, sőt ennél tovább megyek. Akármit csinálok, akárhogyan, sosem leszek feleannyira sem jó, mint a kedvenc.

Ha a kedvenc unoka megjelenik, az én fiam magasról le van szarva, el van felejtve, rengeteget mesélhetnék, de csak 1 szitut emelek ki, azt is csak azért, hogy érthető legyen, amiről írok:

családi összejövetel, én ülök az asztal egyik végén a kisfiammal, a kedvenc a másikon az ő kisfiával. 40fok a teremben, felálltam a kisfiammal, kinyitottam az ablakot, mert folyt róla a víz. Erre megkaptam, hogy azonnal csukjam be, mert a terem másik végében ülő kedvenc véletlenül huzatot kap... Az mindegy volt, hogy a gyerekem vizesre izzadta magát.

Én kedvesen rámosolyogtam és mondtam, hogy nagyon sajnálom, de nem fogom becsukni az ablakot, mert nem fog az a gyerek huzatot kapni, a másik meg, hogy nem fogom 40fokban egy levegőtlen helységben aszalni a gyerekem. Pont.

Eleinte én is puffogtam, durrogtam, szitkozódtam és nyilván ma is rosszul esik, de nem fogom a saját és a gyerekem életét megkeseríteni azzal, hogy durrogok.

Átsiklok a dolgok felett, mert tudom, idővel rájön a fiam is a dolgokra és kész.

Akkor majd választhat ő ahogyan akar, de én nem fogom sem szavakkal, sem tettekkel a rokonok ellen hangolni Őt.

Ezt kéne a fórumindítónak is tennie.

Tudtommal távol lakik az anyóstól, így azokat az alkalmakat játszva kibírhatja fapofával, amikor találkoznak.

Mondjuk igy a forumokat elnezve nem sokan reagalnak pozitivan, vagy allnak melled, hogy igen, neked van igazad.... inkabb arrol szol az egesz, hogy "osszeugrasztod" az embereket; bocsi a kifejezesert, oda akarok kilyukadni, hogy nem lenne-e jobb, ha egy igaz barattal osztanad meg az ilyen jellegu problemaidat, o akkor tudna az osszes reszletet es nem kellene olvasgatnod ismeretlenek idegeseito hsz-it, akik ugye nem ismerik teljesen a szitut es esetleg teged is felreismernek; ez csak PLUSSZ STRESZ forrasa neked nem? Ezt most tenyleg nem bantasbol mondom!

Van ott kint olyan baratnod, akivel ugy erzed jo annyira a kapcsolat, hogy megertene, "kisirhatnad magad" a vallan?

En is tavol vagyok a regi barataimtol, es nekem ez segit, hogy itt talaltam 1-2 igazan jo baratot, az egyik az anyukam lehetne, 60 folotti es tenyleg az elettapasztalata miatt is olyan jo, hogy van, es sokszor csak meghallgat, az is oriasi segitseg a szamomra.

En arra lennek kivancsi Mummybear, hogy neked hogyan segit az, hogy fogalmazzunk ugy kiirod magadbol az anyossal, sogornovel kapcs.os problemaidat ezeken a forumokon? Ez is egy "dolgozzuk fel terapia"? :)

Megkonnyebbulsz, vagy csak jolesik, ha valaki azt mondja megertelek, sajnallak, esetleg tenyleg kapsz segitseget, jo tanacsot masoktol, es megfogadod? Vagy csak arra van szukseged, hogy elmondd valaki(k)nek?

Én viccesre vettem volna a dolgot ott mindenki előtt. Azt mondtam volna a gyerekeimnek, hogy látjátok a mama mennyivel jobban szeret benneteket, mint mit tudom én Lüszikééket, mert vigyáz a fogmanó nehogy garázdálkodjon a szátokban. Kaptatok manó űzőket. De ezt halálosan komolyan mondom, hogy ezt tenném, a másik ajándékot meg lesajnálnám, hogy anya ennél sokkal szebbet vett nektek, nézd milyen csúnya színe van.

Az előzőekben meg kifejtettem, hogy nem hagynék több lehetőséget, hogy megbántsák, porig alázzák a gyerekeimet. Ez már számomra a mazochista kategória.

Nem akarom boncolgatni nem ismerem a helyzetet, de amit Mummy ki tett magáról bemutatkozásként, számomra sokat mondó.

Másik, azt írta Mummy a férjét is kikészíti és, hogy a gyerek kezébe nyomott 10 forintot, hogy ennyit ér és az anyja is. Innen nekem már ragozhatja akárki, mert az én meglátásom, hogy a gyerekeimért felelős vagyok, mint a testi, mint a lelki egészségükért. Most ha az én gyerekemnek valaki azt mondja ENNYIT ÉRSZ, számomra evidens, hogy ott a kapcsolatban a pont.

Végül is mindenki más, majd eldől a végén ki az aki a jó utat választotta és ki nem.

A kérdésedre válaszolva, amikor az ember felnő ha választás elé kényszerítik, muszáj választani, ha baromira fáj is.

Igen, Mummy így látja, így éli meg. Ez kétségtelen. De ő dönti el, meddig hagyja magát kiborítani a "kedves mama" által.

Ha vmit nem tudunk megváltoztatni, akkor a hozzáállásunkon, gondolkodásmódunkon kell változtatni. És mielőtt megint azzal jönnétek, hogy de az anyósa egy szipirtyó .... blablabla .... nem megszeretni kell, hanem tényként elfogadni és túltenni magát rajta. Tehát, jobb lenne, ha Mummy nem az anyósára mutogatna és szidná állandóan - mert ettől az ég világon semmi nem fog változni - hanem a saját lelki békéjét, belső harmóniáját állítsa helyre, és akkor marhára nem fogja érdekelni, hogy az anyósa miket csinál vagy nem csinál.

Én azt gondolom, ezt a legkönnyebb mondani.

Ha rajtam múlna, én se beszélnék anyósommal. De nem rajtam múli. A páromnak az anyja, és ezen semmi nem változtat, pedig hosszan tudnék sorolni a férjem által elmesélt dolgokból olyanokat, amik ezt felülírják. De az anyja.

A gyerekemnek meg a nagyanyja. Más kérdés, hogy a gyerek nem szereti, de attól még fájhat neki sokminden.

Mi sem függünk tőle anyagilag, és Mummybear sem az övétől.

De abba azért gondolj bele, hogy te milyen könnyen szakítanád meg a kapcsolatodat édesanyáddal, ha szemétkedne a pároddal? Azért nem oylan könnyű ez a dolog!!

Mint korábban is írtam, nem azzal van a gond, hogy "csak" egy fogkefét adott. Az aránytalansággal van itt a gond, meg hogy hogy magyarázod meg egy gyereknek, hogy egy vele hasonló korú unokát a mama MIDNENNEL elhalmoz, neki meg odadob valamit, és annyi.

Szerintem egy nagymamának ha több unokája van, törekedni kellene arra, hogy legalább közel egyformán szeresse őket, hiszen még ha az anyját utálja is, az apja a saját gyereke.

És azt se hiszem, hogy te szó nélkül hagynád, ha a gyerekedet olyan pofon érné, hogy a nagyanyja a szemébe vágja, hogy nem ér semmit.

Tudom, hogy rajtunk múlik, mit tart a gyerek értékesnek. Itt nem is erről van szerintem szó.

Szerintem ha csak ez a fogkefe-dolog lenne, meg hasonlók, megbékélt volna.

Sokkal több van a háttérben, amit senkinek nem kívánok, és hidd el, te sem tennéd csak úgy túl magad rajta... "kedves mama" bőven tesz azért, hogy így álljanak hozzá...

Nálad nem tudom mi a helyzet,(nem is akarok vájkálni) de a fórumindítót nem értem, hiszem azt írta a férjének és neki is terhes ez a kapcsolat, akkor egy huszárvágással elvágják a kapcsolatot, megszakítják a gyerekeik és a saját nyugalmuk érdekében is a lelküknek csupa fájdalmat okozó kényszert.

egy élete van mindenkinek, rajtunk múlik hagyjuk megkeseredni az életünket, vagy megrázzuk magunkat és kilépünk ebből a helyzetből. Persze ha valaki anyagilag szorul rá a másikra az nagyon kellemetlen, akkor muszáj elviselni annak a szeszélyeit akitől függ, vagy tesz ellene, hogy ne függjön tőle.

De hidd már el, egy fogkefe is lehet ajándék, ha tudom, hogy éppen annak a pl. Minni egér formájú fogantyús, vagy tűzoltóautó mintásnak örül a gyerek.

Ha, én mint szülő elkezdem fitymálni, hogy micsoda cart kapott, akkor fog a gyerek felfigyelni, akkor sorolja az értéktelenek közé. Hidd el rajtunk szülőkön múlik a gyerekeink mit fognak értékesnek tartani.

Irigyellek, hogy ilyen könnyedén meg tudtad oldani.

Nálunk sajnos ez nem ilyen egyszerű - ha az lenne, már rég túllennénk a dolgon, ahogy szerintem a fórumindító is...

Igen, vannak gyerekeim. Előfordult, hogy a gyerekeim ketten kaptak egy mikuláscsokoládét télapóra. Nem azért mert ennyire futotta neki 'pimaszul jól álltak.

(de ez sosem foglalkoztatott, az ő érdeme, akárhogy is került ekkora vagyonhoz)

Vissza az egy csokihoz 2 gyereknek. Persze elkezdtek veszekedni, most kié is legyen. Leguggoltam hozzájuk és megmondtam ezt most itt hagyjuk a mamánál, biztos ezt a mama kapta csak azt gondolta nektek hagyta itt a télapó, és a mama kezébe adtam a csokit. Mivel ismertem és nem akartam családi gyűlölködést úgy oldottam meg vittem valami olyan apróságot egy-egy "ajándékozós ünnepen, ami engem sem vágott földhöz, de tudtam örül annak a csekélységnek is a gyerek. Mikor jöttünk el, vagy mentek el a gyereknek adtam, hogy mamáék elfelejtették átadni. A gyerekek boldogok voltak így. Aztán szépen lassan veszekedés nélkül megszakítottam a kapcsolatot, hiszen ilyen kapcsolatra senkinek nincs szüksége. Amikor nagyobbak lettek a gyerekek elfogadták, hogy mamáék ilyenek, és elfogadták így őket, és ha hiszed, ha nem sosem hiányzott a mamaék ajándéka nekik.

Nem, nem ezért támogatom.

Hanem azért, mert jobban ismerem a helyzetét, és amit itt leírt, az bizony csak a jéghegy csúcsa...

Az én gyerekem szobájából sem ömlik a játék, de szerintem ez az egész téma szempontjából egyáltalán nem releváns.

Az, hogy "csósó öregasszony"... hát, ezen is lehetne kötekedni, maradjunk annyiban, hogy nem az. És nekem elég fura az a gyerek, aki 4 évesen egy elektromos fogkefét tekint a menyország kapujának... Amúgy me a hangsúly szerintem nem azon van, hogy anyós vett a két gyereknek 1-2 ezer forint nagyságrendben valamit, ami nem feltétlenül "ajándék", hanem azon, hogy a többi unokájának aránytalanul sokkal több "igazi" ajándékot adott.

Nem az ajándék a lényeg, hanem a bánásmód, és szerintem téged is bántana, ha anyósod azért, mert téged utál, a gyerekeiddel is azt éreztetné, hogy semmit nem érnek...

Nem szokványos ajándék. De hidd el jöttem én már ki 3-4 éves gyerekkel a kétbetűs üzletből manuális és elektromos gyerekfogkefével is, mert amikor meglátta a gyerek annyira megtetszett neki. De vettünk már a gyerek kedvéért epres illatú szőlőzsírt is.

Nem ez a szokványos ajándék, de egy több ezer forintos elemes gyermek fogkefe is lehet akár ajándék is. Úgy gondolom az sem mindegy milyen alkalomra kapja kortól függetlenül az ajándékot valaki. Lehet ajándék egy tábla csokoládé is. Egy hónapja esett meg velem, hogy egy rokon kislány a tízezer Ft.-nál nagyobb összegű interaktív macinak nem örült, pedig az anyukájával egyeztettem, és mégis egy kétszázforintos műanyag lónak örült jobban az 5 éves gyerek. A legnagyobb körültekintéssel is mellélőttem. Életemben ez lett a második (ami a tudomásomra jutott).

Ami tény adhat az ember értékes ajándékot is hidegen-ridegen, és adhat egy saját készítésű rongybabát szívből. Valahogy ezért kellene fórumindítótól függetlenül a gyerekeinket arra nevelni, hogy ne legyenek kiélezve az ajándékra, annak értékére, inkább az érzelmeket tudják értékelni, persze természetesen, ha van mit. Egy igazi jó kapcsolatban adhat egy közös gyurmázás, festés egy maradandóbb élményt, mint lásd az én drágább ajándékom. :)

Nézd, szerintem te azért "támogatod" ennyire a fórumindítót, mert hasonlóan rossz a kapcsolatod az anyósoddal.

Én konkrétan az enyémnek nem is engedem, hogy sokat költsön a fiamra vagy nagyon nagy játékot vegyen.

Igen, nem ömlik ki a gyerekem szobájából a játék, de cserébe örül egy matchboxnak is.

Másik: az nem jutott eszedbe, hogy csóró öregasszony azért vett elektromos fogkefét, mert az hasznos és azt remélte, hogy talán ebbe a kedves menye nem köt bele??

Mert ez ugyanúgy elképzelhető, mint az, hogy Mummybear a vétlen és sajnálatra méltó meny.

Még egyszer leírom, nekem senkivel nincs bajom és az én anyósom is megér néha egy fórumot, de mindenképpen gusztustalan, amit a fórumindító leművelt, pedig talán csak magába kellene néznie.

Rohadtul sajnálom a férjét mindenesetre, nem biztos, hogy örülnék ilyen házisárkány feleségnek...