Anyatej (beszélgetés)

Szia,

nagyon tetszik a cikked. Én is igény szerint szoptattam a kezdetekben, de nem is tudom, hogyan rábeszéltek, hogy próbáljam meg 3 óránként etetni. Nagyon megszenvedtük mire rájöttem, hogy nekünk ez nem jó. Amúgy én a kötődő nevelés elveit alkalmaztam.

Nagyon egyetértek. Én is erre akartam kilyukadni, hogy érdemes kitartónak lenni és nem rögtön feladni, jó, ha valaki segít, pl. nővér, védőnő.

De nem dől össze a világ, ha nem jön össze, tápszeres babák is ugyanolyan boldog, egészséges gyerekek lehetnek, mint az anyatejesek.

Szia,

nem akartam annyira belemenni a szoptatás kérdésbe.

A negyedik napon haza mentünk és másnap ott volt a doktornő. Azonnal felírta a mellemre a krémet, ami nekem nagyon bevált, így nem lett sebes nagyon a cicim, illetve felváltva tudtam szoptatni, ami evidens is, amelyik kenve volt az pihent. Csak gondoltam ennyire részletesen nem megyek bele, mert nem konkrétan a szoptatáskor felmerülő problémákról szól a cikk.

De azért köszi, természetesen javaslom, hogy kérjen mindenki szakembertől tanácsot, ha lehet még a baba születése előtt.

"Biztos nagyon jó és hasznos az anyatej, és szoptatás alatt sok dologtól megvédi a babát, de szerintem az, hogy valakinek milyen erős az immunrendszere, leginkább genetika kérdése."

Ez szerintem is így van! Én pl. szinte kezdetektől fogva tápot kaptam anno, mert anyum nem tudott szoptatni és sosem voltunk betegesek. A mai napig alig lát a háziorvosom. :)

Nekem ez a fejben dől el kicsit piros posztó.

Nagyon, de nagyon akartam a szoptatást! A nővéreknek sem engedtem a kiegészítést, szerencsére nem is erőltették, bár nagyon nehezen akart belövellni a tejem, amit a bimbóvédő használata is hátráltatott, de utólag könnyen vagyok okos. Itthon szinte állandóan cicire tettem, de alig szopott, már aludt. Aztán felkelt kicsit elvolt, majd kérte is én pedig szoptattam. Volt, hogy már egész nap szopizott szinte. Közbe fejtem is, sör, teák, homeos bogyó, amit akartok.

2 hónapos korában megkapta az oltást, na onnantól kezdve nem volt hajlandó szopni. Azt hittem múló szopisztrájk, úgyhogy próbálkoztam tovább, trükköket vetettem be, de nem akart többé szopni, így maradt a fejés.

Ja, egy hónaposan kaptunk először tápszert, mert akkor már muszáj volt, nem hízott semmit és kórházzal fenyegettek.

Szóval fejtem, de nem volt sok tej, 4 hónaposan pedig az a kevés is elapadt. Akik ismernek mind elismerésüket fejezték ki, tényleg küzdöttem!

Annyira, de annyira szerettem volna szoptatni! :(

Remélem a tesót tényleg sikerül, én nem adom fel!

Nekem akkor csinálja, hogy nem akar enni papit, mikor kezd jönni a foga és érzékeny az ínye.

9 hónapos amúgy.

Szopás-fogak: engem Anya egyáltalán nem szoptatott és semmi baja a fogaimnak.

Nem azért, mert nem akart, hanem mert a béna orvos nem vette észre, hogy nyitott lágyszájpadlással születtem, így persze a sok levegőt nyelve jött is vissza a kaja. Anyut letiltották a szoptatásról, merthogy én nem bírom a tejét. Az már nem volt baj, hogy egyéb kaja is visszajött, 3 évig szenvedtünk, mire észrevette egy orvos! :S

Sziasztok!

Azért ezt a "szoptass, ha sebes is a cicid" tanácsot jól gondold meg kérlek, és ha lehet ne mondd első gyerekes anyukáknak - én ugyanis ezt tettem, meg is lett az eredménye, 2 hetesen 39 fokos lázzal vittük kórházba a kislányom, és ott az első dolguk volt leállítani a szoptatást, mert a cicim sebes, és néhol már gennyes is volt a sok szopástól, és persze hogy találtak baktériumot a tejemben... Így utólag már tudom, hogy szoptatási tanácsadó segítségét kellett volna kérnem, nem akkor, amikor már baj volt, hanem amikor az első sebek megjelentek...

Évi, gratula a cikkhez, jó lett, megérdemled, hogy minden rendben legyen, és ne kelljen aggódnod semmin :D

Persze, nem mondtam, hogy Te esetleg nem jól cselekedtél!;) Kaphat az ember 100 féle tanácsot, úgyis az anyai ösztöneire hallgatva fogadja vagy nem fogadja meg őket.

Még ha orvos is mondta ezt, az is csak az egyik vélemény, mert ugye amúgy meg 4 hótól mondják, hogy lehet kezdeni. Namost ismerek olyat, aki már 2,5 hósan kezdte (szerintem is túlzás), de aki 6 hónapig csak anyatejet vagy tápszert kap, az is felnő. Ha volt tejed elegendő, akkor miért ne kaphatott volna csak azt! :)

Viszont szeretném megkérdezni, hogy milyenek voltak az első kísérletek a hozzátáplálással? Hamar elfogadta, hogy nem csak ciciből lehet jóllakni?

Nem értek egyet abban, hogy csak hozzáállás kérdése az egész. És abban sem, hogy az anyák 99%-a tud szoptatni. Rengeteg tényező befolyásolja a dolgot.

Sok olyat ismerek, akik jóval többet tettek a szoptatásért, mint én, sokkal pozitívabban álltak hozzá, mégsem lett tejük. Nekem egyszerűen szerencsém volt. Nem akartam én sem jobban, mint más, akinek nem sikerült.

Egyetértek, én is így tapasztaltam.

Pótlás-témában viszont 3 napig elég az előtej, úgy tudom, ennyi idő alatt nem szoktak kiszáradni a babák. Sok helyen már az első-második napon nyomják beléjük a tápszert.

Kedves egypt!

Cikked minden szavaval egyetertek. Mindharom gyerekem anyatejes baba volt, es ök sem kaptak sem inni, sem enni mast feleves korukig.

Tehat lehet szoptatni, es valoban az anyak 99%-nak igen is van teje, csak hozzaallas kerdese az egesz.

Nemi ismerettel kiegeszitenem a cikked, amelyik gyerek nem szopik, annak nem lesz elegendö helye a szajaban a vegleges fogai szamara sem, illetve nem lesznek elegge ellenalloak a fogai, mivel fogzomancuk sem megfellöen fejlödik.

Nagyon jó a cikk :)Annak külön örülök,hogy leírtad, nem fejben dől el,nem a pozitív hozzáállás miatt van teje valakinek.Röviden leírom az egyik ismerősöm és saját esetem.Még senkit nem láttam olyan betegesen rettegni a szüléstől,mint az egyik ismerősömet.Orvosokhoz ment,hogy papíron javasolják neki a császárt,ilyen -olyan probléma miatt.Biztos volt benne,hogy a rágörcsöléstől ő nem fog tudni simán szülni.Természetes módon szült:)Én nyugisan mentem,a dokim is azt mondta,ritka az ilyen türelmes anyuka,aki így vajúdik,aztán hosszú órák után császár lett a vége.Az ismerősömnek sok teje volt,pedig féltette az alakját,mellét,én biztos voltam benne,hogy lesz,sajnos bármit csináltam,nagyon kevés volt,az is elapadt 3 hónap múlva.1 hónapot töltöttünk a kórházban,a nővérek azzal vígasztaltak,hogy a stressz miatt.Sok anyuka ugyanúgy stresszelt,sírtunk,ahogy etetni jártunk a babáinkat,mégis dőlt belőlük a tej.

Még a bababarát programról annyit,hogy én nem vagyok ellene,hogy pótoljanak tápszerrel,sajnos nem teszik.Ugyanis nem egy baba a kiszáradás tüneteivel maradt több hétig kórházban.A kisfiam is kapott pótlást,mégis ügyesen,erősen szívta a mellem,csak sajnos nem sok minden jött belőle:(

A legjobb a babának az anyatej,mi ezért hordjuk egy anyukától,ha már nekem nincs.

Én is tesó mellett csináltam, mondjuk ő már 3 éves volt, mikor a pici született.

Nem biztos, hogy most is úgy lesz, hogy állandó mellre tételt igényel a kicsi.

Nincs valaki segítséged az első időkre? Nagyszülők esetleg?