Amit senki sem mond el az anyaságról (beszélgetős fórum)

Drága Kicsitücsi!

Nagyon szorítok Neked, hogy minél hamarabb 2 szív doboghasson benned! És ha végre megszületik majd a várva várt Babád, egészséges, és mosolygós kisbaba legyen. Hogy legyen sok időd élvezni az együtt töltött időt, amire annyit vártál.

A barátnőm gyereke 2,5 éves és még mindig ébred éjjel. Ő is nagyon sokszor kiborul és meg is értem.

Emlékszem amikor várandós voltam csak egyet kértem Pannitól, mégpedig azt, hogy hagyjon aludni, mert csak így lehetek teljesértékű ember. :-)))

Elnézést kérek, ha félreérthetően fogalmaztam. Pont azt akartam kihozni az egészből, hogy mások vagyunk, máshogy élünk meg dolgokat. És hogy a lényeg az, hogy szeressük a kis porontyot, aki a szívünk csücske. :)

Aki könnyen tudja venni az akadályokat nagyon szerencsés, de akinek nehezebben megy, az se rosszabb anya. Csak ennyit akartam.

Tarts ki, minden hónappal jobb lesz, hidd el!

Én tudom, mert átéltem, amit te. Igaz, csak az érzéseidet, nem a körülményeidet, mert te nehezebb körülmények között neveled a kisfiadat.

Elismerésem ezért neked, és remélem, jobb lesz az életed hamarosan!

Annyira megértelek. Az én lányom amikor jött a foga volt, hogy 18x keltem fel hozzá egy éjszaka. És ez nem volt 1x-i eset. Egyik nap tettem egy papírt a falra és ahányszor felkeltem, húztam rá egy vonalat. A 18 az tényleg 18 volt.

Ő is 2 évesen aludta át az éjszakát. És megőrültem, hogy mindenki azt mondta, az ő gyereke már 2, 6, 12 hetes korától végigalussza az éjszakát. Azt hittem én vagyok a hibás, valamit nem jól csinálok. de ma már nem foglalkozom ezzel.

Én is 2 évet aludtam a 2 év vírasztás után. Bár én nem önszántamból, 2 angyalkánk lett közben. :(

De teljesen meg tudlak érteni. :)

Azért szerintem mert valaki könnyebben viseli az egész szülést és az azt követő időszakot, még nem kell letrendizni, mint ahogy azt sem kell lerosszanyázni, akit -jogosan- megvisel.

Ettől a trendi szótól kiráz a hideg!

Valóban mások vagyunk, de remélhetőleg mindenki imádja a gyermekét. :-))) Kitartást mindenkinek! :-))

Köszönöm! :-)

Tudom, miért van így, és minden nap ez ellen próbálok tenni. Legalábbis azóta, mióta magamhoz tértem valamennyire, és már nem a mocsár fenekén fekszem.

Kitartást Nektek!

Gratulálok a kis szépséghez:)

Kár,hogy édesanyád így áll a dolgokhoz:(

Az anyatejnél nincs jobb a kisbaba számára.

Az én kislányom is szopizik még és 16 hónapos.

A kisfiamat csak 4 hónapig tudtam sajnos.de Vivien nagyon nyugodt baba.

Nagyon igaz a cikk minden szava.

És az is, hogy minden gyerek más. Van akivel könnyebb, van akivel nehezebb. De olyan tuti nincs, hogy minden nap gondtalan, rózsaszín vattacukor legyen.

És az anyukák is mind mások. Van aki könnyebben, van aki nehezebben veszi az akadályokat. De mind imádják a csemetéjüket. (Akarom hinni, hogy mindenki!)

Manapság mindenhonnan az szól, hogy a szülés csodás és végig mosolyogni kell, különben nem leszel jó anya. És mi van, ha fájdalomcsillapítást kérsz? És mi van ha napokig falra másznál úgy fáj a gátsebed? És mi van ha ritka bunkó volt a doki és lelkileg padlón vagy a szülés miatt? Akkor már nem vagy jó anya?

A médiából csupa fitt anyuka néz rád. Azt mondják minden nap mesés, semmi gond nincs, mindenre van idejük. A lakás csili-vili, a baba 2 hetesen átalussza az éjszakát, anyuci hetente 2x jár tornázni és nincs is 1 deka feleslege sem szülés után 1 hónappal. És mi van, ha a te gyermeked egész éjjel sír? És mi van, ha nincs senki aki egy fél óra erejéig segítsen rajtad? És mi van, ha kiborultál? És mi van ha van rajtad 10kg plussz? Akkor nem vagy jó anya?

Én hiszem, hogy akkor is jó anya lehet valaki, ha nem úgy működik, ahogy ma trendi. Az a lényeg, hogy szeresse a gyermekét.

És nagyon jó, hogy valaki le merte írni, hogy bizony nem fenékig tejfel az a csodás csupor, amit ANYASÁGNAK hívnak. Nem fenékig tejfel, de nem adnánk semmiért. :) Éjjel úgy érzed meghalsz a fáradságtól, aztán reggel rád mosolyog a gyermeked, és megszűnik a világ minden fájdalma 1 pillanatra. :)

Így van.

Én nagy szopi fun vagyok. :-))) Nincs is annál jobb a kicsinek.

Hát, ez így valóban nem könnyű!

Kitartást neked, és ez a kölyök gyönyörű! :-)))

Velünk a következő történt:

Két orvos fél év elteltével határozottan kijelentette, hogy NEM LEHET GYEREKEM. Összeomlottam, gyűlöltem mindenkit aki épp várandós volt vagy babázott. Az abortuszra várókat (a műtétnél voltak elegen) meg tudtam volna ölni. Eltelt egy-két hét és a férjem álmaim útjával tért haza. Akkor azt mondtam magamnak. Ha az az utam, hogy nagyon meg kell szenvednem a kicsikémért, akkor meg is fogok. Nem adom fel. Adtam magamnak fél évet, hogy méregtelenítsek, felkészüljek testileg-lelkileg a lombikra, elutaztunk három hétre, kaptam egy injekció kúrát és hazaérve nem jött meg. :-))))

Elengedtem magamtól. Nem volt könnyű, de muszáj volt, mert állandóan csak gyötörtem magam...

Hajjjj, de betalált nekem ez a cikk ma este...........én ma délután mondtam ki először, h "Hjajj, Istenem, bárcsak meghalnék!"...Szedtem a tabit, mint a kisangyal minden este, de a gólya mégis a pocakomba rejtett egy kis meglepicsomagot. Persze "apukának" nem kellett a csomag...hát haza költöztem anyuhoz, aki annyit mondott, h dejó, ezentúl neki nem kell főzni, takarítani stb. És komolyan gondolta!!! Én meg úgy fsok minden nap, mint, mikor 1est kaptam a suliban, mert ha nem tipp-topp minden, jön a balhé. Közben a barátaim élik a felelősségmentes életüket és egyre kevesebbszer hívnak fel...uncsi nekik a babatéma. Ja és persze parázok mindenen: amint a kisfiam eltüsszenti magát, képzeletben egyből kórházban látom, infúzióra kötve. Ha esetleg panaszkodni merek, megkapom, h én vállaltam, tudhattam volna,h ilyen nehéz lesz. Minden éjszaka úgy sírom álomba magam, mert rettegek, h nem leszk képes végig csinálni, h nem tudom majd megadni azt a kisfiamnak, amit megérdemelne. Itthon minden nap akad vki,aki elmondja, felszedtem a terhesség alatt, így biztos nem kellek majd senkinek és amúgy is fejemre fog nőni a gyerek, mert nem hagyom sírni, és milyen dolog az, h 5 hónapos és még csak anyatejes, biztos lusta vagyok bébikaját csinálni.

És, h visszacsinálnám-e??? SOHA. Mert én ennyi szeretetet ember szemében nem láttam, mint a kicsi fiaméban, mikor rám néz.

Sokszor gondolok arra, hogy én azért nem érzem "édes tehernek" ezt az egészet, mert két évet vártam a kislányomra. Sok doki azt mondta, hogy nem tudok majd teherbe esni spontán, kétszer műtöttek és még sorolhatnám.

Sokat vártam rá, most minden percét kiélvezem.

Nagyon-nagyon drukkolok Nektek!!!!

A barátaink -akiknek van gyerekük- mindig azt mondják, hogy fogalmam sincs, hogy milyen igazán gyereket nevelni. :-)

Panni tényleg alkalmazkodó, de azért van, hogy az ő gyógyszere is elgurul, igaz ez ritkán fordul elő.

Pici kora óta hurcolásztam közösségbe, hetente többször baba-mama tornára, manómuzsikára, 11 hónapos koráig pedig heti egyszer bementünk egy órára a cégbe. Aztán tavaly novembertől többször megyünk és megy minden (szinte mindig), mint a karikacsapás.

Nem tudom, hogy ez csak természet kérdése-e vagy szoktatás is, de nálunk működik.

Mondjuk iszonyat nagy szerencse, mert egy nagyi sincs, így mi csak bébiszittert tudunk igénybe venni, ami nem olcsó. :-(

A barátainkkal is nagyon szívesen elvan, de ritkán mozdulunk ki nélküle, mert nem érezzük ezt az egészet tehernek. Többször voltunk már vele külföldön nyaralni (8 órás repülőutat lazán végig aludta). Nyilván a nyaralás már NAGYON MÁS, mint minden a gyerekkel, de mi mindketten élvezzük.

Tündéri kisfiú Dani.Meglestem:)és bejelöltem a naplódat is.Olvasgattam.

Senki nem kövez meg azért mert nem vagy boldog.

Azt csak Te tudhatod,hogy ez miért van így.

Gratulálok a kisfiadhoz,nagyon aranyos baba!:)

Szerintem amit leírtál,abban teljesen igazad van (legalábbis én is így gondolom).DE mindennél fontosabb a kisfiam,érte bármiről hajlandó vagyok lemondani,mindent megadni neki,hisz az életemben ő az első és legfontosabb számomra.

Az igaz,hogy egy-két dologról "tájékoztathattak" volna jobban is pl.:nem alvás..Mióta megszületett (lassan 17 hónapja) még soha nem aludt át egyetlen egy éjszakát sem!!Általában minden "kis" probléma (hasfájás,fogzás,evés stb.)előbb-utóbb megoldódik,de ez az alvás a mai napig "kiborít",de már nagyon várom mikor jön el a nap,mikor átalussza majd:)

Nagyon érdekes a cikked!! Gratulálok a babádhoz!!

Én ugyan nem tudok azonosulni ezekkel a problémákkal (akkor nem lenne 5 gyerekem),az olvasottak alapján én a zon kevesek közé tartozom, akinek nem okozott az anyává vállás, teljesen természetesen éltem meg az egészet. De elfogadom hogy másoknál léteznek, és tartom hogy nem szabad földbedugott fejjel élni! Igenis ki kell mindent mondani!!

GRATULÁLOK A BABÁHOZ!

TOVÁBBI SOK,SIKERT....

Szia! Ez nagyon nehéz lelki megküzdés lehet számotokra..:(

Ettől függetlenül azt gondolom,ha megadatik majd Neked is akkor Te is fogsz hasonló helyzetekkel szembesülni és akkor az fog foglalkoztatni! Úgy legyen szívből kívánom Nektek:)))

Egyik ismerősöm 3 év után lombik programból lett terhes,most 3 éves a kisfia...,de a nem alvásos időszakban...gyakran kellett lelkileg támogatnom:)

Leszel!:)Helyreáll hid el,csak te nem vagy az a csecsemőimádó alakat.Ezt sokan /főleg a nők/nehezen veszik be,de ha nagyobb lesz mondjuk 6-8 éves helyreáll a rend,és jobb anya leszel mint bárki!!!És ez tuti:)

Az emberek azt várják el,hogy a NŐ/így nagybetűvel/csecsemőrajongó legyen.

De ez nincs így!van akit frusztrál ,hogy nem tudja mit csinál,mit nem csinál ,és mit miért nem csinál a csemetéje.Ahogy verbálisan síkba kerülnek ez helyrerázódik hidd el:)

Én NEM vagyok boldog.

Vállalom, még ha meg is köveznek érte.

Van egy kisfiam, aki csodálatos, és nagyon szeretem, de ettől még nem vagyok boldog.

Szerintem pedig nem értik:)

Nem érti csak az aki hasonló cipőben járt,jár..!

Nem is akarják,mert ez nem járja,hogy ne legyél ettől a dologtól teljesen hitelesen boldog,és kérdéseid,bizonytatalanságaid legyenek...