Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Amikor kimondják a kegyetlen végszót: nem lehet több gyerekünk... fórum

Amikor kimondják a kegyetlen végszót: nem lehet több gyerekünk... (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Amikor kimondják a kegyetlen végszót: nem lehet több gyerekünk...

83. Basset
2010. szept. 23. 08:01
Ilyenkor jön az örökbefogadás gondolata... - bocs, még korán van... :)
82. Basset (válaszként erre: 72. - A14deb9047)
2010. szept. 23. 08:01
Ilyenkor az örökbefogadás gondolata, nem?
81. mimmo33 (válaszként erre: 80. - 6c5f346e46)
2010. szept. 23. 07:16

Szia!

Írtam tegnap is de nem válaszoltál.Most is hangsúlyozom, hogy nem kötözködésből írom, csak nem értem, hogyha simán elmentél a nőgyógyászhoz, hogy sterilizáltasd magad,anélkül, hogy a pároddal erről beszéltetek volna, akkor most miért érzed azt hogy tönkre tették az életed, mert nem lehet 3.baba?!A sterilizálás egy végleges dolog, akkor nem érezted ezt?

Tényleg nem piszkálódás, csak nem értem, és így egy kicsit ellentmondónak tűnik, legalábbis nekem.

80. 6c5f346e46 (válaszként erre: 71. - Cicus62)
2010. szept. 23. 07:10
hm..ez van..sajnálom,ha igy látod,de nincs igazad,és akinek irtam annak sem,mert a páromat becsmérelte,anélkül,hogy ismerné..pedig a párom felhozta a lehetőség gondolatát,utána jártunk és elfogadta,hogy nem lehet,én szeretnék még más orvos tanácsát is kikérni,benne viszont már vannak kételyek,de azt mondta kérdezzem,ha akarom,de ő nem erőlteti,soha nem is tette..
79. 6c5f346e46 (válaszként erre: 73. - 39ff6fe670)
2010. szept. 23. 07:04

okéééééééés...:)

kistökösre fel.:)

78. 6c5f346e46 (válaszként erre: 76. - Emma*)
2010. szept. 23. 07:03

aaaaaaaazta..sajnálom..;((

és köszönöm...kedves vagy...remélem az idő majd meggyógyitja a lelketeket...

77. Anika70 (válaszként erre: 71. - Cicus62)
2010. szept. 23. 06:59

Én is így gondolom:-(


Valóban el kell fogadni más véleményét is, egyébként felesleges fórumot indítani!

76. Emma*
2010. szept. 23. 06:24

Mezzy: nagyon sajnálom, de értem, hogy meg lesz az a megoldás, ami mindkettőtöknek jó lesz. Szorítok NEKTEK!


Nekem 10 éve mondták ki, hogy nem lehet soha babám, mert orvosi hibák miatt többféle betegségem alakult ki. Idén ezt véglegesítették is, amikor a méhem kivették. Ez utóbbit dolgozzuk fel azóta is és ki tudja még meddig.:-(((

75. c90ef984df (válaszként erre: 24. - Baa8646580)
2010. szept. 22. 19:46
Mikor várandós voltam képzeljétek én is fiút akartam, de meglepő módon nem adtam állami gondozásba a kislányomat. Ezer fiúcskáért sem cserélném el, de még a világ minden kincséért se! De remélem a következő tökös lesz:)
2010. szept. 22. 19:24

Meezy nagyon megható a cikk! Én drukkolok nektek nagyon, hogy megtaláljátok a megoldást!

Akik meg nem értik a lényeget azokkal ne is foglalkozz!

2010. szept. 22. 19:18

Meezykém, először is remek a cikk, gratulálok! talán ez az egész hercehurca csak azért kellett , hogy tisztán láss: igenis vágysz még gyermekre!

Örülök, hogy nem véglegesítetted ezt a dolgot.. szerintem az angyalok ezzel csak meg akarták mutatni, hogy milyen is az, mikor: nem lehet.

De biztosan lehet még, és lesz is!


Előtted az élet, veled van az erő! Kistökösre fel! :)))

2010. szept. 22. 18:58
Lelkileg nagyon nehéz feldolgozni, ha az lánya tudja, hogy már nem lehet gyermeke. Mintha hiányozna valamelyik végtagja... és ezt csak ő tudja, de azt hiszi, hogy ezt mindenki érzi. Csak annyit tudok mondani, hogy borzalmas érzés.
71. Cicus62 (válaszként erre: 60. - 6c5f346e46)
2010. szept. 22. 18:35

Lenulláztad az egész sztoridat az unintelligens beszólásoddal.El kellene fogadnod a más véleményt is.Nem is volt durva,csak szókimondóan őszinte.

Meg kellene köszönnöd!!!

70. 73cdbfbb2c (válaszként erre: 69. - Mézgapaula)
2010. szept. 22. 16:53
Igen, ha visszaolvasom amit írtam, nagyon döntés szaga van....:)Köszi!
69. mézgapaula (válaszként erre: 68. - 73cdbfbb2c)
2010. szept. 22. 16:34

Szia!

Ezt elolvasva azt hiszem, te mar dontottel. Gratulalok es ne valtoztasd meg a dontesedet!

68. 73cdbfbb2c (válaszként erre: 64. - Basset)
2010. szept. 22. 16:10
Még nem mondtuk el a gyerekeknek, mert ha esetleg úgy döntünk hogy nem tartjuk meg, nem akarom hogy egyáltalán bármiről is tudjanak. Nehogy úgy érezzék, hogy az Ő hibájuk. A lányom szeretne kistestvért, már többször mondta. Van a családban egy másfél éves kisgyerek, és a lányom úgy törődik vele és gondoskodik róla, hogy a baba azt is elfelejti, hogy ott van-e az anyja. Csak a lányommal akar lenni. A fiam is szereti a kicsiket, de neki valószínűleg azért jönne jól egy kistestvér, mert épp kamaszodik, és végre leszállnánk róla.:) A lányomnak azért lenne jó, mert most minden nagyon körülötte forog, és ezt nyilván felnőttként rosszul fogja kezelni ha valahol nem Ő lesz az első aki számít. Szóval az Ő esetében ez életrenevelés lenne.:) A férjemmel 15 éve vagyunk együtt, nincs semmi baj köztünk, de már eléggé lapos a házasságunk, nyilván jót tenne neki egy kisbaba amolyan vérfrissítésnek.:) Csak az anyagiak amik elbizonytalanítanak. Nem panaszkodom, mert jól élünk, a gyerekeknek átlagon felüli élete van, több van nekik mint amennyire szükségük lenne. De ezt nyilván a harmadiknak is szeretnénk megadni, és félünk hogy nem tudjuk. ( persze ez felmerülhet az első vagy a második gyereknél is)
67. 3b41f6053f (válaszként erre: 62. - Basset)
2010. szept. 22. 16:00

Hát én is hasonlóan gondolkodtam az 1. gyerekem után.


Akartunk neki tesót,de nem sikerült 1 évig,mikor végre sikerült a 8. héten elvetéltem.


Utána jó 1 évre lettem terhes a fiammal.


Szóval én is úgy voltam,ha természetesen nem sikerül 1 gyerekünk marad :)

66. Basset (válaszként erre: 65. - 6c5f346e46)
2010. szept. 22. 15:48
Nyugiiiii! :) Csak leírta a véleményét. Ez is csak 1 a ...ő... hol is tartunk? nem tom hány közül. szerintem a cikk világos minden tekintetben... és az ember változik. engem majdnem elvetetett az anyám... az utolsó pillanatban gondolta meg magát... soha nem bánta meg... :) ;)
65. 6c5f346e46 (válaszként erre: 52. - Baa8646580)
2010. szept. 22. 15:43

már megint te???

nem vagyok bele kényszeritve semmibe,ő csak felvetette,utána jártunk és azóta csend van,nem erőlteti egyáltalán...sőt...

ismersz te minket?milyen alapon blamálod te le az én kedvesemet??azt irtam volna,hogy erőlteti??csak felvetette..

MENJ MÁR INNEN....

64. Basset (válaszként erre: 44. - 73cdbfbb2c)
2010. szept. 22. 15:38

Tudod, valahogy úgy van ez hogy a pénz sose elég, ha kevés van, ha sok van se... :)

A szívetek döntsön, ne az eszetek!

A gyerekek mit mondanak? Én megkérdezném őket is...

63. 6c5f346e46 (válaszként erre: 32. - Basset)
2010. szept. 22. 15:37

Drága Basset..


megfogadom,amit mondtál,nem csináltatom meg,nem tudom hogy viselném lelkileg,valszeg én is igy éreznék...

irok privit és köszi...

62. Basset (válaszként erre: 59. - 3b41f6053f)
2010. szept. 22. 15:36
Igen, engem is vigasztaltak... Dehát az elég macerás, meg drága és fájdalmas, azt hallottam... Szóval csak azért, hogy legyen 3., nem biztos, hogy belevágnék, főleg én, aki egy egész fórumot nyitott arról, hogy fél a fogkőleszedéstől... :)
61. 108f0209e1 (válaszként erre: 56. - Baa8646580)
2010. szept. 22. 15:35

Természetesen számít a meglévő 2 gyerek álma. Na de a pocakban növekvő babának nem lesz álma? Ami ugyanolyan fontos, mint a másik kettőé.


Persze ez csak az én véleményem, de ha egészséges akkor szívesen hozom a világra a másik kettő mellé is.

60. 6c5f346e46 (válaszként erre: 29. - Baa8646580)
2010. szept. 22. 15:30

Tamianyu..


köszönöm,hogy megvédtél,de most én jövök...


idefigyelj,te mindig kötekedő,mindenhol piszkálódó negatív ember..

a páromnak nem kell a kivizsgálás,te sokkal inkább rászorulnál...

ha kislány lesz/lett volna,azt legalább ugy szeretné,és ha elolvastad figyelmesen,akkor azt irtam,hogy ő nem szeretne kockáztatni..

és köszönöm az aggodalmadat,de mi ez miatt nem fogunk vállni...

most nincs kedvem veled vitázni..

menj inkább innen,és irj magadnak saját cikket,ott majd lehet kötekedni...

59. 3b41f6053f (válaszként erre: 57. - Basset)
2010. szept. 22. 15:18

Szia!


Ezzel kapcsolatban írtam neked privit,de már itt elolvastam a választ :)


Én úgy tudom,hogy lombikkal még annak is lehet gyekeke,akit sterilizáltak

2010. szept. 22. 15:17

Én az egész cikkel kapcsoltban, csak egy dolgot nem értek, és emiatt egy kis ellentmondást is érzek benne...De szóljatok rám ha csak félre olvastam valamit, vagy félre értettem, mert se nem bántó, se nem kötözködő szándékkal írom!

Ha elment a nőgyógyászhoz, hogy sterilizáltassa magát,anélkül, hogy a párjával megbeszélte volna, akkor miért érzi most úgy hogy tönkre tették az életét azzal, hogy nem lehet 3.gyereke...Az első és önállóan meghozott döntéskor ez nem merült fel?!Hisz az egy végleges döntés.A vizsgálatnál, meg csak mellesleg kérdeztek rá, hogy akkor lehet e baba, vagy nem...

57. Basset (válaszként erre: 39. - Timicicaanyuka)
2010. szept. 22. 15:07

Igazából nem "később" gondoltam meg magam, hanem amikor a 2. gyereket szültem, a doki felkínálta a lehetőséget - és mivel nem beszéltünk róla többet, úgy vette, hogy a "hát a nem gondolom" azt jelenti, hogy igen... Ez a szülés előtt fél órával derült ki és olyan nyomás volt rajtam (majdhogy nem lehülyéző nővérek, orvosok), hogy aláírtam a beleegyező nyilatkozatot...

Pedig szerettünk volna egy 3. gyereket is és nem mondta egy orvos (kardiológus) se, hogy nem lehet... persze így nem is kérdeztük, de ki tudja...

56. baa8646580 (válaszként erre: 44. - 73cdbfbb2c)
2010. szept. 22. 15:07
Megértelek. Ezek bizony komoly álmok, és valóban nagy anyagi teher mindkettő. Nehéz lesz dönteni, de szerintem a két meglévő, tehetséges gyereked az, ami számít. De ha úgy döntesz, hogy nem tartod meg a magzatot, akkor soha ne éreztesd a gyerekeiddel, hogy miattuk, az ő álmaik miatt tetted.
55. Orsi86
2010. szept. 22. 14:53
Sajnálom, de neked legalább van gyereked, nem is egy! Ez a legnagyobb áldás az életben. Én mindent megtennék, hogy anya lehessek, de már évek óta nem jön össze. Becsüld meg a gyermekeidet és ha még mindig vágytok babára akkor örökbe is lehet fogadni.
54. loch ness (válaszként erre: 44. - 73cdbfbb2c)
2010. szept. 22. 14:53

Nektek kell döntenetek, de azért hadd mondjam el: nekem meg a testvéremnek mindig a szívünk vágya volt egy kistestvér, csak sajnos anyukám betegsége miatt nem születhetett. Mindketten szívesen lemondtunk volna sokmindenről,ha megszülethetett volna a várva várt baba. És úgy érzem, semmi nem mérhető össze az élet értékével. Mert a már meglévő gyerekeiteknek nem akarjátok elvenni az álmait - de ezzel a már megfogant, életet kérő babátoknak mondjátok azt, hogy az nagyobbak álmai fontosabbak az ő életénél. Azonkívül egy tízéves kislány olyan pontosan tudja, hogy mi akar lenni? Ilyenkor az embernek ezerféle álma van, én rendőr bácsi is akartam lenni... És ha nagyon akarjátok, három gyerek mellett is biztosítani lehet ezeket a dolgokat, csak valahol máshol kell megnézni, min lehetne spórolni. Nem ismerem az életviteleteket, de biztos van olyan, amiről le lehet mondani úgy, hogy az még messze van a nyomorgástól. És ha ezt megbeszélitek a gyerekeitekkel, csak az épülésükre szolgáltok, mert ebből tanulják meg, hogy a másik ember is olyan fontos, mint ők, áldozatot kell hozniuk a másikért, főleg a testvérért...

Bocs, tudom, konkrétan nem kértél véleményt, de talán ezért írtad le a helyzetedet, mert nem bánod, ha írunk. Akármi is a gondolkodásmód mostanában, mélyen hiszek abban, hogy az élet a legértékesebb. És biztos vagyok benne, hogy mindent meg tudnátok adni három gyereknek - főleg a szeretetet és a családi melegséget, mert ez az, amire minden gyereknek igazán szüksége van. Az álmaikért pedig egy bizonyos idő után pedig ők is tudnak harcolni, sőt kell is, hogy így legyen.

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook