Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Hobbi & Otthon fórumok » Álomfejtés: Mit álmodtál és az mit jelenthet? fórum

Álomfejtés: Mit álmodtál és az mit jelenthet? (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő cikkhez nyílt: Mit álmodtál és mit jelent?

❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯
3120. Százas Evelin (válaszként erre: 3119. - Tumbo)
2018. szept. 11. 14:51
Eddig mákom volt. Nem az udvarba csapott. Csak a cirko kazánt bacta szét háromszor a villám. Nem pont ide csapott, aztán mégis.
3119. tumbo (válaszként erre: 3118. - Százas Evelin)
2018. szept. 11. 07:43
ha háromszor az udvarodba csapott volna a villám,majd félnél.
3118. Százas Evelin (válaszként erre: 3117. - Cymbelyne)
2018. szept. 11. 06:09

Igen, roppant irreális. Az álombeli önmagadtól ébren sem várhatod el, hogy racionális dolgokat csináljon, elkezdje oltani az égő biciklist.

Szóval a vihar az álomban nálad valami viharos életbeli történést szinte előjelez. Érdekes. Igazad van, sokmindent lehet ott elvonatkoztatottan érteni, az álom szimbólumokkal dolgozik.

A tűz fájdalmas, de tisztító is.

Ember hal meg, de lehet hogy valami másnak a halálát jelzi.

Én nem félek a vihartól, ilyen álmom még nem is volt. Semmilyen természeti jelenség nem szerepelt.

Érdekeseket álmodsz. :-)

3117. Cymbelyne (válaszként erre: 3115. - Százas Evelin)
2018. szept. 10. 22:41

Az álom teljesen irreális, úgyhogy ki tudja, lehet, van, aki azonnal lelocsolja egy vödör vízzel a kigyulladt biciklist. Én csak meg voltam döbbenve. Az az érdekes, hogy az álomban teljesen önmagunkat adjuk, és én is pont ugyanígy reagálok mostanában. Nem csinálok mást, csak figyelek és haladok előre. És nézem, hogy hol lehet kikerülni a bajt, ha ki lehet kerülni egyáltalán.


A viharos álom szerintem ijesztő volt. Eddig akárhányszor viharról álmodtam, a való életben is történt valami, ami nem volt túl kellemes. A vihar mindent felforgat és változást hoz. Ráadásul még ott a villám és a tűz is, meg hogy egy ember meghalt... Persze a halál is lehet pozitív. Lehet, hogy egy személyiségrészem hal meg. Viszont a tűz általi halál az fájdalmas, a villám pedig hirtelen jön.

3116. Százas Evelin (válaszként erre: 3114. - Tumbo)
2018. szept. 10. 17:41
Na és jó? Nem láttam még.
3115. Százas Evelin (válaszként erre: 3113. - Cymbelyne)
2018. szept. 10. 17:40

Tényleg érdekes, mind a kettő. Nem menekültél el a kigyulladt biciklisek láttán, nem is voltál nagyon ideges csak bizonytalan, ki ne lett volna az. :-)


A másik álom meglehetősen kaotikusan kezdődik, és úgy is folytatódik, de a szép kilátásban megnyugvást lehet lelni. :-)

Roppant mozgalmasak voltak, de nem horrorisztikusan, semmi olyan ami a sima életben ne történhetne meg.

Kicsit ijesztő dolgok, de nem annak voltak lefestve. Félig leszakadt lifttel is fel lehetett menni a felső emeletre. Ezt oktatni kéne. :-) No para. :-)

3114. tumbo (válaszként erre: 3111. - Százas Evelin)
2018. szept. 8. 13:02
a horrort utálom.egy kis gyilkosság még belefér.mostanában az oxfordi gyilkosságokat nézem.
3113. Cymbelyne
2018. szept. 8. 12:37

Volt két érdekes álmom is. Az egyikben már megint viharról álmodtam. Mentem hazafelé a vonattal és láttam az ablakból, hogy foltokban viharfelhők vannak a város felett. Gondoltam magamban, vissza kéne fordulni, de már nem volt kiszállás. Elég agresszív viharok voltak, de csak foltokban, olyan volt, mintha csak pár ház fölött csoportosultak volna a viharfelhők. De azokban a foltokban sűrű felhőszakadás volt és csapkodtak a villámok. Olyan sűrű volt, hogy fekete volt az ég azon a részen. Vagy a felhő, nem tudom. Leszálltam a vonatról, hátul mentem haza a réten. Gondoltam, mindegy, hol megyek haza, mert a viharok kiszámíthatatlanok. Előttem csapott agyon a villám két biciklist, akik kigyulladtak és elégtek. De nem menekültem el, hanem folytattam azon a vonalon az utamat, mert még mindig úgy gondoltam, hogy a vihar oda csap le, ahova akar, tök mindegy, hova megyek. De valahol bizonytalan is voltam, nem tudtam, mit csináljak, meg hogy jutok haza, meg egyáltalán haza kéne e mennem így, de azért mentem. Itt lett vége.


Ezt tegnap álmodtam: Az állomáson voltam korán reggel, de fogalmam se volt, hova akarok eljutni, talán állásinterjúra. Ott álltam a nagy bizonytalanságban, néztem a kijelzőtáblát, hogy mégis melyik vonat hova, mikor indul, de tönkrementek a vonatok és a kijelzőtábla is, csak zöld pöttyöket és vonalakat jelzett ki, a vonatok pedig ott álltak üresen, legalább öt darab. Be is mondták, hogy délelőtt nem járnak. Odajött hozzám az egyik ismerősöm, akinek a valósásban tönkrement az élete, de az álomban még jól volt. Elmentem vele haza, egy 10 emeletesben lakott. Felmentünk lifttel a 10. emeletre, de közben elromlott a lift is, félig leszakadtunk, már teljesen ferdén állt a lift a felvonóban, de azért haladtunk felfelé. Az ismerősöm mondta, hogy a lift is elromlott és az egész házban nincs áram. Felértünk, az ismerősöm le-föl rohangált a lakásban, én próbáltam követni, meg kitalálni, hogy mit akar, de nehéz volt, mert egy percre meg se állt. Végül feladtam és inkább néztem ki az ablakon, szép volt a kilátás, láttam az összes panelháznak a tetejét, mert mi voltunk a legmagasabban. És szép volt a tető, nem olyan városias, csupasz beton, hanem tele volt ültetve zölddel. Legalábbis elkezdték teleültetni. És minden kék volt odakint, mintha még mindig korán reggel lenne. Utána még volt folytatás, de nem emlékszem rá.

3112. Cymbelyne (válaszként erre: 3111. - Százas Evelin)
2018. szept. 7. 23:43

Eléggé kicsesztem magammal. De annyi jó oldala volt, hogy féltem ezektől a filmektől, de mégis megnéztem őket. Lehet, ezért is merültem bele ennyire. Adott egy szabadságérzetet, hogy átléptem a saját határaimat.


Én is ugyanezt csináltam a horrorral. Este megnéztem egy horrort, de utána másnap meséket néztem. Vagy este filmnézés után elmentem sétálni.


Jó filmek, megéri őket megnézni:) De a Requiemre nem árt felkészülni lelkileg, nem egy vidám film.


Most minden csatornán ezeket a helyszínelős sorozatokat nyomatják. Engem a hideg ráz tőlük. Annyira gyors, pörgős az összes és annyira egy kaptafa... Egy rész alatt megoldanak egy bűntényt, vagy még kettőt is. A Twin Peaksben két évad kellett hozzá, és még akkor se lett igazából megoldva.

3111. Százas Evelin (válaszként erre: 3110. - Cymbelyne)
2018. szept. 6. 22:20

Atyaisten, téged egyenesen el kellett volna tiltani a horrortól, különösen a sok horrortól. Jól kiszúrtál magaddal, hogy a kelleténél jobban belemerültél. Mire észrevetted hogy "alakít" téged, már rombolt is némileg.


Én már a lövöldözős, állandóan verekedős filmekkel is úgy vagyok, hogy egy kemény után megnézek két vígjátékot vagy romantikust, nem lehet azt egyfolytában, valóban átszivárog a negativitás, nem árt vigyázni.

Amiket írtál, egyiket sem láttam, hiányos a filmkultúrám. :-) Biztosan jók, majd pótlom ha alkalmam adódik.


A horrort szerintem hamarabb untam meg, mint igazán "hatott" volna. Meg nem is lehet azt (nekem) véresen komolyan venni. A férjem pedig válogatottan jó videókat hozott, akkor a tévében még nem nyomtak ilyesmit, mostmár az is tele van vele. Pedig mostmár nem érdekel. :-)

3110. Cymbelyne (válaszként erre: 3109. - Százas Evelin)
2018. szept. 6. 21:12

Én sem akkor rettegtem, amikor néztem, hanem utána. És akkor se közvetlenül a láncfűrészes bácsitól, hanem ez abban nyilvánult meg, hogy egy kicsit rosszabbul reagáltam dolgokra. Például ha valaki nem vette fel a telefont és nem tudtam máshogy elérni. A Kör úgy végződik, hogy az, aki a végén meghal, nem veszi fel a telefont. De ha felveszi, akkor lehet, hogy megmenekül. Vagy valami ilyesmi, már nem emlékszem. Ez azért elég negatív. Akár meg is menekülhetett volna a sok borzalom után. Nem a vér a bajom, meg hogy ijesztő, meg a feszültség, hanem a negativitás, hogy minden egyes horrorfilmnek tragédia a vége. Lélekromboló az egész. De talán pont ezért horror. Se fiataloknak, se felnőtteknek, egyáltalán senkinek nem ajánlott. Főleg a sok mennyiség. Nagyon beleivódik a tudattalanba, észre se veszi az ember, és mindent feketében fog látni. Mert átissza az elménk ezt a sok feszültséget és a negatív dolgokat. Az egyetlen horror, amit szeretek, az a Kill Bill. De az nem is horror, csak véres.


Az meg a másik, hogy némelyikben annyira elcseszik a feszültségkeltést és annyira túllőnek a célon, hogy egyszerűen röhejes az egész. És másról nem szól, csak arról, hogy a tettes üldözi az áldozatot, azt ennyi a lényeg. És mindig a tettes győz, vagy ha az áldozat kerül ki győztesen, akkor is elég nagy veszteségek érik. Semmiféleképpen nem jó a vége. Én olyan negatív lettem tőlük, hogy csak na. Nekem ez egy hatalmas visszalépés volt annak idején a lelki fejlődésben. Rengeteg fölösleges hülyeséget szedtem magamra ezekből a filmekből, ami rossz gondolkodást eredményezett, és mindent sötéten láttam. Előtte sokkal pozitívabb voltam. De legalább megtapasztaltam, mit kell jó messzire elkerülni.:D Ez olyan, mint egy negatív agykontroll. De csak nagy mennyiségben, mint ahogy én néztem őket annak idején.


A Halálsoront én is szeretem. A kedvencem mostanság a Nap birodalma, a Requiem egy álomért, és a Pink Floyd - The wall. Ezekre vagyok rákattanva. A Requiemet már túl sokszor láttam, most a Pink Floyddal csinálom ugyanezt:D

3109. Százas Evelin (válaszként erre: 3108. - Cymbelyne)
2018. szept. 5. 22:41

Én nem rettegek, szerintem eléggé kötél idegzetem van. :-)

Egy csomót akkor néztem, amikor állapotos voltam, semmi gondom nem volt vele. :-) Csak már kinőttem belőle, a legtöbbje elég ostobácska is, és az erőszak merőben céltalan.

Viszont undormány.

Nekem is vannak kedvenceim, de már kell pár év kihagyás az újranézések között, így van, elkopik a hatásuk.

Nagyon szeretem pl. a Hideghegyet, a Halálsoront.

3108. Cymbelyne (válaszként erre: 3107. - Százas Evelin)
2018. szept. 5. 20:59

Régen imádtam a horrort, képes voltam minden nap megnézni egy ilyen filmet. Meg is lett az eredménye, mert jól belém táplálta a félelmet és már rettegtem mindentől. Úgyhogy soha többet, egyet se, elég volt. Viszont a horrorfilmek hangulata az elején tetszik, amikor látszólag minden rendben van, de közben érezhető a feszültség. De utána rögtön el is kapcsolom, ha ilyen megy a tévében. Nem akarok fölöslegesen rettegni.


Nekem nincs kedvenc műfajom. Van pár film, ami nagyon feltölt, azokat nézem, amennyiszer csak az időm engedi. De olyan szinten képesek feltölteni ezek a filmek, hogy bármilyen lelki katyvaszban vagyok elmerülve, kirángatnak belőle és másnap minden negatív dolog lepereg rólam. Mondjuk százhuszadszorra megnézve már nincs ilyen erős hatásuk.

3107. Százas Evelin (válaszként erre: 3106. - Cymbelyne)
2018. szept. 5. 17:57

Én valamikor elég sokat megnéztem horrorból, amikor még újdonság volt. De már nem bírom. Viszolygok tőle.

A scifit viszont nagyon szeretem, az lehet felőlem kissé horrorisztikus. a zombikat kivéve, mert az marhaság.

3106. Cymbelyne (válaszként erre: 3105. - Százas Evelin)
2018. szept. 4. 20:37
A Sztalker és a Kiválasztott jöhetnek. De általában nem jellemző, hogy filmekről álmodok. Horrort meg egyáltalán nem nézek. Talán egy kivétel van, de az is elég pár évente egyszer.
3105. Százas Evelin (válaszként erre: 3104. - Cymbelyne)
2018. szept. 4. 17:15

Az, hogy nyilván nem akar az ember olyan álmot mint mondjuk egy horrorfilm. De nem is kell horror, van erőszak, nyomasztó légkör, ilyenek.

Az én álmomba nemigen megy ez át, legfeljebb nyomokban és nagyon ritkán, nem zavar.

3104. Cymbelyne (válaszként erre: 3101. - Százas Evelin)
2018. szept. 4. 16:17
És ebben mi a rossz?
3103. Százas Evelin (válaszként erre: 3100. - Cymbelyne)
2018. szept. 4. 12:22
Biztosan láttam, csak nem ugrik be a sztorija.
3102. Pinkhód (válaszként erre: 3097. - Cymbelyne)
2018. szept. 3. 22:54
:))
3101. Százas Evelin (válaszként erre: 3100. - Cymbelyne)
2018. szept. 3. 21:21
Rossz hatással vannak rád a filmek, bemennek az álmaidba. Nem mondom, velem is előfordult már, hogy arra emlékeztetett az álom, amit filmben láttam, de nem konkrét filmre, csak valami olyasmi. És nem is túl jó.
3100. Cymbelyne (válaszként erre: 3099. - Százas Evelin)
2018. szept. 3. 20:52
Nekem a Kiválasztott volt még ilyen. Rendszeresen arról álmodtam, hogy valami föld alatti bunkerben vagyok.
3099. Százas Evelin (válaszként erre: 3098. - Cymbelyne)
2018. szept. 2. 21:22

Azt én csak olvastam. El tudom képzelni, milyen film lehetett, a könyv az félelmetes.

Én tegnap csillagok háborúját néztem a tévében, nem álmodtam ilyesmit. :-)

Persze az a Stalkerhez képest egy Micimackó rajzfilm.

3098. Cymbelyne
2018. szept. 2. 20:47
Nekem tegnap a Sztalker után voltak érdekes álmaim. Több is. Az egyikben pont ugyanolyan volt a helyszín, mint ott. Vagy ugyanaz. Még a színek is ugyanolyanok voltak. A másik álmom még rosszabb volt. Tudtam, hogy hatással lesz rám ez a film, valahol éreztem, de hogy még erről is álmodok... Na, ilyen is ritkán fordul elő velem.
3097. Cymbelyne (válaszként erre: 3096. - Pinkhód)
2018. szept. 2. 20:44
Én halálra stresszeltem magam. Még a pin kódomat is elfelejtettem:D
3096. Pinkhód (válaszként erre: 3095. - Cymbelyne)
2018. szept. 2. 19:31
Nem. Nem is izgultam . De lehet hogy tudat alatt mègis.
3095. Cymbelyne (válaszként erre: 3094. - Pinkhód)
2018. szept. 2. 16:04
Ennyire szörnyű élmény volt az érettségi?
3094. Pinkhód
2018. szept. 2. 15:47
Szemem láttára zuhant le egy repülő. Azt jelenti, hogy bevettem egy allegrát mert olyat ettem, ès attól vag èrettsèguzek, vagy terroristák kergetnek, vagy repülő zuhan le álmomban.
3093. Százas Evelin (válaszként erre: 3092. - Pinkhód)
2018. szept. 2. 07:11

Nyög mert nem tudja, hogy a fentinek volt csak valamiféle szándéka ezzel.

Belelöki abba a szituba, amin javítani kell. Persze hogy nem könnyű. :-)

3092. Pinkhód (válaszként erre: 3082. - Százas Evelin)
2018. szept. 2. 07:06
Átvitt èrtelemben írtam a szórakozást. Ott fenn annak tűnik amikor bevállalja, majd itt meg nyög a lèlek, hogy hú de nehèz.
3091. Cymbelyne (válaszként erre: 3090. - Százas Evelin)
2018. szept. 1. 23:00

Én is nehezen fogom fel, kell hozzá pár év. De ez azért van, mert eddig nem ezt tanultuk. Ilyeneket nem tanítanak az iskolában. Régen én se hittem ilyenekben, hogy előző élet, azt hittem, hogy csak ez az egy életünk van és utána vagy a pokolba jutunk, vagy a mennyországba, attól függ, hogy viselkedtünk. Nem voltam soha vallásos, de mégis magamban ezt hittem. Viszont a materialista gondolkodást sose éreztem közel magamhoz.


Nekem sincs semmi emlékem, meg álmom se. De biztos nem véletlenül zárják el előlünk ezeket. Nem állunk készen. Aki már látja az előző életét, az biztos magas tudatossági szinten állhat, ahonnan már képes objektíven szemlélni és nem ragadják magukkal az érzelmek. Ki tudja, miket éltünk át.


Szerintem ha valamit nem tudtunk megoldani ebben az életben, azt biztos átvisszük, mert dolgozni kell vele. És minél jobban azonosulunk vele, annál jobban a részünk lesz. Lényegében ugyanazok vagyunk, mert a lélek ugyanaz, csak mivel tapasztalatokat szerez, ezért mindig változik egy kicsit.

❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2019, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook