Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Hobbi & Otthon fórumok » Álomfejtés: Mit álmodtál és az mit jelenthet? fórum

Álomfejtés: Mit álmodtál és az mit jelenthet? (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő cikkhez nyílt: Mit álmodtál és mit jelent?

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯
3141. Százas Evelin (válaszként erre: 3140. - Cymbelyne)
ma 11:27

Ez nekem akkoriban nem jutott eszembe, hogy ha kilépek a dógozó kapuján, akkor felejtsem is el.

Nem mondom, nagyon érdekes, mozgalmas meló volt, de én bizony rendszerint azzal foglalkoztam még odahaza is gondolatban. Álmodni nem álmodtam róla, mostanában annál többet. :-)

Több nap kellett hogy tényleg kikapcsoljak, ahhoz egy sima hétvége nem volt elég. Talán vasárnap már valamennyire, de akkor meg már túl közel volt a hétfő.

Vannak olyan szerencsések akik olyasmit dolgoznak, ami egyben a hobbyjuk. Az tényleg irigylésreméltó.

Végülis én is szerettem is azt amit csináltam, de a munka az munka, nekem sem az jelenti az élet értelmét. Az valahol "belül" van. :-) És csend kell hozzá, nagy-nagy nyugalom, nem a napi hajsza.

Nem mondom azt neked hogy majd letelik neked is, mert ne siettessük az időt. Rohan az amúgyis. De akár meg is találhatod az álmaid munkahelyét. Egyszercsak ott jön majd szembe... :-)

3140. Cymbelyne (válaszként erre: 3139. - Százas Evelin)
ma 11:03

Én munka után próbálok kikapcsolni és tudatosan lezárni fejben az egészet, mert ha nem teszem, az olyan, mintha 0-24-ig dolgoznék. Volt olyan, hogy még álmomban is dolgoztam. Úgyhogy ennek vége, befejeztem. Nem is álmodok azóta munkáról. Éppen elég napi nyolc óra, nem hiányzik, hogy még gondolatban is ott legyek. A jelenben kell élni. Akkor érzem azt, hogy valami elrabolja az időmet, amikor nem a jelenben vagyok.


Annak idején az iskolát is utáltam, most a munkahelyhez is úgy állok hozzá, mint egy túlélőtáborhoz. Ezt szoktam meg. Attól még jól érzem magam, de nem ez az életem értelme. Soha nem fogom megérteni a munkafüggőket. Én ahogy letelik a munkaidő, mint akit puskából lőttek ki, már ott se vagyok.


Jól tetted:)


Igen. Még robotolhatok egy darabig. Hacsak meg nem találom álmaim munkahelyét.

3139. Százas Evelin (válaszként erre: 3138. - Cymbelyne)
szept. 17. 06:52

Az első bekezdés kivételével ez olyan, mintha én magam írtam volna. :-)

Meglehetősen hasonlóan, vagy azonosan látjuk ezeket a dolgokat. Én is úgy voltam nemcsak a párkapcsolatokkal, hanem a munkával is, hogy az elveszi az időt - tőlem. :-)

Persze, muszáj dolgozni mert valamiből élni is kell, a munka nemesít meg minden, szépek a munkasikerek - de megszabadultam ettől amilyen hamar csak tudtam, korengedménnyel mentem nyögdíjba.

Nem tudom konkrétan de valószínűsítem hogy te fiatal vagy, én meg pár hét múlva már hatvan. Szomorú lenne ha még mindig csak keresgélném saját magamat, szívesebben gondolom azt hogy már megtaláltam, nem kell alapjaiban változnom. Nagyjából tudok már mindent amit tudnom kell, egyébként valóban nagyon jó, nyugodt és derűs korszakomat élem. :-)

De nem vagyok elégedett, talán kissé megfeneklettem, fene a jó dolgomat. :-)

3138. Cymbelyne (válaszként erre: 3137. - Százas Evelin)
szept. 16. 22:27

:)

Nekem teljesen megéri minden erőlködés. Egy csomó lelki tehertől megszabadulok és sokkal tisztábban látom önmagam. Ettől szabadabbnak is érzem magam. Meg sokat változok. Ami ezelőtt fontos volt, az jelentéktelenné válik és olyan fordulatokat vesz a gondolkodásmódom, hogy meglepődök.


Ezért jó egyedül lenni. Én is pont azt nem szeretem, amikor valamibe beleolvadok és akkor nem tudok saját magamra odafigyelni. Nekem ez nem megy zsigerből, túlságosan eggyé válok azzal, akivel vagyok. De egy munkanap után is azt veszem észre, hogy eltelt úgy egy nap, mintha kikapcsoltak volna. Olyan érzésem van ilyenkor, mintha elpocsékoltam volna azt a 8 órát, vagy mintha végigaludtam volna. Utána akkor tisztul ki a fejem, amikor kilépek a munkahelyről.


Szerintem sokkal jobb a szabad jellegű párkapcsolat. Nekem volt olyan párom, aki rátekepedős volt, elég is volt az ilyenekből. Ez a sülve-főve együtt nekem nem jön be. Kell a saját tér, az az egészséges. Amikor jut idő magamra. Mert ha nem jut, az olyan, mintha megfosztottak volna az életemtől.

3137. Százas Evelin (válaszként erre: 3136. - Cymbelyne)
szept. 16. 08:49

Ügyes vagy. :-)

Én nem szeretnék teljesen tudatos lenni, az nekem túl szigorú. Némivel tudatosabb viszont igen. Az kellene például egy újabb fogyi lendülethez is. De van már, az elejét már elkaptam.

Nem szeretek erőlködni semmivel, úgysem tudom azt hosszú távon tartani. Valahogy csak úgy legyen meg bennem hogy mit kell, hogy kell... De kritikusan nézve nincs meg, mert a kelleténél lustább vagyok. :-)

Voltak nekem is rosszabb korszakaim, depisnek nem nevezném, de eléggé melankolikus. Ha egy stabil kapcsolatom tönkrement, akkor meg elbizonytalanodtam, mintha kihúzták volna alólam a talajt, az tré volt.

Na ettől viszont már mintha örökre megszabadultam volna. Nem tudom hogy csináltam, de elmúlt mint a bárányhimlő. :-)

Elvagyok egyedül is, ha kell. Időnként kell, nem minden fenékig tejfel. :-) Kell is és jól is érzem magam úgy is, mostmár szinte jobban mint partneri viszonyban.

Viszont most is partneri kapcsolatban élek. Azzal meg mostanában úgy vagyok, hogy nem szeretek "elolvadni" benne, azzal mintha elveszteném az egyéniségem, nem foglalkozom rendesen magammal, a gondolataimmal, az csak akkor megy kellően intenzíven, ha magam vagyok. Sokkal inkább "élek", ha magam vagyok.

A társas lét a számomra némileg kikapcsolja - na mit is - hát a tudatosságot. :-)

De ez most azért már másféle kapcsolat. Ez nagyon szabad jellegű, nem vagyok hajlandó elmerülni benne, nem is tudok. Engem ez az ember egyszer már elhagyott, aztán visszajött. Nem az hogy nem bízom benne, talán csak lelki óvintézkedés, hogy nem vagyok hajlandó "kötődni".

Próbálom megtalálni a két állapot közötti ideálisat. :-)

3136. Cymbelyne (válaszként erre: 3135. - Százas Evelin)
szept. 15. 15:13

Én is így vagyok vele, de azért jó lenne irányítani. Az álomban teljesen önmagukat adjuk és tele van olyan tartalommal, amikkel nem merünk szembenézni, pont ezért tudatalatti, mert nem tudatos.


Sokféleképpen. Például felsorolom, hogy hány jó dolog történt aznap. Elég sötéten látok mindent és a lelkem mélyén nem tudom elhinni, hogy bármi jó dolog történhet velem, de amikor ezt megcsinálom, akkor mindig változok egy kicsit. Vagy pozitív töltetű zenéket hallgatok. Az is hatással van rám, egy idő után belém ivódik. Vagy elmegyek sétálni, nem gondolok közben semmire és egy idő után teljesen kitisztul a fejem. Ezt minden nap csinálom, meg is halnék séta nélkül. Elég 20 perc és már akkor érzem, hogy sokkal nyugodtabb vagyok és jobb a kedvem. De ha agyalnék közben, akkor nem lenne ilyen hatásos, úgyhogy próbálok nem agyalni, csak figyelni. Ha vége a sétának, utána mehet minden vissza a kerékvágásba, mert arra még nem vagyok képes, hogy állandóan tudatos legyek, de ennek a 20 percnek a hatása akkor is megmarad tudat alatt. És ha napi szinten csinálom, kúraszerűen, ugyanabban az időpontban, akkor még erősebb lesz a hatása.

3135. Százas Evelin (válaszként erre: 3133. - Cymbelyne)
szept. 15. 08:51

Nekem ez csak játék, nem önismereti dolog. Érdekel, szeretem, és mivel időnként nagyon szép, érdekes álmaim vannak, szívesen foglalkozom vele.

Én sem tudom elképzelni, hogy tudatosan irányítsak, hiszen ilyenkor pont a tudatalatti dolgozik. Már annak is örülök, ha abba belenézhetek, és fel tudom idézni az álmot.

Én ébren sem programozok, törölgetek. Azt miért csinálod? És hogyan? Agykontrollozol?

3134. Százas Evelin (válaszként erre: 3131. - Tumbo)
szept. 15. 08:46

Igen, az valami olyasmi hogy a hangot amit álmodban is hallasz, azt valahogy értelmezed is, de a képet azt te alkotod hozzá, merthogy a szemed csukva van.

Lehet, hogy a te saját műsorod a jobb. :-)

3133. Cymbelyne (válaszként erre: 3130. - Százas Evelin)
szept. 14. 22:07

Nem tudok, de még nem is akarok. Most csak figyelem, hogy mi zajlik a tudatalattimban és az hogy függ össze az ébrenléttel. Amin ma agyalok, az az álmaimban tovább folytatódik. Viszont a gondolatok alatt még ki tudja, hány réteg van, és hogy hol vannak a gondolatok gyökerei. Mert ha az megváltozik, akkor az életemben is megváltozik valami.


Én is hallottam erről, de még semmi lelki erőm nincs ebbe belefogni. Elég nekem ébren programozni magam. Meg kitörölni az eddigi rossz beidegződéseket. Az álom nekem az önismeretről szól. Persze attól még nagyon király lehet azt csinálni álmomban, amit akarok. Ismerek is olyat, aki képes rá, de szerintem ez neki zsigerből jön, sose gyakorolta.


Az a különbség, hogyha éberen álmodsz, akkor tudatos vagy álmodban. Fogalmam sincs, milyen érzés lehet. De ha csak azt álmodod, hogy felébredsz, vagy az álmodban álmodsz, akkor ugyanott tartasz, mert ugyanúgy nem te irányítasz.

3132. tumbo
szept. 14. 12:40
vagyis korpásodik,de tiszta ingyen.
3131. tumbo (válaszként erre: 3130. - Százas Evelin)
szept. 14. 12:39
mint én,amikor még a megboldogult kossuth rádiót hallgattam,valami riport volt aztán azt álmodtam,hogy én vagyok az orbán titkárnője.hát álmomban se jöjjön elő,az én hajam már nem korpásodik.
3130. Százas Evelin (válaszként erre: 3129. - Cymbelyne)
szept. 14. 06:40

Én sem tudom. Nem tudok álmot programozni, ezek szerint te sem, pedig állítólag lehet. Mostmár nem is akarom, hadd legyen az csak spontán.

Meg hogy belépj az álmodba, és irányítsd. Az is frankó lehet, olvastam is a technikáját. Valahogy rá kell jönnöd hogy most te álmodsz, de felébredni nem szabad. És onnantól kezdve te irányítasz.

Hát nem tudom, ez nagyon csalóka dolog. Hányszor álmodja az ember, hogy felébredt, pedig nem...

Én film nézés közben vagyon úgy, hogy én hallom a tévé hangját és látom is a jelenetet, tisztán látom. Ha akkor mégis felriadok, csodálkozom hogy hiszen nem az a jelenet megy. Álmomban pedig meg vagyok arról győződve hogy ébren vagyok, és a filmet nézem... :-) Hát ezek ilyen álom és ébrenlét közti állapotok. Furik. :-)

3129. Cymbelyne (válaszként erre: 3128. - Százas Evelin)
szept. 13. 22:11

Neked akkor van más. Annyira különbözőek vagyunk.


Szerintem is jó dolog. Nem tudom, hogy lehet elérni.

3128. Százas Evelin (válaszként erre: 3127. - Cymbelyne)
szept. 12. 07:04

Igen jó érzéked van az elvonatkoztatáshoz. Válaszvonal, változás... úgy van.

Nem is tudom, miért nem szerepel ez az álmaim repertoárjában. :-) Mindenesetre, nem szerepel.

A repülés az tényleg tök jó. :-)

3127. Cymbelyne (válaszként erre: 3118. - Százas Evelin)
szept. 11. 22:13

Szerintem minden benne van a pakliban. Miért ne kezdhetné el oltani? Pont az a szép, hogy bármi megtörténhet. De nem biztos, hogy az a jó megoldás, ha eloltja a tüzet. Lehet, olyan személyiségrész hal meg, ami amúgy is hátráltatott. Vagyis tisztít.


De nemcsak viharos életeseményeket, hanem változást is előrejelez. Amikor a való életben vihar van, akkor általában megváltozik az időjárás is. Az egy válaszvonal, lezárul egy időszak.


Én se félek a vihartól, a villámoktól viszont tartok.


Nekem is a vihar a leggyakoribb természeti jelenség az álmaimban. Régebben még tornádóról is álmodtam, méghozzá tüzesről. Viszont repülésről nagyon keveset álmodtam, pedig tök jó lehet.

3126. tumbo (válaszként erre: 3125. - Százas Evelin)
szept. 11. 19:16
én meg már rég el is felejtettem.
3125. Százas Evelin (válaszként erre: 3124. - Tumbo)
szept. 11. 19:14
Én még azóta is sajnálom azt a figurát. De nem álmodom vele... :-)
3124. tumbo (válaszként erre: 3123. - Százas Evelin)
szept. 11. 17:52
ja,szegény biztos rosszul imádkozott.
3123. Százas Evelin (válaszként erre: 3122. - Tumbo)
szept. 11. 17:38
És még a Tamás atyát is agyonverte a Jóbanrosszbanban. :-)
3122. tumbo (válaszként erre: 3120. - Százas Evelin)
szept. 11. 15:36
az anyáméknál három tévét,egy számítógépet tett tönkre.
3121. tumbo (válaszként erre: 3120. - Százas Evelin)
szept. 11. 15:34
aha.először egy nyeszlett fűzfába,az egész utca tele van magas fákkal.másodszor a kútba,harmadszor a vezetékbe,ott ültem ,ettem,aztán kivágott a dugaljból,vagy mi a fene a neve.még a vécé is rázott,mikor ráültem.azóta félek az istennyilától.
3120. Százas Evelin (válaszként erre: 3119. - Tumbo)
szept. 11. 14:51
Eddig mákom volt. Nem az udvarba csapott. Csak a cirko kazánt bacta szét háromszor a villám. Nem pont ide csapott, aztán mégis.
3119. tumbo (válaszként erre: 3118. - Százas Evelin)
szept. 11. 07:43
ha háromszor az udvarodba csapott volna a villám,majd félnél.
3118. Százas Evelin (válaszként erre: 3117. - Cymbelyne)
szept. 11. 06:09

Igen, roppant irreális. Az álombeli önmagadtól ébren sem várhatod el, hogy racionális dolgokat csináljon, elkezdje oltani az égő biciklist.

Szóval a vihar az álomban nálad valami viharos életbeli történést szinte előjelez. Érdekes. Igazad van, sokmindent lehet ott elvonatkoztatottan érteni, az álom szimbólumokkal dolgozik.

A tűz fájdalmas, de tisztító is.

Ember hal meg, de lehet hogy valami másnak a halálát jelzi.

Én nem félek a vihartól, ilyen álmom még nem is volt. Semmilyen természeti jelenség nem szerepelt.

Érdekeseket álmodsz. :-)

3117. Cymbelyne (válaszként erre: 3115. - Százas Evelin)
szept. 10. 22:41

Az álom teljesen irreális, úgyhogy ki tudja, lehet, van, aki azonnal lelocsolja egy vödör vízzel a kigyulladt biciklist. Én csak meg voltam döbbenve. Az az érdekes, hogy az álomban teljesen önmagunkat adjuk, és én is pont ugyanígy reagálok mostanában. Nem csinálok mást, csak figyelek és haladok előre. És nézem, hogy hol lehet kikerülni a bajt, ha ki lehet kerülni egyáltalán.


A viharos álom szerintem ijesztő volt. Eddig akárhányszor viharról álmodtam, a való életben is történt valami, ami nem volt túl kellemes. A vihar mindent felforgat és változást hoz. Ráadásul még ott a villám és a tűz is, meg hogy egy ember meghalt... Persze a halál is lehet pozitív. Lehet, hogy egy személyiségrészem hal meg. Viszont a tűz általi halál az fájdalmas, a villám pedig hirtelen jön.

3116. Százas Evelin (válaszként erre: 3114. - Tumbo)
szept. 10. 17:41
Na és jó? Nem láttam még.
3115. Százas Evelin (válaszként erre: 3113. - Cymbelyne)
szept. 10. 17:40

Tényleg érdekes, mind a kettő. Nem menekültél el a kigyulladt biciklisek láttán, nem is voltál nagyon ideges csak bizonytalan, ki ne lett volna az. :-)


A másik álom meglehetősen kaotikusan kezdődik, és úgy is folytatódik, de a szép kilátásban megnyugvást lehet lelni. :-)

Roppant mozgalmasak voltak, de nem horrorisztikusan, semmi olyan ami a sima életben ne történhetne meg.

Kicsit ijesztő dolgok, de nem annak voltak lefestve. Félig leszakadt lifttel is fel lehetett menni a felső emeletre. Ezt oktatni kéne. :-) No para. :-)

3114. tumbo (válaszként erre: 3111. - Százas Evelin)
szept. 8. 13:02
a horrort utálom.egy kis gyilkosság még belefér.mostanában az oxfordi gyilkosságokat nézem.
3113. Cymbelyne
szept. 8. 12:37

Volt két érdekes álmom is. Az egyikben már megint viharról álmodtam. Mentem hazafelé a vonattal és láttam az ablakból, hogy foltokban viharfelhők vannak a város felett. Gondoltam magamban, vissza kéne fordulni, de már nem volt kiszállás. Elég agresszív viharok voltak, de csak foltokban, olyan volt, mintha csak pár ház fölött csoportosultak volna a viharfelhők. De azokban a foltokban sűrű felhőszakadás volt és csapkodtak a villámok. Olyan sűrű volt, hogy fekete volt az ég azon a részen. Vagy a felhő, nem tudom. Leszálltam a vonatról, hátul mentem haza a réten. Gondoltam, mindegy, hol megyek haza, mert a viharok kiszámíthatatlanok. Előttem csapott agyon a villám két biciklist, akik kigyulladtak és elégtek. De nem menekültem el, hanem folytattam azon a vonalon az utamat, mert még mindig úgy gondoltam, hogy a vihar oda csap le, ahova akar, tök mindegy, hova megyek. De valahol bizonytalan is voltam, nem tudtam, mit csináljak, meg hogy jutok haza, meg egyáltalán haza kéne e mennem így, de azért mentem. Itt lett vége.


Ezt tegnap álmodtam: Az állomáson voltam korán reggel, de fogalmam se volt, hova akarok eljutni, talán állásinterjúra. Ott álltam a nagy bizonytalanságban, néztem a kijelzőtáblát, hogy mégis melyik vonat hova, mikor indul, de tönkrementek a vonatok és a kijelzőtábla is, csak zöld pöttyöket és vonalakat jelzett ki, a vonatok pedig ott álltak üresen, legalább öt darab. Be is mondták, hogy délelőtt nem járnak. Odajött hozzám az egyik ismerősöm, akinek a valósásban tönkrement az élete, de az álomban még jól volt. Elmentem vele haza, egy 10 emeletesben lakott. Felmentünk lifttel a 10. emeletre, de közben elromlott a lift is, félig leszakadtunk, már teljesen ferdén állt a lift a felvonóban, de azért haladtunk felfelé. Az ismerősöm mondta, hogy a lift is elromlott és az egész házban nincs áram. Felértünk, az ismerősöm le-föl rohangált a lakásban, én próbáltam követni, meg kitalálni, hogy mit akar, de nehéz volt, mert egy percre meg se állt. Végül feladtam és inkább néztem ki az ablakon, szép volt a kilátás, láttam az összes panelháznak a tetejét, mert mi voltunk a legmagasabban. És szép volt a tető, nem olyan városias, csupasz beton, hanem tele volt ültetve zölddel. Legalábbis elkezdték teleültetni. És minden kék volt odakint, mintha még mindig korán reggel lenne. Utána még volt folytatás, de nem emlékszem rá.

3112. Cymbelyne (válaszként erre: 3111. - Százas Evelin)
szept. 7. 23:43

Eléggé kicsesztem magammal. De annyi jó oldala volt, hogy féltem ezektől a filmektől, de mégis megnéztem őket. Lehet, ezért is merültem bele ennyire. Adott egy szabadságérzetet, hogy átléptem a saját határaimat.


Én is ugyanezt csináltam a horrorral. Este megnéztem egy horrort, de utána másnap meséket néztem. Vagy este filmnézés után elmentem sétálni.


Jó filmek, megéri őket megnézni:) De a Requiemre nem árt felkészülni lelkileg, nem egy vidám film.


Most minden csatornán ezeket a helyszínelős sorozatokat nyomatják. Engem a hideg ráz tőlük. Annyira gyors, pörgős az összes és annyira egy kaptafa... Egy rész alatt megoldanak egy bűntényt, vagy még kettőt is. A Twin Peaksben két évad kellett hozzá, és még akkor se lett igazából megoldva.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯

Minden jog fenntartva © 2005-2018, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Sitemap | Facebook