A párom folyton azzal vádol, hogy én az utolsó bőrt is le akarom húzni róla... (beszélgetős fórum)

A ház igen, abban az állapotban és értéken, ahogy bevitte a házasságba. De az értékkülönbözet, amit a ráfordítással, felújítással értek el, az közös.

Másrészt: miért nem válsz el? Miért nem dolgozol? Miért tartod házasságnak ezt?

Nálunk valóban nincsenek programok. Nem is lehetnének, mert senkink nincs, akire a gyereket akár egy órára is rá lehetne hagyni. Mindenki messze él tőlünk.

Nem az volt a célom, hogy a páromat leírjam a sárga földig, és gyanítom, hogy a szülei befolyása alatt áll. Azzal viszont nem tudok harcba szállni..

úúú ha a barátnőm lennél kapnál tőlem 2 nevelőcélzatú barátnői lelkipofont :S na meg gyorsan kerítenénk valami állást :S

Kezdj el mindent megtenni azért, hogy anyagilag megerősödj, nem azért hogy most feltétlen ott kéne hagynod a férjed, de legalább az önbizalmadnak jót tenne, hogy nem vagy annyira kiszolgáltatott.

Én is kerültem majdnem hasonló sziuba -na nálunk nem a pénzen ment a vita, hanem hogy maradjak otthon háziasszonykodni- szerencsére nem álltam rá a dologra... dolgozom, jóval kevesebbet keresek páromnál -ő kérés nélkül is ad akár szükségtelen vackokra is- de annyira jó az egomnak, hgy ha én vagy akár ő "megbolondulnék/na/nánk" akkor azért nem vagyok kiszolgáltatva kényének-kedvének anyagilag

Ne ostorozd Magad, nem könnyű "felismerni a szitut". Az előbb említett barátnőm sem ismerte fel. Férje hasonlóan gondolkodik, mint a Tied, de: együttjáráskor egész kirakatnyi ruhákat vásárolt meg neki a sétáló utcában a pasi. Mire következtethetett volna a csaj, ha nem arra, hogy legalábbis nem lesz smucig házasságkötés után sem. Aztán jött a "nincs rá pénz" figura.

Utána gyesre ment, akkor pedig a gyes összegével gazdálkodhatott a nő, és ennyi volt.

Én nem szülnék a helyedben második gyereket, és gyorsan elhelyezkednék.

Senki nem mondta, hogy túl gyakran ágyba bújnánk!

Vannak persze jó és rossz pillanatok is.

Befektetnék a házba, mint már írtam a konyhát a spórolt pénzemből cseréltem ki az utolsó csempéig.

Ha érezném azt, hogy minden közös, akkor nem állnék így a dolgokhoz! De folyton azt érzékelteti, hogy minden az övé.

ezt nevezik lelki terrornak.

Hogy tudsz vele ágyba bújni, hogy ő még másik gyerekben is reménykedik?? Engem így aláznának, már régóta nem lenne házaséletem a párommal, gyomrom nem lenne hozzá

Barátnőm is így képzelte anno, hogy ő csak otthon lesz a gyerekekkel, és a jól kereső férj majd mindent odateremt.

Aztán nem így lett, a pasi heti több tízezret költött a saját hobbijára, és persze fizette a számlákat is, de a csaj már a gyerek ruhákra, meg magára kénytelen volt pénzt kérni tőle, és hallgatta is eleget.

Érdekes ez a van pénz, nincs pénz. Ha a pasinak kellett, akkor volt, akármilyen költséges hobbiról volt szó. Ha a csaj akart a kisgyerek szobájába egy komódot a ruháknak, akkor nem volt pénz.

Szóval, a barátnőm is maradhatott volna csak anya ilyen felállásban, de köszönte, nem kért belőle, és viharos sebességgel elhelyezkedett. Sokan csodálkoznak a környezetében, hogy a kiemelkedően jól kereső férje mellett miért is dolgozik ő?? Hát ezért!

Aztán amilyen az élet,még a férjed is válhat munkanélkülivé,lehet egy ideig beteg(de ne legyen),akkor??Akkor majd mit mond?

Fordulhat a kocka ugyebár.

Te is megéred a pénzedet akkor!

El akarsz költözni? Te máshol képzeled el az életeteket? Ő meg maradna a saját megszokott házában?

De Veled biztosan el is jár a Férjed ide-oda, vannak programjaitok, ahol fontos a megjelenés.

De a kérdés feltevője -meggyőződésem, hogy -soha nem megy sehova a férjével, nincsenek kirándulások, étterem, mozi....nem jelenik meg vele sehol.

Az a férfi, aki mások által levetett ruhákban járatja a feleségét, az nem is mutogatja, csak cselédnek kell neki.