A nők miért csak magukra gondolnak folyton? (beszélgetős fórum)

Ne gyere nekem ilyen hülye dumával! Az indulataim a beskatulyázás miatt volt! Nincs nekem semmi bajom, most vagyok a legboldogabb! :D Nem látod? :DDDD

A viccet félre téve...nincs megoldatlan problémám! De ha lesz neked szólok először, mert te biztos ki tudod beszélni belőlem!;D

:DDDD

Isten hozott Te férfi! Itt a helyed!:DDDDDD

Hát ne is hagyd, hogy a csajok eltérítsenek!:DDD

Persze,ez így van.Nem ismerlek,épp ezért beszéltem általánosságban,nem is tudom miért vetted magadra.

Ettől függetlenül, ha ekkora indulatokat vált ki belőled még mindig ez az egész,akkor azért valami megoldatlan ügy ,még húzódik a háttérben.....de te tudod:)

Nem talált! Csak nem szeretem, ha olyan dolgot állítanak, olyanok, akik nem is ismernek! Te pedig beskatulyáztál! Pedig ha ismernél akkor tudnád, hogy nálam önzetlenem dögöt nem hord a hátán a föld!:DDDDDDDDDDDDDD

Tudom, hogy helytelen amit csinálok, de mindenkit elfogadok olyannak amilyen! Senkit nem akarok azért megváltoztatni, hogy nekem jobb vagy könnyebb legyen! Én így találom érdekesnek az életet!

Egy boldog mosolygós csaj vagyok! És szerencsés vagyok, mert én nagyon élvezem az apró örömöket is az életben, ellentétben sok millió emberrel!

Te a másikra mutogatásból indultál,ha meg nem sértelek,Én meg a magunkra mutogatásig jutottam el!:DD

Azért nem ugyanaz:)

Igen:))

De nagyon érdekes,ha valami nem úgy megy ,ahogy az egyik fél akarja,akkor rögtön a másikban keresi a hibát!:)))

És jönnek a "kihasználtál"-ok,nemfoglalkoztálvelemsemmit"-ek,meg a többi szemrehányás.

Egyszer az is eszébe juthatna az embereknek,hogy az merüljön fel bennük először,hogy vajon Én úgy viselkedem ahogy neki jó?

Akkó marad a gida-giga átharapás .... :o)))))))

Na, gyere innen ne OFFoljunk! :oD

Fájó ezt kimondanom, de így van! :o))

Kölcsönösség, energiaáramlás, változás, változtatás, alkalmazkodás, rugalmasság, lezárás/újrakezdés ..... valahol mind-mind ugyanarról szólnak.

Az is benne van a pakliban.Semmi nincs az életben bebetonozva.

A csúszkálást is be kell vállalni:))

Igen, ez így van. :o))

De Te is tudod, milyen könnyen ki lehet ebből csúszni ...

Bocs,de nem neked írtam azt a hsz -eszt,ha magadra vetted akkor valszeg a 16 év miatt volt:)))

De írhattam volna 10 -et,vagy 20-at is.

Szóval általános gondolkodás volt,nem neked szólt,bár ha ennyire felhúztad magad,akkor asszem mégis célba talált!:))

Értem.

Persze,így van.De egy őszinte kapcsolatban egyszerűen ,ez az egész olyan természetes.Meg az is ,hogy folyamatosan őszintén beszélnek egymással.

Lehet ,hogy rosszul fogalmaztam .

A lényege az lett volna,hogy nem hibákkal,mulasztásokkal,és egyéb negatív jelzőkkel kell felcimkézni a szeretteinket,ha számunkra nem megfelelő módon viselkednek,vagy viszonyulnak hozzánk,hanem bármennyire is szeretjük őket és ragaszkodnánk hozzájuk,nekünk kell megtennünk az első lépést ,és elengedni őket.

Számtalan ok lehet szerelmen kívül,ami miatt velünk maradnának.Megszokás,kényelem ,ígéret,sajnálat...stb,és sok embernek ez is elég,csak megtarthassa a szerelme tárgyát,de ha szívére teszi a kezét ,akkor érzi,hogy nem lesz ennek jó vége és neki kellene erősnek lennie és szakítania.

Bocs,de erre reagálnom kell!

Nem fejtegettem, és nem hánytam a szemére semmit!

Csak jeleztem, hogy ez nekem kevés, megkérdeztem, hogy mi erről a véleménye! És mivel nem volt érdemleges válasz léptem, mire ő rájött, hogy mégsem akar elveszteni!

SOHA NEM okoltam magamon kívül senki mást! Milyen alapon jut eszedbe rólam ilyen feltételezés?Hol írtam én ilyet? A vezérhangyát jó lenne leállítani a fejedben,mert nagyon kombinál!!!!!

Soha nem bántottam senkit! Csak változtatni akartam! Kurvára nem tudod, hogy min mentem keresztül és arról sem lehet semmi elképzelésed, hogy milyen is vagyok valójában! Tehát szállj le a kivesézgetésemről! Vannak harcok és lesznek is a lelkemben, de kinek nincsenek küzdelmei? Az dobhatja rám az első követ!

Ha jól működnek a dolgok, persze hogy nem merül fel, hisz az a természetes, ha kölcsönösen áramlik kettőjük között - végső soron - az energia.

Ez akkor merül fel, ha vmi elakadás van. Egy darabig észrevétlenül történhet, hogy az egyik csak ad, és egyre kevesebbet kap vissza, aztán egy idő után már ráeszmél, hogy mi is a baja.

Abban meg egyetértünk, hogy nem a másikra kell utólag mutogatni stb. :o))

Még egy plátói szerelemben is van adok-kapok. Azt is az tartja fent, hogy a "távolról szerető" félnek vmiért jó az az állapot. Jobb, mint a semmi. Tinikoromban nekem is volt plátói szerelmem, de azt csak nem rég értettem meg, hogy mit jelent vkitől elvenni még ezt is. :o(

Szerintem nem volt ellentmondás benne! Na mindegy megyek! Jó csacsogást!:)

Sziasztok, bocs, hogy zavartam!:)

De így érzem! :)

Nem sértettél meg, de miért baj az, ha leírom, hogy önzetlenül szeretek? Nem mondtam meg soha, hogy hogyan szeressen, elfogadtam! De akkor is vágyom egy bensőségesebb harmóniára! Ezek belső harcok, de ha nem érezném talán akkor kellene elgondolkodni....:)

És igen is hangoztatom , mert ez a gondolatom! Csak ti ítélkeztek, kifogatjátok a szavam, ahelyett, hogy elfogadnátok amit én gondolok és érzek, hisz ez is egy álláspont!:)

Én úgy érzem,hogy egy igazi szerelembe ezek a dolgok valahogy fel sem merülnek.Legalábbis nem így.

Mindenkinek vannak gondjai a másikkal,és ezt őszintén el kell mondani ,akár vitázni,vagy veszekedni róla,mert ez által csiszolódnak össze ,vica-verza!

Sosem értettem meg azokat,akik 16 év után csapnak az asztalra,és kezdik el fejtegetni,hogy mi mindent tettem meg érted,mi mindent adtam fel érted stb.

Nincs igazuk,mert ők döntöttek így.Csakis magukat okolhatják a boldogtalanságukért ,vagy a kapcsolatukért ,nem a másik felet.