A meditáció maga a csoda, mely meggyógyít téged és a világot. (beszélgetős fórum)

Teljesen így van, ha valaki évtizedekig nem meditált vagy relaxált (a kettő nagyon közel van egymáshoz), akkor valóban nehéz "csak úgy" magától elkezdeni pl. egy könyv alapján.

Akinek meg szüksége lenne rá fokozottan, az meg éppen nem ilyen tipus, hogy autodidakta módon nekiálljon.

CSak annyit tehetünk, hogy mindenki a maga területén hirdeti, népszerűsíti. Én tanár vagyok, ott népszerűsítem. A feleségem irodai dolgozó, ő ott beszélt rá erre több kollégát is.

Hú, ez lehetne valami reklámszöveg... :))))

Meditáljon most! Ingyen és bérmentve. A meditációhoz még plusz ajándékot is adunk! :)

Nekem kell a napi 8 óra alvás. De viszont soha nem kellett hozzá gyógyszer.Szerintem ez annak is köszönhető, hogy esténként is meditálok. Így teljesen nyugodt az agyam. De ha napközben történik valami, ami nagyon kizökkent, akkor is, ha tehetem, leülök és meditálok.

Sajnos az a baj, hogy akinek a legnagyobb szüksége lenne rá, azok nem gyakorolják. Azt mondják, nem tudják elengedni magukat. Gondolok itt a sok stresszes, depressziós emberre. Az elején tényleg nagy akarat kell hozzá, de később már olyan, mint a biciklizés, ha megvan az egyensúly, már magától pörög a kerék.

Annyira pörögtök, hogy a meditációról már meg is feledkeztek?:)

Ez pedig napi program kellene, hogy legyen, hacsak 5 percre is.

Az iskolában már a 6 éves gyerekeknek ezt fő tantárgyként kellene tanítani.

Általános vélemény (orvosi is), hogy átlag 8 óra alvás kell egy felnőttnek.

Sokéves követéses vizsgálattal állapították meg, hogy napi 30 perc rendszeres, helyes meditáció esetén 6 óra alvás helyettesítheti a 8 órát, az egyéb sok-sok előnyről (rendeződik a vérnyomás, javul az immunrendszer működése, az allergiások többségénél(!) megszünik a túlérzékenység, stb.) már nem is szólva.

Azért nem beszédtéma a médiában sem a meditáció (csak nagyon ritkán), mert ez nem üzlet, csak annak óriási "bót", aki végzi.

Mennyit beszélnek a fogmosásról, szájápolásról, pl.! Mert el lehet adni az ahhoz szükséges trutymókat - nagyon vastag haszonnal.

A meditáció "csak" neked üzlet. Ne hagyd ki!

:oDD

Futni nem futottam, én úsztam, de a hosszabb távok alatt én is rendre elértem a meditatív állapotot ....

Ez a fórum élt, él és élni fog - mert a meditálás örök.

A meditálás képessége az emberi elme egyik legnagyobb ajándéka.

Nincs olyan kor, amikor ne meditáltak volna, s nincs a Földnek olyan kis zuga, ahol ne meditálnának száz és száz néven nevezve azt.

Tartsuk életben ezt a fórumot, hisz a meditálás is sokunknak mutatta meg az Életet.

szia Àgi! teljesen egyetértek veled, ha meditálunk, jobbakká válunk, és ha jobbakká válunk a világunk is, és ami körülöttünk van az is jobbá változik, és ezáltal annak a világa és annak a világa és annak a világa....

és ha sokan vagyunk és mindenki világa...jobbá válik, akkor egyszer csak körbe ér és az egész világ egy nagy szeretetté válik. :))

igen, az nem árt...:))

de az még jóbb, hogy meditálás közben egy nagy futonak képzeled magad. :DD

a meditációnak több formája létezi...

van paszsiv és van aktiv.

a passziv amikor "csendben" ülö vagy fekfö helyzetben meditálunk (vezetett ill. nem vezetett meditáció), ezt használják a meditálok jórészt, de van az aktiv, mint a futás, festés, tánc stb..ha befele nézünk akkor, el juthatunk a meditativ állapotba, ahol a belsö nyugalmunkra, békénkre találunk. :)

Hmm...szép hozzászólás. :)

"Tanuld meg eggyé olvasztani a tested, elméd, lelked, találj ki módokat arra, hogy egységben működhess.

Számtalanszor megtörténik a futókkal... Nem gondolnál a futásra meditációként, pedig a futók olykor megérzik a meditáció csodálatos élményét. Meglepődnek, mert nem keresték - ki gondolná, hogy egy futó meg fogja tapasztalni Istent? -, mégis megtörténik, és manapság a futás egyre inkább a meditáció új fajtájává válik."

(OSHO)

:)

Ahogy mondod. Mellesleg a meditálás hihetetlenül jó időtöltés is. :)))

Te csak meditálsz vagy csinálsz "egyebet" is? Csak mert az ezo a nevedben gondolom nemcsak úgy hasraütésből jött. :)

Én? A leggyakrabban az önsajnálat miatt sírtam, de meditáció közben még sose volt rá példa. Olyankor általában mosolygok, de volt, hogy elnevettem magam... :DDD

Egyébként már nagyon régen sírtam olyan nagyon. Manapság csak pityergésféle és az is ritkán. :)