A magyar ember mindent tűr?! (beszélgetés)

Mi ezzel a gond?

Tulajdonképpen semmi. Csak engem zavar, hogy érthetetlenebb az amit igy irnak.

Nekünk egyszerű magyar emberek a munkaadóink, azaz a cég tulajdonosai. Ha nem érthetően irok, beszélek, akkor az kimeriti a csúnya beszédet:)

Ahol én dolgozom ott is van negyedéves prémium és év végén bónusz.

Ezért várják el, hogy ha olyan mennyiségű a munka akkor bent maradjunk ingyen. Azaz máris nem ingyen, mert ugye negyedévente kifizetik. Van cafetériánk is. Nem probléma, ha a munkaidőben el kell valamit intézni, mert ugye lehet, hogy másnap már bent kell maradni a munkaidőn túl is. A fizetés emelés meg egységes, természetesen a fizetés mértéke nem.

Tehát a fizetésem nem kevés, a prémiumom és a bónuszom sem kevés és a cafetéria sem. Nem 10-15 ezer negyed évente, hanem a többszöröse.

Ha magamból indulok ki, akkor azt mondanám, hogy itthon minden szuper:), de látom, hogy a legtöbb ember, hiába dolgozik annyit mint én, hiába van meg ugyanaz a képessége, végzettsége, mint nekem, ő akkor is csak minimálbérből, vagy kicsit többől él. És nem kell idegeneket nézni, mert ezek az emberek az ismeretségi körömben vannak. Olyanok, mint én. És látom, hogy küzdenek, ahogy én is, hiába magas az én fizetésem, ha a férjemé már nem az és a fiam nem kap munkát. Pedig aztán megy a kilincselés, pályázgatás, stb. A barátnőm egyedül neveli a gyerekét, egyedül tarja fenn a lakását és küszködik, mert hiába tud annyit, mint én, hiába dolgozik ugyanabban a szférában, akkor is kevés a fizetése. És nem tud másikat keresni, mert ez biztos. Nem adhatja fel a biztosat egy bizonytalanra, mert mi lesz ha nem jön be? Mi lesz a gyerekkel? A lakását ki fogja fenntartani, ha nem jön be? Legyen büszke magára, mert ő mindent megtett, de nem jött be?

Ez nem igy működik, ha már az ember nem csak magáért felelős.

Kiállok magamért, azzal nincs gond, nem vagyok nyúl. Az én esetem elég sajátos, bár a szférán belül tipikus.

A bajom inkább az, hogy pl. télen elvégeztem egy tanfolyamot, mediátor szakképzettséget szereztem. nagyon jól ment, és iszonyúan az elemembe vágna, de fingom nincs, hogyan vágjak bele. Kezdő vagyok, kellene tapasztalat (ingyen bevállalnám). de mivel ma Mo-on még inkább járnak a bíróságra balhézni a népek, mint mediátorhoz fele annyi időből, tized annyi pénzért megegyezni, nem tudom hogyan kezdjek bele. Akik mediátorként működnek, már több éves tapasztalattal rendelkezők, akik nem vesznek föl amgukhoz dolgozni. És nálam megállt a tudomány.

Nem ugyanaz a kettő, de olykor-olykor a trükközésre is szükség lenne.

Szerintem más egy állásinterjún meggyőzően, magabiztosan szerepelni, mint mondjuk már az adott munkahelyen önmenedzselni. Ez előbbivel nem volt gondom, mert magabiztos vagyok és kiválóan elő tudom magam adni. Egy interjú erejéig, és nem tovább. melóban már csak dolgozni tudok, oszt jónapot.

"de negyedevente akar 10-15 ezer forintot is jelenthet"

Pontosabban minimum 10-15 ezer forintos fizetesemelest is jelenthet.

HA telefonrol irok, az is angol bilentyuzetu:S

Nem hiszem, hogy ezen barmi is mulna. Vannak ismerosok szerte a vilagban, ha chatelek veluk a mar megszokott angol billentyuzettel teszem, ezzel mi a gond?

Ahol en dolgozom, peldaul napi 8 es fel ora a munkaido, de ha 9et vagy tobbet dolgozol helyette, nem fizetik ki, de idovel mas formaban ertekelnek (fizetesemeles, elorelepes).

Akik az en csapatomban szigoruan napi 8 es fel orat dolgoznak, atlagos minositest kaptak (negyedevente van ertekeles) ettol fugg, hogy mennyit emelnek a fizeteseden, es mikor lephetsz feljebb (meignt csak magasabb fizetesert), illetve hogy mennyi lesz a bonuszod (ami esedekes negyedevente, valamint eves eredmenytol fuggoen plusz egy alkalommal evente).

Ezert gondolom azt, hogy hozzaallas kerdese az egesz. Napi fel ora nem sok, de negyedevente akar 10-15 ezer forintot is jelenthet. A negyedeves bonuszok osszesen egy havi fizetesedet is elerhetik, illetve az eves bonusz ujabb eg yhavi bert jelent. De ezrt tenni is kell az asztalra, es az nem eleg, ha elvegzed normalisan a munkad.

"egyik ember tönkre megy a kilincselésben a másik fel se veszi, átlép"

A szívem csücske, amikor az "átlépősök" óriási pofázmánnyal osztogatják a többit, hogy kaparja már össze magát, meg mit kell már lelkizni, meg megérdemli mert nem tudja amgát összekaparni. Na ilyenkor kinyílik a bicska a zsebemben. mert biztos van az életnek olyan történése, területe, ahol neki görbül le a szája és lohad le a nagy önbizalom, és más meg simán elintézi egy vállrándítással. Azért, mert ma erény a felszínesség és leszarom stílus, még nem mindeki tud/akar így működni.

Az önmenedzselés szerintem nem trükközés...lehet mást értünk alatta.

Egyébként igen a mai oktatás rendszerbe ez nincs benne, tudsz integrálni, de fogalmad sincsen, hogy hogy kell előadnod magad egy állásinterjún...pedig nem kevésbbé fontos készség, sőt...

Nem vagyok hajlandó elfogadni ezt. Persze ezzel csak magamat szivatom :). Döbbenet, hogy lassan úgy kéne ezt elsajátítani, mint az írás-olvasást vagy beszédet...

Még hiszek benne, hogy egyszer megtalálom a helyem, mindenféle trükközés nélkül is. Csak ahhoz valami más dimenzióban kéne léteznem asszem :)

pontosan , egyetértünk

én pld azt találtam ki, hogy jelentkeztem egy helyre

önkéntesnek mivel időm rengeteg és nem akarok beszűkülni...szívesen fogadtak és mint kiderült keresni fognak főállású embert is a területre..tehát nem tudni minek mi lesz a hozadéka.

van egy jó kínai mondás:nem az a sorsunk ami történik velünk hanem ahogy megéljük..igen ez pont azt példázza amit mondtál, egyik ember tönkr megy a kilincselésben a másik fel se veszi, átlép

de igen, apályakezdőknek Start plusz van...sőt van ilyen kártya kismamáknak is akik vissza szeretnének térni a munkaerőpiacra.

Nem kerül semmibe, de lehet plusz pont állásinterjúnál.

Munkaügyi kp. honlapján részletesen utána tudsz nézni.

Értem:)

De akkor ez is csak egy bizonyos csoportnak elérhető.

A fiataloknak nem jár?

És még hogy miért nem kellenek a tapasztalt szakemberek?

1. mert kell a hely a frissen végzett "szakemberek"nek. Akik apuci-anyuci kedvencei és protekciósok. Mert a nehezen felküzdött fiataloknak szintén nincs hely. Mennek szalag mellé.

Ők azok, akik semmihez nem értenek, csak diplomájuk van. És idegen nyelv ismeretük. Apuci-anyuci pénzén.

2. A tapasztalt ember lát. Pillanatok alatt összerekja a számokból is az információt. A frissen végzettnek fogalma sincs mit csinál. Csak irja és számolja azt amit a tapasztalt megtanit neki. És kit küldenek el? A tapasztaltat. Rá nincs tovább szükség.

Kell, aki betanit. Igen. De ezzel a saját munkanélküliségét vetiti elő.

Hány fiatal van még érettségi nélkül is vezető beosztásban? Sok. Apa-anya betolja. Mert "menő" vállalkozó. Tapasztaltam, nem a levegőbe beszélek.

Én már nem vágyom vezető beosztásba. Én csak dolgozni szeretnék egy normális helyen. Nem érdekel ki áll fölöttem. Csak hagyjanak békén.

És higgyétek el, próbáltam nyelvet is tanulni. A mi időnkben még ez nem ugy ment.

De 45- évesen már,napi 12 óra mellett, gyerekek mellett hogyan is menne? főleg ha nincs is nyelvérzékem. Nem hallom még a kiejtést sem rendesen.

Igy most arra készitem fel a gyerekemet hogy nyelv. Minden lehető anyagi forrást megmozgatva.

Aztán ugy készüljön, hogy ebben az országban nem lesz lehetősége dolgozni. irány el. Pedig bele fog szakadni a szivem.

A másikat nem lehet, Ő más. Őrá is gondolnom kell.

Aztán a mi korosztályunk hogyan vándoroljon.

Vannak idős szüleink. Betegek. Velük mit tegyek?

Hagyjam az államra? Megtehetem? NEM.

Sokan költöznének is, de hiába teszik. Pesten is minimálbért fizetnek legtöbb helyen. A többi pedig az ismerősöknek kell.

És ahhoz, hogy valaki költözzön annak is meg kell teremteni a feltételét. Hogyan tart fenn valaki 2 lakást? Ja, hogy kiadja? Kinek? A másik minimálbérből élőnek?

Vagy ne legyenek saját lakások? Igen, ez is egy megoldás, de annyit nem keresünk, hogy béreljünk.

Igen, kell az akarás, és tenni is kell a boldogulásért, de itthon ez sokszor kevés...

"Én az a típus vagyok, aki bármit megtanul, elvégez, dolgozik, szorgalmas (lenne ha kapna elég munkát). De önmenedzselni, magamat reklámozni, jópofizni, érdekismerettségeket szerezni nem tudok."

Sajnos vagy nem sajnos enélkül eléggé beszűkülnek az ember lehetőségei ma, meg kell tanulni, vagy megelégedni a jelenlegi helyzettel.

Előre bocsátom hogy nálam a bölcsek köve, szóval úgy igyátok szavaimat...:))

A "mindenki a saját szerencséjének kovácsa" éppen akkora közhely és megfontolatlan általánosítás, mintha azt mondom, "ebben az országban lehetetlen boldogulni".

Az elbizakodottság pedig váratlan meglepetéseket okozhatnak. Sokan beleesnek abba a hibába, hogy amiért nekik bejött az élet és sikeresek lettek, azt gondolják, ez bárkinek sikerülhet szorgalommal, tanulással, sok munkával stb. Pedig ez óriási tévedés.Vitathatatlan, hogy mindent meg kell tennünk a boldogulásunk, és önmagunk felé való igényességünk miatt is. De ami az egyiknek bejön, az a másiknak nem feltétlenül, ugyanis nem kevés tényező együttállása szükségeltetik hozzá. Elég egy helyrajzilag előnytelen helyen lakni. Ja, tudom, költözni kell...

És hát van még egy nagy bibi. Nem vagyunk egyformák, baromira más lelkülettül habitussal születünk. Ami az egyiknek semmiféle gondot nem okoz, az a másiknak tragédia. Pl. a költözés. Egy ragaszkodóbb, családcentrikusabb ember számára óriási érvágás, ha egy munka miatt lakhelyet kell váltania. Mert az ő lelki épségéhez és kiegyensúlyozottságához fontos a szeretett, megszokott környezet, barátok, emberek. Mit tehet? Mérlegel, latolgat, és választja a kisebbik rosszat.

Én az a típus vagyok, aki bármit megtanul, elvégez, dolgozik, szorgalmas (lenne ha kapna elég munkát). De önmenedzselni, magamat reklámozni, jópofizni, érdekismerettségeket szerezni nem tudok. Ezért hiába halmozom a képzettségeket, szart se érek velük, mert ahhoz, hogy az adott szakmát el tudjam kezdeni gyakorolni, kéne némi hátszél vagy cimbi. És nem, nem tanulok meg törtetni, taposni, sem pedig mindenhova nyomakodni.

Szomorú, hogy a mai világban elegendő kurázsi és szerencse nélkül elég döcögősen lehet valamire vinni.

Nem sírni kell, hanem cselekedni, amennyire belőlünk futja. Az "én megcsináltam, csak akarat kérdése"-típusú arcoskodóknak pedig csőlátásuk van, és igen alacsony az eq-juk.

Én nem is tudom mire jó ez.

Amikor munkanélküli voltam sosem kérdezte senki, hogy van e ilyenem.

Számit egyáltalán ez?

Szombaton is?

Kb. 2 másodperc átállitani.

Ezzel a mentalitással jó a munkahelyed? Ezért megfizetnek?

Na látod! Magyarországon nem igy van.

Itt ha nem birod ki a napi 12 órát pisilés nélkül, akkor már nem vagy jó munkaerő. Mert nem azt nézik, hogy napi 11,5 órában pörögsz, hanem azt, hogy elmentél pisilni egyszer és akkor nem dolgoztál. Beengedték a sok külföldi vállalkozót és azt hiszik, hogy itt élnek a rabszolgák, akiknek nem kell emberi munkakörnyezet.

Magyar céget már nem is lehet találni, ha van, akkor azok már eltanulták a külföldiektől a rossz példát. És sajnos a fiatalok is ilyenek lesznek, mert azt hiszik az a normális, ha belerúgnak az emberbe.

Na ez az!

Addig nagy a szánk, amig nem kerülünk bele ebbe a helyzetbe.

lehet nem volt szerencsés megfogalmazás de csak arra akartam evvel utalni, hogy az élethelyzetek változnak, anno én se tudtam mi az az álláskeresés, kilincselés, na most már én is tudom!

Baromi nagy szám volt hihetetlen magabiztossággal

lesz ez még így se. .

Valahol az elején már említettem efféle szarva törést. Úgyis ráfaragsz, magyar testvér :/ ne örüljön még az sem, akinek épp rendben vannak a dolgai, mert úgyis pórul jár a végén :PPP

Mond! gyerek mellett hogyan tud valaki másfél órát buszozni? Hogyan tud elköltözni? Amig egyedül van igen. De utána? A házát nem tudja eladni. Nincs aki megvegye. Kiadni sem tudja, hogy helyette máshol menjen albérletbe. Gyerekekkel legyen vándor? A magyar ember röghöz kötött. A magyar embernek a háza és a családja az élete.

havi 70-ből hogyan fizetsz albérletet, utazást, rezsit, gyereket és kaját. Ruhárol nem beszélek, pedig a gyerek nő.

Aztán van aki naponta jár másfél órát buszozva. Felkel hajnali 4-kor. Elmegy dolgozni. Rabszolgaként még pisilni sem engedik ( mondjuk nőknél még másra is lenne esetleg szükség) mert 1-2 wc van és arra kb. 100 ember és 10 perc szünet.

Ledolgozza a 8 órát. Aztán hazamegy. Addig hol vannak a gyerekei? ha történik vele valami mit csinál? Egyedül hagyja? Ha otthon marad vele mert beteg, rögtön kirugják, mert nem lehet rá számitani.

Azért ennek az éremnek is két oldala van.

Egyrészt tényleg nem túl fényes a helyzet manapság munkaügyben itthon.

Másrészt azért a Magyar ember szeret sírni, egy kicsit sajnáltatni magát.

Ja, és általánosságban írtam.

ne bosszankodj, ebben a témában mindig akadnak emberek akik birtokolják a bölcsek kövét és megmondják a tuti..én ezen már csak röhögök:)

lesz ez még így se..:)

van egy beszűkült látásuk, van az ő életük és ami azon kívül esik arról csak hallomásból tudnak.D