Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » A gyerekkori elhanyagolás hatásai, mit gondoltok erről? fórum

A gyerekkori elhanyagolás hatásai, mit gondoltok erről? (beszélgetős fórum)


1 2 3 4 5 6 7 8 9
92. Katrina9 (válaszként erre: 90. - Mezei Virág)
2019. jún. 16. 16:28
Az illető (akiről szó van) a saját gyengeségét nem képes elviselni, pedig tudja jól magáról, hogy az. Én úgy gondolom, a gondok, nehèzségek ellenére is kitartok (nem sajnálva időt, érzelmi energiát), és néha mintha irritálná, hogy erősebb vagyok nála ilyen téren. Ő a legegyszerűbb helyzetek mögött is aránytalan nehézséget lát, és úgy gondolkodik hogy miért tegye meg? Én meg úgy gondolkodom: miért ne próbálnám meg?
91. Katrina9 (válaszként erre: 89. - Vivo44)
2019. jún. 16. 16:25
A megoldástól szerintem még nagyon távol vagyok, lehet hagyom hogy az idő eldöntse a dolgokat. Úgy értem, azt hiszem az emberek többsége úgy van vele, (én legalábbis biztosan) hogy egy idő után ha nincs előre lépés, akkor az érzelmek azok elhalnak. Lehet nem ez a leghelyesebb megoldás, viszont jelenleg ezt látom a legjobbnak.
90. Mezei Virág (válaszként erre: 84. - Vivo44)
2019. jún. 16. 16:24

"Persze sokaknak könnyebb azonnal kihátrálni, de azok is mind kezelésre szorulnak, mert gyengék elviselni mások gyengeségeit."



Szerintem egyáltalán nincs igazad ebben! Ha valaki nem akar egy ilyen embert elviselni, pátyolgatni az miért szorul kezelésre?

Nem lehet mindenki Teréz anya! ;)

Én egészen biztosan rövid úton megszabadulnék egy ilyen embertől, magamat menteném meg tőle! Felnőtt embert nem olyan egyszerű megváltoztatni, főleg, ha nem is akar. Miért betegség, ha nem pazarolnám rá az időmet? Mindenkinek csak 1 élete van...

89. vivo44 (válaszként erre: 87. - Katrina9)
2019. jún. 16. 16:20

Így igaz!

Már is közelebb kerültél a megoldáshoz!

88. Katrina9 (válaszként erre: 86. - Vivo44)
2019. jún. 16. 16:17
Ráadásul azt mondta, én vagyok az első, akiről biztosan tudja, hogy szereti, és jót akar neki. Lehet ezt csak úgy mondta, nem tudom.
87. Katrina9 (válaszként erre: 86. - Vivo44)
2019. jún. 16. 16:15
Lehet naiv vagyok, de azt gondolom/tam, hogy empátival, figyelemmel, megértéssel, szeretettel és őszinteséggel, (nem pedig itélkezéssel) lehet segíteni. Aztán azt veszem/tem észre, vannak akik ezt csak kihasználják, és nem motiváltak a változtatásra. Az ilyenek mintha csak a szeretetet, aggódást, törődést élveznék, és kb ennyibe ki is merül, de annak ellenére hogy beszélnek a nehézséheikről, valójában nem motiváltak a változásra, és nekik a dolgok kényelmesek úgy ahogy vannak.
86. vivo44 (válaszként erre: 85. - Katrina9)
2019. jún. 16. 16:10

Mivel ez egy beszélgetős fórum!

Így annyit mondanék, hogy ha szeretnéd ezt a kapcsolatot bármiért is (magánügyed), akkor először te keress egy szakembert, aki segít neked abban, hogy hogyan segíthetsz a párodon, máson, kapcsolatotokon.

Ha viszont több a soknál, akkor az a te döntésed.

85. Katrina9 (válaszként erre: 84. - Vivo44)
2019. jún. 16. 16:07
Mi a helyzet abban az esetben, amikor az illető az összes nagatív érzését ami saját magával kapcsolatos, azt átrakja másba? ( pl önbizalomhiányos, kezeltesse magát, bolond, hibás az agya, gyáva stb) Az ilyet hogyan lehet "rávenni" hogy kérjen segítséget, mert nincs realitás érzéke se saját magára, sem pedig másokra?
84. vivo44 (válaszként erre: 79. - Ab65a971c2)
2019. jún. 16. 16:03

Független szakértő az én páromról is azt írta le a szakvéleményében,10 éve hogy: Társas kapcsolatra nem képes.

Ehhez képest 11 éve házasok vagyunk.

Tudom, hogy úgy tűnhet, de nem képesek az ilyen emberek sokáig egyedül maradni.

Kezelés, segítség nélkül keresnek mindíg egy újabb "áldozatot", akin kiélhetik felsőbbrendűségűnek gondolt világukat.

Kezeléssel pedig normális életet élhetnek tartós kapcsolatban, gyermekeket nevelve, mint bárki más.

Persze sokaknak könnyebb azonnal kihátrálni, de azok is mind kezelésre szorulnak, mert gyengék elviselni mások gyengeségeit.

83. Katrina9 (válaszként erre: 80. - Vivo44)
2019. jún. 16. 16:02
Az azért szerintem nem járja, hogy ő óvja magát a realitástól, és az összeomlástól, másokat viszont "összeomlaszt", és rájuk tolja a saját magával vagy az anyjával kapcsolatos elfojtott érzéseit. Ez a helyzet számomra, amolyan ott vagyok ahol a part szakad érzés.
2019. jún. 16. 16:00

Sajnos nem érdemes kitartani mellette, mert csak Te fogsz sérülni! Annyit tehetsz, hogy próbálod rábeszélni, hogy kezeltesse magát, de ha többedik próbálkozásra sem megy, akkor nincs értelme!

Van egy barátnőm ő volt 2 évig hasonló cipőben. Aztán sajnos belátta, hogy menekülnie kell! Folyton megcsalással vádolta a pasi pl. mert köszönni , mert az utcàn egy " hímnemű egyénnek" vagy, mert két poharat vett elő, mert az egyikből vizet ivott a másikból kávét. Rögtön megcsalással lett gyanúsítva. Persze rögtön a kapcsolat elején el akarta volna venni , szerwncsére a lánynak több esze volt hiába volt szerelmes.

Én azt tanácsolom, ha nem hajlandó kezelésre menni, akkor felejtd el.

81. Katrina9 (válaszként erre: 79. - Ab65a971c2)
2019. jún. 16. 16:00
Igen, ebben is van valami. Kedve szerint ad (ha ad), és azt nem igazítja a másik fél igényeihez. Azaz akkor adja amikor éppen kedve van. Úgyhogy én abban is látok igazságot, amit mondasz.
80. vivo44 (válaszként erre: 78. - Katrina9)
2019. jún. 16. 15:58
Ha belátná, akkor összeomlana az a világ, amit az első hozzászólásodban írtál.
79. ab65a971c2 (válaszként erre: 77. - Vivo44)
2019. jún. 16. 15:58
Nekem az a benyomásom, hogy csak időszakosan igénylik a társaságot. Nem valók hosszú távú kapcsolatra.
78. Katrina9 (válaszként erre: 76. - Vivo44)
2019. jún. 16. 15:54
Igazad van, ez nem is kérdés, viszont ha ő úgy áll hozzá a dolgokhoz ahogy (mindig kiszámíthatatlanul, változékonyan, instabilan) akkor azt hiszem, én semmit sem tehetek, ha ő maga nem látja be a dolgokat.
77. vivo44 (válaszként erre: 74. - Ab65a971c2)
2019. jún. 16. 15:54
Az ilyen embernek az lenne a vég, ha egyedül maradna, éppen ezért nem is szeretne, még ha mindenki másnak úgy is tűnik.
76. vivo44 (válaszként erre: 70. - Katrina9)
2019. jún. 16. 15:52

Mint írtam, nem csak tanultam, hanem van tapasztalatom is.

Az én párom is ilyen, bizonyos okokból, amit megérteni lehet, de elfogadni semmiképpen sem.

Nálunk is volt, hogy minden voltam, csak éppen a legjobb feleség és volt, hogy maga kérte egy kívülálló szakember segítségét, de csak fél év rásegítés után jutott el, hogy megvalósuljon.

Természetesen ahogyan a te párod esetében is nem lehet semmissé tenni a múltat, az mindíg benne lesz, de apránként fel lehet oldani. Ehhez bizony a szakember segítsége elengedhetetlen.

S azért hangsúlyozom a szakembert, mert ha gyermekkorában kapott volna hasonló segítséget, akkor most teljesen normális életet élhetnétek, nem több problémával, mint bárki más.

75. Katrina9 (válaszként erre: 74. - Ab65a971c2)
2019. jún. 16. 15:50
Jó kérdés, ezt magam is feltettem neki! Azt válaszolta hogy nem, ő csupán "tükröt" tart elém. A gyerekébe belebeszélte hogy önbizalomhiányos.
74. ab65a971c2 (válaszként erre: 66. - Katrina9)
2019. jún. 16. 15:49
Az nem fordult meg a fejedben, hogy egyedül akar maradni? Senki nem felel meg, mindent megtesz, hogy kiábránduljatok belőle.
73. Mezei Virág (válaszként erre: 69. - Vivo44)
2019. jún. 16. 15:47
Itt nehéz lenne ilyet találni szerintem. :(
72. Katrina9 (válaszként erre: 69. - Vivo44)
2019. jún. 16. 15:46
A volt házasságából van egy gyereke. Állítólag vele sem bánt mindig "helyesen", és ezt is ő maga mondta, és hogy megbánta ahogy bizonyos helyzetekben viselkedett a gyerekével.
71. Mezei Virág (válaszként erre: 66. - Katrina9)
2019. jún. 16. 15:46

Háááát én alaposan átgondolnám, hogy érdemes-e egy ilyen ember mellett kitartani...

Nem hiszem :(

Nem fog semmit sem változni szerintem. :(((

70. Katrina9 (válaszként erre: 68. - Vivo44)
2019. jún. 16. 15:45
Lehet butaság, de olyan, mintha mindig az aktuális (jelen esetben engem) nőt büntetné. Egyszer valóban mondta saját magáról, hogy kezeltetnie kéne magát. Aztán ez az érzése ahogy jött, úgy el is múlt. A válaszaitokat, tanácsaitokat nagyon szépen köszönöm, kedvesek vagytok.
69. vivo44 (válaszként erre: 67. - Mezei Virág)
2019. jún. 16. 15:44

Szia.

A gyermeket csak azért kérdeztem, mert akkor lenne tapasztalata, az aranyközépút megtalálásában.

Gyerekesen: Ma olyat játszunk, hogy egy neked, egy nekem.

Szerintem nem szorul külön magyarázatra és a akkor a dac is alábbhagy.

68. vivo44 (válaszként erre: 66. - Katrina9)
2019. jún. 16. 15:43

Persze, mert a tökéletes nőben is talál kivetnivalót, soha senki nem fog megfelelni.

Nem direktbe kell mondani, hogy: Na holnap elmegyünk egy szakemberhez.

Ezért mondtam, hogy előbb neked kell megtalálni, megtanulni, hogyan segíthetsz. Ha ez megvan, akkor tudsz neki úgy segíteni, hogy akár észre sem vegye.

67. Mezei Virág (válaszként erre: 65. - Vivo44)
2019. jún. 16. 15:42
Szerintem gyerek mellett sokkal nehezebb lenne!
66. Katrina9 (válaszként erre: 64. - Vivo44)
2019. jún. 16. 15:38
Igen, az első mondat teljesen igaz. Szakemberről meg azt mondta: nekem van szükségem rá! Az egyik volt nőjéből hiányzott az empátia, a másik őrült volt, aztán volt akit elmebetegnek mondott, és volt hogy csak azt: "valami" hiányzott belőle.
65. vivo44 (válaszként erre: 63. - Katrina9)
2019. jún. 16. 15:36
Akkor ezért is nehezebb kezelned ezt a helyzetet.
64. vivo44 (válaszként erre: 60. - Katrina9)
2019. jún. 16. 15:35

S te pedig hagyod, hogy ismét úgy legyen, úgy történjen, ahogyan kizárólag neki jó a "családi" béke miatt.

Pontosan ezért kell párterápián részt vennetek, szakember segítségét kérnetek, mert előbb-utóbb nem lesz jó vége senkinek sem.

63. Katrina9 (válaszként erre: 61. - Vivo44)
2019. jún. 16. 15:34
Nincs.
1 2 3 4 5 6 7 8 9

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook