A feleségem nem anyának való! (beszélgetés)

Éppen erről van szó!

Ha energiája lenne is, az idejéből nem futja. Egyébként a kötelező szabadnapokat, pihenőidőket nyilván kiveszi.

"A feleségem nem anyának való!"

Aki így beszél a feleségéről az jobb, ha elkezd pakolni.

Itt csak az egyik felet hallottuk. Meghallgatnám a másik felet is.

Mindenkinek más az értékrendje, nem lehet tudni, hogy Dezső "nem csinál semmit"-je mennyire értendő szó szerint nem csinál semmit-ként.

Élénken emlékszem még a gyerekeim kiskorára. Nem vártam el, hogy a férjem megfürdesse őket, és ha úgy tetszik, ne hidd el: nem szaladt a ház; vezettem rendesen a háztartást. Nem állítom, hogy mindig minden tip-top volt, de égbekiáltó mulasztásokat nem csináltam.

S ha úgy éreztem segítség kell, megkaptam anyukámtól; vagy amikor már nagyon fáradt voltam, hétvégi két éjszakán a férjem kelt fel a kicsihez, ha szükséges volt. Hagyta, hogy egy héten legalább kétszer kialudjam magamat. De többet nem lett volna pofám elvárni tőle.

Pedig milyen jó ötleteim voltak a számára...

- takarítónő

- ebédet hozatni

És most van egy harmadik:

- bébiszitter, ha a mama ki akar mozdulni egy kicsit.

Jól van, kertész nem kell, a kertet csinálja a Dezső.

Miért lenne idióta? Dolgozik mint állat.

Elvégzi az összes házimunkát.

Most olvastam végig az elejétől a topicot. Én a 3. gyerek után lettem depressziós, és a férjem ahelyett, hogy mellém állt volna, és segített volna bezáratott a pszichiátriára, amikor alig múlt 1 hetes a kislányunk. Mondhatom nagy élmény volt! Azóta a kapcsolatunk végleg megromlott, hiába volt a sok kezelés (többször visszavitetett a kórházba) és gyógyszer, a párterápia. A kislányom féléves volt, mikor visszamentem dolgozni, a nagyobbak már intézménybe jártak. Most válunk.....

Azóta egyébként szinte teljesen rendbe jöttem, egyedül nevelem hónapok óta a három gyerekünket, dolgozok, ellátom a háztartást és bírom!! Igaz, még járok kontrollra, de már alig szedek gyógyszert, és jól érzem magam a bőrömben. Ha akkor megkaptam volna a támogatását valószínűleg nem így alakultak volna a dolgok.

A férj hazaér a munkából és a három gyermekét pizsamában találja a kertben, a sárban hemperegve játszanak, körülöttük üres kekszes dobozok, chipszes zacsik, üdítős dobozok mindenhol szanaszét.

A feleség autójának az ajtaja tárva nyitva, csakúgy mint a kert bejárata, a kutyának nyoma sincs.

Amikor belép a házba, még nagyobb rendetlenség fogadja.

Egy csillár leszakadva törötten hever a földön, a szőnyeg a falhoz gyűrve. A nappaliban a tv teljes hangerővel üvölt és mindenhol szanaszéjjel ruhadarabok és játékok hevernek.

A konyhában a mosogató dugig edényekkel, az asztalon és a tűzhelyen ételmaradékok, a hűtő ajtaja tárva nyitva, a kutyakaja szétszórva a földön, egy törött pohár az asztal alatt, kis kupac homok az ajtó mögött...

Egyből rohan fel a lépcsőn (átgázolva a további játékokon, ruhadarabokon és egyéb akadályokon) aggódva keresi a feleségét, attól tartva, hogy valami baja esett. A hálószoba felé vezető úton észreveszi, hogy a fürdőszoba ajtaja alatt ömlik ki a víz, bent csuromvíz minden, a WC-papír legöngyölítve, borotvahab és fogkrém a tükörre kenve...

Most már rohan a hálószobába felkészülve a legrosszabbra.

És a feleségét ott találja az ágyban...édesen összekucorodva, egy könyvvel a kezében, aki észrevéve, hogy megjött, felnéz és mosolyogva megkérdi tőle:

- Szia drágám, hogy telt a napod?

A férj dühösen nézi:

- De mi a fene történt ma itt?

A feleség ártatlanul:

- Tudod mindennap, amikor hazajössz a munkából, meg szoktad kérdezni hogy mi a f..szt csinálok egész nap?

Férj még dühösebben:

- Persze,... ÉS???!

- HÁT MA NEM CSINÁLTAM SEMMIT!!!!

Ez ám az elkényeztetett "apuka" .

A nő helyébe én elhúznék egy hétre, pihenni, az maradna a gyerek az apára, főzés , mosás gyerek ellátás , bevásárlás. Mert ugyebár a női munka nem munka. Vagy előre hozza a válást, vagy megbecsüli a felesége munkáját, és érteni fogja miért is kell besegítenie. Régebben az egyik tévéadón ez volt a valóság show , hogy az anyát elvitték pihenni, az apa ott maradt, az x számú gyerekkel, és pár napra át kellett vennie a feladatokat. Minden bekamerázva természetesen.

Nagyon jó volt! :D

Mi lesz kérdező, ha lebetegszik? Akkor is az anyai ösztön, vagy a lustaságra fogod? Itt az idő neked is felelősséget vállalni, és nem csak hárítani!!!!!!

Kezd azzal, hogy beosszátok, melyik nap ki kell fel a gyerek mellé.

Most olvastam el az első hozzászolást, hát igazán borzasztó,hogy az apának is ki kell venni a részét. Még ilyet ki látott, hogy a férfi is besegít?

Közös a gyerek , közös az éjszakai felkelés is.

Vagy az anyai ösztön egyenlő azzal, hogy már nincs is szüksége alvásra?

Akkor hol van az apai ösztön.

Neked is ugyanannyi felkelni.

Ha mindent rá hagy, hogy majd megcsinálja , a gyereknevelés a nő dolga, hát nem egy hosszú házasság titka az biztos.

Miért gondolják a férfiak, hogy az a nő amelyik nem házitündér, a házasságtól, vagy a gyerektől megváltozik?

Kedves férfiak magyarázzátok meg.

Vagy az olyan egyértelmű, hogy amelyik férfi nem fúrt, faragot, az a házasság után elkezd ügyeskedni? Semmivel se másabb a nők esetén.

Hiszen lehetne mondani a férfiak vérében van a barkácsolás is.

Jó,fussunk neki még egyszer!:))

Adott egy nő ,akit így ,ilyen "rendetlenül" szeretett meg ,és vett el egy férfi.

Részletezte, hogy soha nem volt egy házi tündér.

Akkor mi a fenéket akar egy csecsemővel megspékelve?Pont most akarja elvárni tőle hogy megváltozzon?

Rossz a cím szerintem ,jobban érzékeltetné a jelen helyzetet az ,ha mondjuk az lett volna ,hogy rosszul választottam feleséget.....:))

Fussunk neki még egyszer! :)

Az eddig leírtak alapján adott egy (most éppen friss anyuka) feleség, aki bolti eladóként, gyerek nélkül sem remekelt a háztartásban, s egy férj, aki tűzoltóként, mentősként áll nem könnyű szolgálatra készen. Eddig bírta a gályát, de megértem, ha besokallt. Végül is ő tehet róla; mert olyan helyzetet teremtett, amivel a neje most a baba okán visszaél.