A boldogság mérése

Módszerek és kérdőívek

A boldogság mérésének legelterjedtebb eszköze a kérdőíves módszer, amely során az emberek saját élményeikről, elégedettségükről, életminőségükről számolnak be. Klasszikus példák az „Élettel való elégedettség” kérdőív vagy különféle pszichológiai tesztek, ahol rövid kérdések egész sorára válaszolnak az alanyok. Az adatok feldolgozása után összegezhető, mennyire érzik magukat boldognak a válaszadók.

Boldogság képletek és indexek

Vannak kutatók, akik matematikai képlettel is próbálják megragadni a boldogságot. Az egyik legismertebb példát Obayuwana dolgozta ki, aki azt mondja: „Remény osztva Éhséggel egyenlő Boldogság”. Speciális kérdéssorokkal mérhető a remény és a stressz, amit hányadosként összevetve személyes boldogságindexet lehet számolni.

Boldogság Orientáció Skála

A modern pszichológia szerint háromféleképpen lehet boldognak lenni és ezeket külön is mérik, mert mindegyik egy kicsit mást jelent és más módon tölt fel minket:

- Hedonikus (élvezetkereső) boldogság: Ez a típus azt jelenti, hogy az ember az örömök, kellemes élmények, jó érzések után kutat az életben. Ide tartozik például az evés, szórakozás, utazás, vagy bármi, ami pillanatnyi jó érzést ad és főként „jól érzem magam” élmények felé törekszik.

- Áramlat-élmény (flow): Az áramlat-élmény akkor jön létre, amikor valaki teljesen belefeledkezik egy tevékenységbe, annyira bevonódik, hogy „elveszíti az időérzékét” vagy elfelejt mindent maga körül. Ez lehet munka, sport, játék vagy akár egy jó beszélgetés; a lényeg, hogy ilyenkor az ember kihívást él át, fejlődik és mélyen átéli az adott pillanatot.

- Értelemkereső boldogság: Ez azt jelenti, hogy az ember számára fontos, hogy az élete és cselekedetei mögött legyen valami nagyobb értelem, cél vagy jelentés. Ilyen lehet például mások segítése, egy ügyért való dolgozás, vallási vagy személyes célok elérése – ezek mind egyfajta mélyebb elégedettséget adnak, mint a puszta öröm.

A Boldogság Orientáció Skála egy kérdőív, amely egy 5-fokozatú skálán méri, hogy kire mennyire jellemző az örömkeresés, a bevonódás-áramlat és az értelemkeresés. Az emberek kitöltenek egy kérdéssort és minden válaszuk azt mutatja, hogy milyen arányban vannak jelen ezek az elemek az életükben. Akik mindhárom típusból sokat tapasztalnak, azok általában elégedettebbek az életükkel – ezt nevezik „teljes életnek”

Társadalmi és kulturális szempontok

A boldogság mérése soha nem lehet teljesen egyforma vagy objektív, mert minden kultúrában és társadalomban másként gondolkodnak arról, hogy mi tesz boldoggá valakit. Például, ami az egyik országban vagy közösségben örömforrás és elégedettség forrása, az máshol lehet, hogy kevésbé fontos vagy más értékkel bír. Vannak kultúrák, ahol a család és a közösség harmóniája jelenti a boldogságot, míg máshol inkább az egyéni sikerek és szabadság számítanak igazán.

Ezért, amikor különböző országok vagy népek boldogságát hasonlítják össze kutatásokban, érdemes óvatosnak lenni. Egy adott boldogságindex vagy statisztika mögött mindig ott vannak a helyi szokások, értékek és történelmi körülmények, amelyek befolyásolják, hogy az emberek hogyan érzik magukat. Ez azt jelenti, hogy két ember, akik látszólag hasonló életkörülmények között élnek, mégis nagyon eltérő módon értékelhetik a saját boldogságukat a környezetük alapján.

Emiatt a boldogság nem csak egyéni élmény, hanem mélyen beágyazódik a társadalmi és kulturális közegbe is. Az igazi, tartós boldogság megértéséhez ezért mindig figyelembe kell venni ezeket az összetevőket és elfogadni, hogy nincs egyetlen, mindenki számára érvényes „boldogságmérő”. A különböző nézőpontok és értékrendszerek gazdagítják a boldogság megértését és segítenek jobban rálátni arra, hogy milyen sokféleképpen lehet boldognak lenni.

Végül egy idézettel zárnám a sorokat, elgondolkodásra méltó.

Zalai Károly írta: "A boldogság madara nem sorolható egyetlen madárfaj közé sem, mert külleme csaknem leírhatatlan, ráadásul állandóan változik. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy mindenki másként látja. De közben mindannyian tudjuk, hogy itt él velünk, ismerjük tollainak puhaságát, melegségét, néha mintha látnánk is, de nem tudjuk pontosan, hol él, honnan jön, mi az eredete. Mégis ő talán a legnépszerűbb madárfaj, nyilván ezért is mindannyian őt keressük, azt szeretnénk, hogy föl-föltűnjön a közelünkben és ha lehet, maradjon velünk örökre. De ez utóbbit még senkinek sem sikerült elérnie.