10 ok a három gyermek vállalása mellett (beszélgetős fórum)

És ez sem mindegy! Ki hol él, mennyi a havi rezsije, mert amíg városban panelban télen 30-40 egy havi fűtésszámla és mi pl egy egész telet kifűtünk (60nm-es házikó) 50ből! Igen szeptembertől áprilisig számolhatunk ennyit....

Szóval ez mindig egyéni mérlegelés, és nagyon sok minden befolyásolja szerintem egy reálisan gondolkodó pár életében, h mennyi, amennyit bevállal. Szerencsém van, h párom sok mindnhez ért...Nem kell szakember, ha valami elromlik, a kertben millió egy dolgot megcsinál...(falun nőtt fel). Szóval sok minden függ az adott szülő pártól...

Mi is hárman vagyunk testvérek sőt anyu kétszer el is vált így hát mind a hármunkat egyedül nevelt fel, néha így néha úgy ketten a nővéremmel leérettségiztünk az öcsémnek most lesz a szakmunkás vizsgája ezekhez anyu segített hozzá egy gyári fizetésből mineket.

mióta kilápotünk a nagybetűs életbe a nővérem elkezdett egy fősulit, amit remélem befejez nekem egy flévem van hátra a fősuliból de anyunak ehhez semmi köze nem ős tanítatott hanem én akartam és siekrült, úgyhgoy a tanítatásuk miatt nem aggódok hiszen amit akarnak úgyis elérik vagyis én ezt fogom segíteni mármint azt hgoy akarjanak, és hgoy szeressék egymást hiszen akkor is ez a legfontosabb, nézzk csak meg hogy hány meg hány milliomos meg milliárdos ember él boldogtalanul, és mennyi nagycsaládos él nagyon nagy boldogságban, én ide szeretnék tartozni, inkább mint a milliárdosokhoz :)

biztos hogy nem lesz könnyű az élet de ez csak rajtunk múlik hgoy hogyan éljük meg

Egyszerre írtuk:)!

Városban nehezebb megélni, de több a lehetőség. Volt miből jó iskolát választanom a lányomnak, van munka lehetőség, meg rengeteg minden.

Falun meg kevesebb a költség, de szinte semmilyen lehetőség nincs. Faluból költöztem Pestre, és az itteniek nem értik, miét nem hagynám itt soha ezt a büdös, mocskos, imádnivaló, gyönyörű helyet.

nem vitatkozni akarok...nem azt írtam, h nem érdemlik meg, csak...

Valamiért, valami után kapják havonta azt a pénzt a nyugdíjasok, ugyanígy -elvileg- az anyák, azért , emrt 3 v több gyeremekkel vannak otthon! És most itt én arra gondolok, aki foglalkozik a gyerekeivel, én ezt szeretném hangsúlyozni! ű

És hozzáteszem, mi falun élünk, van kert stb.

Városban , olyan rezsi mellett, nem biztos, h így döntöttünk volna, h májusban jöjjöna harmadik!!!

Szia.

Olvastam az írást és nagyon értem amit írtál.Nagyon sajnálom viszont ,hogy mennyire kevesen értik ,érzik a lényegét a kettőnél több gyermek örömének.Nálunk minden müködött amiröl irsz és én is azt kívántam bárcsak mindíg lenne egy kétéves otthon.Sajnos csak három lehetett mert mindháromnak császárral kellett szülessen .A legkissebb 7éves koráig otthon maradhattam velük,és azt a 12év minden percét élveztem.Pedig nem voltunk anyagilag eleresztve.Kétévenként születtek és kicsi korukban is,és ma is nagyon jól megértik egymást.

Mindenesetre én csak nagyon sok örömöt kívánok abban a bizonyos másik világban nektek,ha bármiben segítségetekre lehet egy gyermekcentrikus nagycsaládos, szivesen beszélgetnék még máskor is veled.Nagyon aranyosak a lánykáid.

Én most ezt arra írtam, h aki otthon marad!

Ha esetleg otthon tudok maradni a hárommal, akkor biztos,h minden nap eléjük teszem a friss ételt, foglalkozok velük. HA a párom tud annyit keresni, h megéljünk! Segély nélkül, mert koncsorogni nem fogok soha nem mentme semmiért. A főállású anyaságot meg nem érzem segélynek. Szomorú, h sokan azt gondolják, h valaki azért szül harmadikat, mert anyagilag többet kap. Mert aki reálisan gondolkodik, az rájön, h ebből nem lehet megélni... csak ebből...

Egy vagy két gyerek mellett mi a garancia arra, h nem jöhet nehezebb idő?

látod, ami itt az országban van ma...:SSS

Pontosan ilyen szempontok mentén igyekszem érvelni én is.

Nem Isten fog a boltban kenyeret venni nekik, nem is az állam. A szülő dolga, hogy gondoskodjon a gyermekéről, felnevelje, lehetőséget teremtsen számára adottságai kibontakoztatására, megtanítsa önállósodni és elengedje a kezét, ha a gyerek ki akar repülni, de kitárja a karját, ha haza akar térni. Na ehhez kevés a jó szándék, a szeretet, meg a "majd csak lesz valahogy" szemlélet. Ehhez háttér kell.

ó hát akkor a nyugdíjasak se kapjanak semmit, ne tartsa el őket az állam? Szerintem egy anya igenis sokat dolgozik, van "munkája" nap, mint nap, amit az állam elemózsiával támogat, ha a havi 25 ezeret nézzük!

Novehaki szerintem azokra a tisztességes családanyákra gondolt, akik azért maradnak otthon, hogy igenis NEVELJÉK a gyermekeiket, naponta friss ételt tegyenek eléjük az asztalra, iskola után foglalkozzanak velük...stb stb...Nem arra, azokra gondolt, akik otthon döglenek és az állami pénzen nyomorognak a gyerekekkel, ahelyett, h dolgoznának!!!

Akit az állam a havi 25 ezerből eltart, az egy varázsló, abból nem lehet megélni!

Üdvözletem Mindenkinek!

Nemrég kapcsolódtam be a fórumba,és egy szuszra olvastam el mindent.Még nem láttam eddig,hogy itt a Hoxán bármely téma ennyire sarkallatos véleménykülönbségeket váltott volna ki.Elnézést kérek,ha ez ügyben tévednék!Igyekszem empatikus lenni,toleráns is,de bizony már kisírtam mindkét szemem az olvasottaktól.Biztos,hogy mindenki hozzászólásában van igazság,tapasztalat,tudás.A mai világ nemhogy család,de még csak emberközpontúnak sem nevezhető-szerintem.

Oké. Köszönöm, mostmár értelek. Annyit fűznék ehhez hozzá, hogy ideális feltételek mellett ez így tökéletesen rendjén is van.

Pont ahhoz kell felelősen gondolkodni, hogy ki-ki eldöntse, mennyire közelítenek az életfeltételei a számára ideálishoz.

Nekünk például nem tűnne jó ötletnek, hogy egy szobás lakásba négy-öt gyereket vállaljunk, holott nagyszüleink idejében ez még általános volt, eltekintve a ritka kivételektől. Így én egyetlen gyermeket szültem, noha a terhességem alatt sokkal jobban éreztem magam, mint előtte, vagy utána valaha is, rendkívül könnyen és gyorsan szültem. Ha csak ez, meg az befolyásolta volna a döntésemet, hogy mennyire imádom a kicsiket, most talán hat-nyolc csemete rohangálna körülöttem.

De átgondoltuk, hány "ivadék" fér el kényelmesen harminchat négyzetméteren, mekkora az esélyünk arra, hogy nagyobb lakásba költözzünk eladósodás nélkül, és a végeredmény egy lett.

A lényeg, hogy szerintem sokan meg értetek s nem egy részt emeltek ki a szöveg környezetéből.

A lényeg a család nem pedig a pénz ha az lenne egy gyereket sem vállalna az ember. S csak magunkban húzunk határokat.

Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat, jót és rosszat egyaránt, a cikk nem a pénzről szól :) hiszen az szinte semmi amit ad az állam.

a cikk a szeretetről az elfogadásról a kompromisszumkötésről és az életről szól, arról amit mi is élünk itt 5-en, nagoyn boldogan.

én nem akarom a hasam meg a mellem palsztikáztatni nem az a legfőbb problémám, vállalom azt hogy a 3 csemete akiket kihordtam és megszültem szerencsésen, és egészségesen, ezzel a hátárnnyal jártak hgoy bikiniben nem fogok mostanában mutatkozni de nem ez a lányeg hanem imádok velük sétálni a városban és a faluba és imádom mikor mind a hárman rajtunk ugrálnak.....

és nincs "de" a mi életünkben.

aki három csemetét vállal az egy másik világban él :))) hogy hol hát azt csak mi tudjuk :))

méegyszer köszönöm mindenkinek