Kötelező megkezdeni az iskolát, ha a kisfiam jövő augusztusban betölti a 6. életévét? (tudásbázis kérdés)

Sokmindenben igazad van szerintem is. Azt gondolom, a magyar iskolarendszer adott az itt élők számára a maga hibáival és erényeivel együtt. Csakhogy úgy látom, az erényeit egyre inkább elveszíti a szülők együttműködésével és egyetértésével, miközben új erények nem kerülnek a helyére... A skandináv rendszer sokkal szabadabb, ez így van, de "cserébe" megtanít gondolkozni, kreatívnak lenni, alkotni. Nálunk csak azt látják ebből, hogy az a jó ha minél kevesebbet kell csinálnia egy gyereknek, de nincs a korábbi sok elfoglaltság, magas követelmény helyett semmi.

A dolgozatról: az ötös a kitűnő teljesítményt jelenti, szerintem nincs azzal gond ha a kitűnő kap kitűnőt. A gond az érdemjegy értékelésével van...

Ma ebben az országban, ebben az oktatási rendszerben nincs más választás szerintem, mint terhelni a gyereket, mert nem kínál az iskola alternatívát.

A sakndináv mintához szerintem képtelenség hasonlítani az itthoni helyzetet, egyébként nagyon remélem, hogy már az én gyerekem is ott fog iskolába járni, legalábbis nagyon úgy néz ki...

Amúgy anyukám, mint tanár, és én is, mint nem tanár azt látom, hogy az életben való boldogulás és az iskola teljesítmény között nem igazán van korreláció. Én sokra nem mentem a "kitűnőségemmel" és a diplomáimmal.

A férjem soha nem volt jó tanuló, inkább közepes, saját erőből már felnőtt fejjel szerzett diplomát, de "csak" főiskolán. Mégis sokkal jobban boldogul, jobban keres, többszörösen többet, mint én, elismerik, talpraesett, olyan fajta, akit bárhová letehetsz megállja a helyét.

Részben igazad van, részben pedig nem.

Én mindig kitűnő tanuló voltam, van 2 diplomám és egy PhD fokozatom, rengeteg külön foglalkozásra jártam, de csak harmadik-negyedikes koromtól.

Van ilyen gyerek. De a legtöbb gyereknek ez nem jó. A szülőség egyik nehéz feladata ráébredni arra, hogy a gyerek más, mint mi. Az én lányom pl. kb. semmiben sem hasonlít rám. Nagyon elfáradt. Ő mindig korán kelt, 5-5.30 között, de max. 6-kor télen is ébren volt. Most meg legtöbbször alig tudtam kirimánkodni az ágyból már, pedig a fektetést is előrébb hoztuk az ovis 8 óráról 7.30-ra. Ő csak úszni jár, mert muszáj, mozgázkoordinációs problémák miatt. Semmi másra nem járatom, mert nem marad le semmiről, az első két év arra való, hogy megszokja az újfajta életet.

Az ő legjobb fejlesztőjük a játék, a szabad foglalkozás. A lányom a legtöbbet nem az iskolában tanult, hanem itthon, a könyvekből, amit elolvasott, a kérdésekből, amiket feltett. Ezerszer boldogabban írt oldalakat a környezetvédelemről a naplójába, mint, hogy írjon 10-sort a "gólya" szóból.

A mai magyar iskola azt teszi tönkre ami minden gyerek sajátja, a tanulás, a tudás vágya. Nem az számít mit tudsz, mennyi fejlődtél, mit értél el, hanem mit nem tudsz, hol lehet megfogni.

A lányoméknél 93%-tól van ötös. Negyediktől 95%-tól. Ez azt jelenti, hogy egy átlagosnak mondható 50 pontos dolgozatnál szinte nem lehet hibázni. Matekban ha van egy hosszú, sok számolást igénylő feladat,akkor csak a jó végeredmény esetén jár pont, egyébként nulla pont. Szerinted ez az, amire a gyereknek szüksége van?

Arra van szüksége, hogy minden nap 7-re essen haza a fáradt szülővel aztán vacsi, fürdés és ágy?

Én is bentlakásos iskolába jártam 14 éves koromtól és szombaton is jártam iskolába (szerencsére csak egy évig, utána a tantestület leszavazta a diákokkal egyetértésben a szombati tanítást), abban a helyzetben jó döntés volt, de nem véletlen, hogy a testvéreim nem jártak ilyen helyre, mégis mindegyik diplomás.

A gyerek nem a nyomorgató terhelés alatt fejlődik és nyílik ki. Hanem a szerető, támogató, segítő terhelés mellett. Ahol megérezheti a tanulás, a tudás örömét. Ez teljesen hiányzik az iskolarendszerünkből.

Te, vagy én, és még páran szerencsések vagyunk, nekünk szinte mindegy, hogy mikor kezdünk, milyen iskolarendszerben és ki tanít. Eljutunk a célig. De a nagy átlag nem ilyen. Nem erre van szüksége, és nem ettől fejlődik jól.

Amúgy nekem is teljesen más elképzeléseim voltak addig, amíg iskolába nem került a lányom. Akkor szembesültem egy csomó dologgal. És azóta nézem irigykedéssel a skandináv országokba kiszakadt ismerőseim gyerekeit.

Én ha jól sejtem Veled egyidős vagyok. Kora reggeltől délután 4-ig voltam iskolában elsős koromtól, mellette nyelvet tanultam, heti 3-4x jártam úszni, és zongorázni is heti egyszer. Otthon tanulás és zongoragyakorlás volt az alap minden nap, emellett is volt időm játszani, viszont nem volt időm csavarogni és hülyeségeket csinálni. Nem voltam túlterhelt, sőt mivel megszoktam hogy tempósan kell végeznem a dolgomat ha mindent meg akarok csinálni, gyorsabban tanultam, jobban figyeltem az órákon mert tudtam, hogy minél többet megtanulok az iskolában annál kevesebb időm megy rá otthon. A szüleimnek maximálisan igaza volt, hogy ezt így csinálták, sokat köszönhetek nekik. Azok a gyerekek, akikre annyira vigyáztak, hogy nehogy csinálniuk kelljen valamit, sokkal nehezebben vették az akadályokat.

De úgy látom, generációról generációra romlik a helyzet... az Édesapám aki most 70 éves, 5 évesen kezdte az iskolát, reggeltől délután 5-ig tanultak, szombaton is. 14 évesen egy bentlakásos gimnáziumban tanult, szintén a hét hét napján, mellette sportolt és szintén nyelvet, zenét tanult, 9 tárgyból érettségizett. Egy huszas izzó mellett a konyhaasztalon írták a leckét a testvéreivel, diplomás ember lett mindből, kitűnően tanultak, megállták a helyüket mindhárman egész életükben és sosem jutott eszükbe azon nyavalyogni hogy túl sok a terhelés... Ha még korábbra nézünk vissza, a 7-8 éves gyerekek már latint és ógörögöt tanultak...

Sajnos az az igazság, hogy egyre lejjebb viszik a mércét, egyre kevesebb az elvárás, és a teljesítmény ennek megfelelően csúszik lefelé.

Az ilyen nagyon megkímélt gyerekből egészen biztos, hogy gyenge, semmire sem képes felnőtt válik... és az ő gyerekei még rosszabbak lesznek...

Szerintem a túlterheltség sajna létező jelenség, nincs eltúlozva. Nagyon kevés helyen veszik figyelembe a gyerekek egyéni terhelhetőségét. Sok kisiskolás jobban le van foglalva, mint egy felnőtt, ha csak azt nézzük, hogy pl. hány órát vannak a gyerekek iskolában, mennyit tanulnak, sokan mennyi időt töltenek még különböző iskolán kívüli tevékenységgel (pl.szakkörök), plusz még sok családban az utazás is, hát jobban le vannak terhelve mint sokan a felnőttek közül.

Szerintem nem veszít semmit az a kisgyermek, aki nem megy 6 évesen iskolába (még ha érett is lenne rá agyilag), inkább időt fog nyerni ahhoz, hogy már elég kitartó legyen elviselni a megterhelő iskolarendszer követelményeit.

nem tévedek, ahogy írtam: ha az ovi egyetért a szülővel és ad befogadó nyilatkozatot, akkor maradhat a gyerek az oviban mindenféle vizsgálat nélkül is. De elküldheti Nev.Tan-ba, ha bizonytalan valamelyik fél.

A Te ismerőseid pedig még nem töltik a 8. évet az iskolakezdésig, csak utána-gondolom.

(ezen kívül akár az is lehet, hogy ők is voltak Nev.Tanácsadóban , csak nem mondják a rokonoknak...)

Szerintem is el van ez túlozva. Meg ez a féltés-óvás is. A gyerekek meg nem hülyék, ügyesen kihasználják ezt. :)

Hogy az eredménye mi lesz, azt meg hamarosan meglátjuk, mert az első ilyen generáció a következő években nő fel. Na de ez már nagyon OFF. :)

ámbár nem tudom hihető e, én is jártam iskolába, sőt első osztályba is, és nem hiszem, hogy a pitagorasz tételt tanulják.

A mai szülők azt hiszik, hogy egy enciklopédiát akarnak a gyerek fejébe verni, pedig csak azt amit másoknak is régebben, nem gondolnám, hogy a mai kicsiknek sokkal többet és másként kell tanulni mint nekünk kellett. csöppet el van ez túlozva.

Én is kitűnő tanuló voltam elég sokáig, mégse tanultam halálra magamat..szerintem most se kell egy elsősnek.

Egyébként meg miért ne lehetne 6 éves gyerekem?:)

Figyelj, neked van iskolás gyereked? Nekem van. Aki kiválóan megfelelt lett az évvégén. De. Ő tudott olvasni 5 évesen, és úgy ment iskolába, hogy 300-400 oldalas regényeket olvasott. De egy átlag elsős novemberben nem tud olvasni annyira, hogy megértsen egy szöveges feladatot. Mégis azt kellene megoldania. Hülyeség.

Én is 6 évesen mentem iskolába egy 36 fős osztályba, nem is tanultam meg olvasni még év végére sem, cska éppen fejből tudtam az összes olvasmányt a könyvből, így simán "átvertem" a tanító nénit. Anyukám tanított meg első utáni nyáron, amikor rájött a turpisságra.

"A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésõbb az azt követõ évben tankötelessé válik."

így szól a törvény: legkésőbb az azt követő évben...itt van a szülő mozgástere!!

ebben tévedsz.

csak a 3 hónap változott.

8 évesen eleve csak fogyatékos gyerek mehetett iskolába.

A szülő eddig is csak úgy tarthatta a gyereket oviban tovább, hogy nevelési tanácsadó vizsgálta és iskolaéretlen volt,

vagy ha a szülő+óvónők megegyeztek a nyári gyerekről, s az óvoda befogadó nyilatkozatot adott- ekkor nem kellett semmiféle vizsgálat.

Azt hiszem, valamit nagyon félreértesz:

az, hogy ki mikor menjen iskolába, eddig is és mindig is szabályozva volt!!!

Csak most toltak a dátumon 3 hónapot.

Ennyi történt. Eddig máj. 31-ig született gyerekek voltak a tankötelesek, most meg az aug.31-ig születetttek azok.

Más változás nem történt.

Ezután is ugyanúgy lesznek iskolaérettségi vizsgálatok, ugyanúgy vissza fogják tartani az iskolaéretlen gyereket, ugyanúgy el lehet a gyereket küldeni szakértői bizottsághoz, ha fogyatékos-gyanús, sorolhatnám.

Semmi más nem változott, csak a tankötelezettség időpontja 3 hónappal előre lett tolva.

Szóval nagyon félreérted, ha azt hiszed, az új köznevelési törvény szerint minden gyerek 6 évesen az iskolában kell majd üljön.

Igazabol, szerintem epp itt volt az ideje, hogy vegre szabalyozzak ezt , hogy ki mikor megy iskolaba. Magyarorszagon mindenki azt csinal amit akar, azert tart ott az orszag ahol.

Az en szomszedom is, 8 evesen iratta be elsobe a gyereket, mert, hogy jajj olyan pici meg, had jatszon az ovodaban.

Aztan most meg azon hoborog, hogy a gyerek unatkozik az iskolaban.

Legyen vegre szabaly, 6 evesen iskola es kesz punktum. Akinek a gyereke specialis kepessegu,vagy nem erte meg el a 6 eves szintet az maradjon az ovodaba DE csak szakertoi velemeny alapjan, nem mert a kedves anyuka ugy gondolja.

Es ha mindenki 6 eves lesz az elsoben , akkor maris meg van oldodva a gond, hogy az egyiknek magas a kovetelmeny a masiknak meg nem.

egyetértek ezzel.

én 17 évvel ezelőtt kezdtem az első osztályt pont 6 évesen, mint már leírtam, semmivel sem volt könnyebb akkor elsősnek lenni mint most. Az elvárások szerintem nem magasak, a kicsik egyébként is ebben a korban nagyon fogékonyak, és a feladatok se kőkemény másodfokú egyenletek:)

Érdekelne, hogy azokat az óriási követelményeket mikor támasztják velük szemben, amikor legkésőbb délben az utcán lófrálnak az iskolás gyerekek. Én életemben nem jöttem ki ilyen korán és én is 6 évesen kezdtem iskolába járni és semmi bajom. És az egész generációnknak semmi baja nincs emiatt.

Szerintem meg túlságosan féltik az emberek a gyerekeiket és bele sem gondolnak, hogy valójában ezzel pont, hogy nem tesznek jót a gyerekkel.

Pl. mi baja lesz a gyereknek attól, hogy első félévben szöveges feladatokat kell megoldania matekból? Ugyan már.

Csak jelentős különbség van az egész iskolarendszer és a követelmények között. Az én lányom most volt elsős, kiválóan teljesített, de néha lehidaltam a követelményektől, és attól miket kell tudnia egy elsősnek. Pl. 12=2+X+X ilyeneket kell tudniuk megoldani. Már első félvében szöveges matekfeladatokat oldanak meg, amikor még nem is tudnak rendesen olvasni. Az én lányom 5 évesen tudott olvasni, ő ezen a téren nagy előnyben volt, de néha döbbenten néztem a feladatait.

Nem mehet minden változatlanul. Ha előrébb hozzuk az iskolába menők korhatárát, akkor az elvárásokat, követelményeket is változtatni kell. Nem várhatjuk el, hogy 45 percen át figyeljenek és teljesítsenek, amikor egy 6 évesnek 15-20 percen át kell tudnia koncentrálni. Nem várhatjuk el, hogy aprócska kockákba húzzanak vonalakat, amikor még nem alkalmas erre a kezük. Nekem is járt külföldön kollégám gyereke iskolába, ott pl. egyáltlaán nem számított, hogy milyen "szépen" ír, hogyan gömölyít (nem is folyó írással írtak eleve). Az én gyönyörűen rajzoló lányomnak is nehezen ment eleinte, aztán persze szépen belejött, de ha belegondolok, hogy a fiam, aki 5 évesen kezdett el felismerhető rajzokat produkálni iskolás lesz, hát kicsit megremegek.

Szóval igen, legyen tele alig 6 évesekkel az első osztály, de akkor ne várjuk el tőlük ugyan azt.

Nem baj, ha oviban maradnak, és nem csinálnak semmi különöset a játékon kívül. Hihetetlen, de képzeljétek, maguktól fejlődnek.:-) Fejlődik a kézcsontozat, ügyesebb lesz a kézmozgás, többet bírnak, és egyre jobban érdeklődnek a betűk, számok, a tanulás iránt.

Az én 5 évesem is egyre ügyesebben végez műveleteket a 10-es számkörben, ismeri a számokat, ismer egy-két betűt, de ettől még nem érett arra az iskolára, ami ma a magyar iskola. Főleg nem a 30 fős osztályokban.