Írjunk bátran verset, bármiről... (fórumjáték)

szomorúan ülök itthon, nincsen kedvem költeni,

meg kéne a kaját főznöm, hurkát kell ma tölteni,

telefonom nem cseng sűrűn, nem hiányzom senkinek,

minek nekem tovább élni, azt kérdezem, hogy minek?

vizenyős a Pampers rajtam,

jaj hová is jutottam?,

tavaly nyáron szaladgáltam,

és versenyt is futottam,

kíváncsiság öl meg engem,

nagyon nem is pihenek,

úgy izgulok, szégyenszemre,

újra be is pisilek,

hol lehet a titok nyitja,

fokhagyma már felcsigázott,

válaszától nagyon félek,

a borzongás jól kirázott,

Bizony elég drágán mérte,

hogyha annyit kért el érte,

nem volt előre egyezség?

ez bizony felelőtlenség.

Én csak is úgy dolgoztatok,

ha előre ki alkuszok,

nem jó ám a zsába macska,

csak cirkuszba meg búcsúba.

Nekem most épp asztalos kell,

aki apró dolgot művel,

kiket eddig hívogattam,

csak nagy munkát vállalganak.

tegnap itt volt a lakatos, korlátomat csinálta,

én adtam a vasat hozzá, kávéját meg piálta,

nekifogott, flexet használt, óra múlva elkészült,

kipróbáltam, friss a festés, kezem kissé elkékült,

megkérdeztem mi az ára, meg leszek én "vámolva",

Pitagorasz kellett hozzá, hogy ki legyen számolva,

elmondta a varázsigét, 50 rugót kért tőlem,

nem számít, hogy szegény vagyok, fizessek vagy lelőjem?

Tény: a meglévő korlát lett meghosszabbítva, Ő csak a hegesztőjét és a flexét hozta, egy óra alatt elkészült kávézással együtt.

Minden alapanyagot én adtam hozzá, ez csak a munkadíja volt.

Szerintetek drágán mérte?

Megsült már a pipi szárnya,

mellette a zöldség ággyal,

azért lesz kis krumpli is,

mert nincs itthon sok szem rizs.

Sütit azt most nem készítek,

cukrászdába majd betérek,

vár engem a citrom torta,

de csak olyan szelet forma.

A szőlőt már lebogyóztam,

kis kezemmel meg is mostam,

vitamin is kell nekem,

nem tagadom kedvelem!

attól pikáns ez az élet,

hogy titkaink megosszuk,

csorgó nyálú Hansi bácsit,

élménytől meg ne fosszuk,

Nem voltam én sosem irigy,

nem is fogok az lenni,

de azért a titkaimat,

nem fogom ki beszélni.

Játszani azt bíz szeretek,

a mezőn le hemperedek,

kergetem a pillangókat,

kavicsot dobálok tóba.

irigy vagy Te, Cserebogár,

nem szeretsz Te játszani,

Froclizni kell a másikat,

s lehet jókat hallani,

évődni meg persze muszáj,

sok lány ezt is szerette,

humor nélkül nincs jó élet,

mert az elszáll felette,

De jó is a képzelődés,

fantázia világa,

annál is jobb a valóság,

mi megtörtént valaha,

Nagyon jó rá emlékezni,

az időbe visszamenni,

de azért el nem mesélném,

így van amin képzelődjél.

Tegnap voltam a Bogárnál,

vacsorára hívott át,

kiültünk az erkélyére,

elmesélte "Pistáját"

hogy volt anno, akkor régen,

ott a dikó tetején,

mi is történt "dikó harcnak"

ott a véres mezején,

elmesélném mindenkinek,

mert izgalmas történet,

megtiltották megosztását,

így mást nem is mesélek...

Lassan nyugovóra térek,

nem emelkednek a bérek,

pedig folyton ezt szajkózzák,

és még ki is plakátolják.

Oszlopon egy másik cetli,

elveszett a szomszéd cirmi,

keresi a kis gazdája,

szomorkodik is utána.

Aztán jön egy öreg bácsi,

nem győzöm én Őt csodálni,

egyik kezében két szatyor,

a másikban virág csokor,

A szatyorban süti, csoki,

a kedvesét felköszönti,

annak van a szülinapja,

átöleli puszilgatja.

gólyák vannak fent az égen,

nem ettem már rétest régen,

azúr égbolt csillog kéken,

lábam mindig ott a féken,

széna boglya mellett kéve,

nem vezettem ezer éve,

you tube előtt művelődök,

dinnye lettem, vagy egy nagy tök,

rémes ez a szobafogság,

a térdemet megfogdossák,

megvizsgálnak nyakra főre,

Fabulon a bőre őre,

Gonoszkodsz már megint, Hansi!

Nem kell nekem Tena bugyi.

Nem is bújtam be az ágyba,

Nem is lóg az eső lába.

Rétesboltba elsétáltam,

Cukormentest is találtam.

bújjon ágyba hagyma mama,

ilyenkor csak ágyban jó,

addig kell ott feküdnie,

míg elolvad kint a hó,

Ön alatt is lehet tócsa,

a lepedő majd elszívja,

Tena Ladyt kell viselni,

a pisitől az megóvja,

Itt is vizes már a járda,

de nincsen rajta patakocska.

Némelyiknek az anyaga

a vizet magába is szívja.

Az úttesten egy-két tócsa

az autóst zavarhatja.

Az sem vészes, nem nagy gödrök,

Nem autótengelyt törlők.

Az eső is elállt szépen,

de sok felhő van az égen.

A szürke ég lehangoló,

Ilyenkor csak az ágyban jó.

Itt is tócsa, ott is tócsa,

kellene egy gumi csizma,

vagy csónakot kéne venni?

azzal kéne közlekedni?

Tényleg olyan itt a járda,

mintha kicsi patak volna,

alig lehet kerülgetni,

száraz lábbal átívelni.

tajtékpipám lassan füstöl,pálinkát sem iszom már,

beszélgetni volna kedvem, nincsen kivel,jaj de kár,

az életem düledezik, ingatag a homokvár,

elsodorta az óceán,nem maradt más, csak kis sár,

játszótéren padok is vannak..

jobb ötletem nem volt.

mutogatva beszélgettünk, meg az a pár orosz szó amit tudtam...))

Akkoriban semmit nem tudtam a nőkről, nagyon fiatalka voltam...

a gyakorlat hiányzott.

Jobb helyet nem találtatok, Hansika?

Játszótéren homokozó van, s hinta.

Tizenhét se voltam talán,megismertem egy kislányt,

játszótéren randevúztunk,volt hajában egy kis pánt,

lengyel volt a drágaságom, én meg tudtam magyarul,

sok dumának nem volt helye,szeme kékje "elrabul",

közös nyelvnek hiányában,kavicsokat rugdostam,

ott tanultam csókolózni,padon ülve fogdostam,

elidőztem szoknya alatt, izgalmamban lihegtem,

zseblámpának fénye villant,majdnem be is pisiltem,

két rendőr állt velünk szemben, papírokat kérték el,

a nadrágom le volt tolva, kuncogtak de mértékkel,

a többire nem emlékszem,pironkodtam cefetül,

ilyen volt az első randim, befejeztem remekül,

Igaz volt a szénakazal, valós emlék, bizony ám!

Takaró a csillagos ég, holdvilág meg a lámpánk.

Madárdal volt az ébresztő pirkadatkor, hajnalba.

Hálótársam nem Pista volt,őt úgy hívták,hogy Gyula.

Hansi, Te meg ne szerénykedj, szuperek a verseid,

Érdekes a témád mindig és ülnek a a rímeid.

Hanyatt vagyok esve tőletek, olyan jó verseket írtok...

ízesek, ritmusosak, szellemesek,élvezet olvasni a soraitokat...

de könnyű nektek, hisz a szénakazal meg a kaliba valós emlékeiből könnyű táplálkozni szellemileg...))

Régen volt, de milyen jó volt,

felmentem a hegyekbe,

ott egy jó kis kajiba volt,

be is mentem izibe,

Ott várt énrám már a Pista,

asztal megvolt terítve,

gőzölgött a finom pörkölt,

mellette a söröcske.

Vaskályha volt a sarokba,

ropogott a tűz benne,

a fal mellett egy nagy dikó,

rá is dőltünk, tudod-e?

A többire nem emlékszem,

kiütött a söröcske,

amikor meg felébredtem,

Pista nem volt sehol se. :)))))

A mi Hansink rosszul jósolt,

Bár itt hétfőn piacnap volt,

Én se mentem, ahogy Te sem,

Kosár se volt a kezemben.

De ma bizony útra kelek,

A piacra is elmegyek.

Veszek szőlőt, finom almát,

Szilvát is a jobbik fajtát.

Sárgarépa, petrezselyem,

Nekik mondom, gyertek velem.

Szénakazal nagyon jó hely, nem is hinnéd mennyire,

Főleg éjjel holdvilágnál, mikor nem lát senki se.

Különös a hangulata, romantikus fenemód,

Illatozott a friss széna, hű, de nagyon régen vóót!

jó az idő, szél sem süvít,nincsenek még farkasok,

fent az égen köröznek már pockot leső nagy sasok,

szénakazal kupacában ott hentereg két alak,

kufircolni szeretnének, ott, hol nincsenek falak,

Ejnye Hansi nem kell minden szavamat ki forgatni,

Lottózóban lottót kértem, tejföl ottan nem lelik.

Az bizony az ABC-be, meg ottan az újság is,

Petikével találkoztam, Ő pedig egy kis hamis.

lottózóban tejfölt venni, szerencsét hoz azt hiszem,

vénasszonyok ott köpülnek, vevők mondják, elviszem,

kendős nénik ott duggatnak, markolják a duggatót,

sorban állnak ott a népek,sok magyar közt van két tót,

Hétfő van ma,

nincs piac nap,

de lemegyek én azért,

elmegyek a lottótóba,

újságért és tejfölért.