Írjunk bátran verset, bármiről... (fórumjáték)

percek múlva itt a holnap,

fokhagymának az a halnap,

piacra megy a Bogárral,

szépen fonott nagy kosárral,

Én se írok verset már ma,

Bebújok a meleg ágyba.

---én meg mára kikapcsolom,

holnap majd jelentkezem,

versbe szedem hétvégémet,

mert dolgoztam eleget.

Itt az egyik, hívó szavad hallotta,

Ezért aztán a gépét gyorsan be is kapcsolta.

hol vannak a rímfaragók? egymagamban ülök itt?

elszáradok magányomban, mint ablakon a vén gitt...

háborúzni úri allűr, pár embernek hasznot hoz,

millióan hullanak el, mint a fákról a toboz,

propaganda tüzeli fel sok fiatal álmait,

asszony, gyermek otthon marad,temető meg megtelik,

Szeretnék most útra kelni,

szép tájakon tekeregni,

kicsi templomba bemenni,

oltár elé letérdelni,

Jó Istenhez fohászkodni,

tekintsen ránk halandókra,

ne legyen háború soha!

anno ettem mint egy bika,

nagy pofával habzsoltam,

ma már szinte csipegetek,

na és régen raccsoltam,

étvágy nélkül lassan fogyok,

raccsolásom sem lett jobb,

Görkorizni tanulgatok,

bal láb után jön a jobb,

fiatalon nekem is volt, ilyesfajta kalandom,

eső esett, lefékeztem, gyere ülj be galambom,

hazavittem, beszélgettünk,tipi, tapi, cicike,

aztán jött a csókolózás,bugyi le óh micike,

hansi bácsi segítőkész, volt az ember társain,

csajok voltak nagy többségben,rendes voltam és fain,

esős évszak a kedvencem, ázott nénik intenek,

Hansi fékez, etye petye, majd haza repítelek...

Én már sokat adtam,

Sokat vissza is kaptam.

Nem is mindig annak adjuk,

akitől a jót mi kapjuk.

Történt velem egyszer régen,

Hogy egy esti sötétségben

Jöttem haza, zuhogott az eső.

És nem volt nálam az esernyő.

Ismeretlen autós hozott haza,

Segítségét ő ajánlotta.

Mikor ezért hálálkodtam,

Nekem ezt így tanította:

Nem mindig annak adjuk vissza,

Ki a segítséget adta,

Én majd egyszer, máshol

Segítsek egy embertárson.

Örömmel segítek én is,

tettem régebben is,

ha a lépcsőn jön valaki,

tartom a liftet neki.

Mondjuk ez egy kis figyelem,

már észre sem veszem,

sőt arra sem gondolok,

hogy visszaadja nekem.

Én vagyok egy kivétel, aki figyel másokra.

Covid alatt, előtt és után biciklizek a boltba.

Veszek tejet, kenyeret és szalámit

Ha egy néni bácsi megkér, hogy vegyek neki valamit.

Újra hangoljuk a tévéjüket, ha elmegy az áram.

Önzetlenül csináljuk ezt, egy kedves szó az ára.

megváltozott ez a világ,

idegen a stílusa,

sok új dolog teret hódít,

mert fertőz a vírusa,

fiatalok nem törődnek,

senkivel és semmivel,

rossz érzés ez hetven körül,

hogy leráznak ennyivel,

"öreg szaros" mit akarhat?

elmúlt már az ideje,

induljon a temetőbe,

gyerünk, gyerünk, ki vele,

hivatalok is packáznak,

személyesen lehet csak,

elintézni búját, baját,

az se baj, ha sánta, vak,

így tengődik sok sok öreg,

magányosan, egyedül,

elesetten, nyomorultul,

míg a teste legyengül,

biztos van ám kivétel is,

de ez nem oly jellemző,

fiatalok szeme előtt

mindig volt egy ellenző,

az életem vígan folyik,

húsz évesen ez a trend,

mert a tyúkom terád tojik,

a világban ez a rend,

Ma már semmi nem a régi,

nem az van mint 20 éve,

mindenki csak rohan, siet,

nem figyel a többire,

ha elesik is valaki,

csak rápillant, tovább lép,

nem segíti őt fel senki,

hiába van a remény,

önzőek már az emberek,

megvan a saját bajuk,

nem vitatja ám ezt senki,

de "emberek" maradjunk!

egy serdülő kamaszlány kérése a mamájához,

este van már, minden csendes, a hold fénye rám ragyog,

álmomban még forgolódok,gondolatban nagy vagyok,

Tizenhat év, hihetetlen, felserdültem gyorsan én,

ez jár mindig az eszemben, ha ott ülök a bidén,

álomvilág, álmodozás, széppé teszi életem,

azt is tudom, hogy egy napon, ez lesz majd a végzetem,

mert a fiúk jönnek mennek, óh szerelem törj reám,

csak a szigor olyan itthon, mint birkának a karám,

édesanyám, te jó asszony, ne legyél oly szigorú,

a szigorral nem érsz semmit, csak én leszek szomorú,

édesanyám, te jó asszony, ne gyötörjél engem, óh,

nagykorú lesz a kislányod, mire újra itt a hó,

ma jön hozzám doki néni, a harmadik oltásra,

rehab előtt nagyon fontos, ne hallgass a tiltásra,

megcsonkítva szomorkodom, van értelme ennek így?,

rövid élet, hosszú élet,ez egy halál menti frigy...

mostanában korán kelek, mindig kivet ez az ágy,

hol vannak a nyári esték,hol van az a régi vágy?

Hansi bácsi öreg lettél, elfogyott az életed,

gondolj vissza szép dolgokra,ez adta a létedet...

Duruzsolnak szépen,halkan,

szavaikat nem hallhattam,

csak érzem hogy mi a téma,

ide pislogatnak néha....

kórház lesz a szép napokból,ez látszik most Hansikán,

jobb lenne egy tengerparton, szép fövenyes Korzikán,

de az élet már csak ilyen, nagy rendező ő kelme,

fogadjuk el a döntését, nem kell hozzá sok elme,

Kár, hogy kilépett a Hansi,

jókat tudott Ő is írni,

azt kívánom Én Őneki,

legyenek még szép napjai.

Bocsánat, most látom, dupláztam egy szót.

Helyesen: Átemel a bánat falán.

Ha az ember padlót padlót fog,

Nem boldog, nem mosolyog.

Nem tudja, hogy hogyan tovább,

Mást sem érez, csak a baját.

Nem segít a vígasztalás,

A baráti tanácsadás.

Egy dolog van, ami talán,

Átemel a bánat a bánat falán.

Ha kihasznált minden percet,

Ha élvezte az életet.

Sokat megélt, szépet és jót,

A jelenért kárpótolót.

Nem tudok többet mondani,

Csak egy baráti ölelést adni.

Megváltozott az életem, egészségem gallyra ment,

viszlát "verses barátaim", idelent és odafent,

ennyi fért a szabadságba, élveztem az életem,

de a napnak minden perce, nekem most csak félelem,

Elcsendesült ez a fórum,

Poharamban kubai rum.

Nem iszom meg, rumom nincsen,

Csak a rím kedvéért jelentettem.

Melegem van, fejem kába,

Ennyi lesz a versem mára.

Tudom, zagyvaságot írtam,

Sajnálom, csak ennyit bírtam.

Hát az enyém nem akkora,

kicsit nagyobb, akkor mi van?

Jó ez nekem, elfogadom,

melltartóba belerakom,

nem buggyan ki belőle,

ki is nyomom előre.

a méretek nem fontosak,

mindenkinek más a szép,

nyolcvanöt bé az igazi,

nálam így áll meg a kép,

Nincs igazság, egyenlőség,

Mondják, a kövér nő nem szép,

Bezzeg a férfinak ha nagy a hasa,

Ha alig megy rá fel a gatya,

Akkor sem cikizik őt ezért,

Nem úgy, mint a kövér nejét.

nők és kilók, örök kérdés,fogadjuk el magunkat,

menjünk sokat kirándulni, vegyük fel a batyunkat,

az a belső kisugárzás,mi korunkban fontosak,

egy kis szeplő az orr mellett,apró, édes pontosak,

Eső eláll leszaladok,

a pékségbe bekukkantok,

nincs egy szelet kenyerem sem,

vajon én mit reggelizzem?

Főzzek egy kis tejbedarát?

vagy fogyasszam magamat?

lemegy 1-2 kiló talán,

kényelmesebb lesz a ruhám.

bőröm száraz, vakarózok, sok klór került a vízbe,

péhá érték, nagyon fontos, férjek bele a tízbe,

szegény Lizzy, elbujdokolt, nem ontja a sugarát,

a felhőkben jó sok eső,megciciztem az arát,

ujján van egy csoda gyűrű,ha jól tudom húsz karát,

az én kutyám megkefélte, "ara néni" agarát,

vicsorgott az agár kutya, csattogtatta fogsorát,

ha jól láttam, protkójából, mondom meg majd a korát,