"A lélek nyelve: betegség" (beszélgetős fórum)
Többféle módja is lehet ..... pl. ha van egy nyugis félórád, vagy órád, akár elalvás előtt, mikor már kellőképpen ellazult állapotban vagy, elkezded kérdezgetni magad, hogy mi fáj, miért fáj, mit üzen a tested azzal, hogy pl. fáj a torkod ..... a lényeg, hogy ne akarj görcsösen válaszokat, csak egy laza "beszélgetés" legyen .... és figyeld, mik jutnak eszedbe ..... milyen "párbeszéd"/monológ indul meg benned ..... lehet, hogy elsőre nem fog menni, de ha van rá módod, gyakorlással klasszul bele lehet jönni ..... a válaszok ott vannak a tudatalattinkban, és ha az egónkkal nem akarjuk elhallgattatni, ellazult állapotban szépen felszínre is jönnek. Aztán vkinek álom formájában jeleznek ...... de van jónéhány könyv is, ami tanácsokat ad ehhez ..... ill. vannak olyanok, mint pl. Dahlke könyve is, ami a fizikai tüneteket elemzi ..... minden szervnek, testrésznek meg van az analóg érzelme, a betegségeknek is megvan, hogy mire kell gondolni a hátterükben. Pl. ha vkinek a torka fáj, az vmilyen kommunikációs problémát jelez .... az illető vagy nem mondja ki, nem tudja ki mondani, hogy mi bántja, vagy nem a megfelelő embernek mondja el, vagy épp kimondta, de megbánta .....
Jogod van kérdezni, de nem biztos hogy választ fogsz kapni. Ez alapszabály.
A derekfájás jelzi hogy túlzottan bizonyítani akarunk másoknak, de magunkkal soha nem törődünk.
A gerinc alsó része az ösztönvilághoz és a tudatalattihoz kapcsolódik. Valami nem kerül kiélésre, megélésre, legyen ez az önismeret, a szexualitás, az élet dolgai. Az illető függ a környezetétől, de mivel nagy teheket cipel testileg-lelkileg, ezért a fizikai test ilyen formában jelez. Sok a kudarc, a bizonytalanság, a szenvedés. Önmagunknak okozunk fájdalmat.
Az ösztönös énedet kellene kicsit jobban kifejezésre juttatni. Terápiaszerűen üvölteni, boxolni, szexuális életet élni, kifejezni az érzelmeidet, a gondolataidat, sportolni, élni az életed, stb.
Fizikai szinten, nem megeröltető mozgásokat végezni, fokozatosan futni, nyújtani, egyenesen ülni, embriópózban vagy háttal aludni, rozmaring olajjal vagy rozmaring teával kenegetni a fájó területet.
Legtöbbször a stressz okozta izomfeszültség miatt fáj a hát.
Kb. ennyi.
Köszönöm! Ezt így már értem. Hogyan tudom kideríteni, hogy mit rejtegetek tudat alatt? nagyon szeretném, de egyedül nem megy...
Talán az a gond, hogy nem vezeted vissza az adott negatív érzelmet a végső okig és utána nem engeded el. Pl. haragszol a szomszédra, mert ezt és ezt csinálta, vagy vmi rosszat mondott ..... ez mondjuk a felszín ..... de ha tovább kérdezed magad, hogy de ez miért fáj neked, miért zavar téged .... egyre mélyebbre és mélyebbre jutsz ..... és kiderül, hogy nem az a lényeg, hogy a szomszéd mit csinált, hanem az, hogy ez benned mit bolygatott meg. És ha eljutottál a valós problémáig, azt kell feloldanod, azt a helyzetet kell érzelmileg semlegesítened, és a negatív érzelmet elengedned ....
A test mindig arra figyelmeztet, hogy vmit rejtegetünk a lelkünkben önmagunk elől ....
Most már csak azt áruld már el nekem, hogyan lehet ettől a szeméttől megszabadulni? Sokfélét olvastam, pl. le kell zárni a múltat, megbocsájtani a sérelmeket, amikről úgy gondolom, megtettem, de a panaszok nem múlnak. Ebből arra következtetek, hogy rosszul csináltam valamit, vagy egészen mást csináltam, mint amit kellene...
Ez írtó jól hangzik, de egy tini lány nem tud így gondolkodni! Ha valaki így gondolokodik, akkor ő már érett fejjel teszi ezt...az más kérdés, hogy sok-sok év múlva ébred erre rá! Mond azért megkaptad ezt az élettől, hogy egy férfit nem a melled érdekelte, hanem valami más??
..és mond! Az élettől megkaptad ezt?? Tudtál vele mit kezdeni, vagy akkor sem akartad elhinni??
Félig meddig viccnek szántam :) Az viszont komolyan érdekelne, hogy arra gondolsz e, hogy aki miatt mélyre kerül az ember, annak a szemével kellene néznünk? Vagy belebújni, ahogy te mondtad.
A tudatalatti pont azt jelenti, hogy nem tudsz az érzéseidről, gondolataidról, mert a lelkedből jövő impulzusokat elnyomod. Amikor már testileg nagyon kellemetlenül érzed magad, akkor az azt jelenti hogy a tudatalattidban rengeted szemét gyülemlett fel, amiket nem oldottál fel. Az ilyen emberek ösztönösen nyilvánulnak meg, és nagyon könnyű róluk olvasni, mert amit próbálnak elfedni, az valójában nem sikerül nekik.
Most nagyon vissza kéne, hogy olvassalak, hogy válaszolni tudjak neked, így csak általánosságban írtam! ...csak tippeltem, mivel általában így megy! Nem önmagunk miatt esünk magunk alá, hanem általában egy másik miatt, de ha gondolod, akkor jobban visszaolvaslak!:-))
Nagyon sajnálom, nem volt szándékos.
Visszatérve az életedre, az magánügy. Nincs jogom azt kérni, írj részleteket, történéseket vagy bármit. Engem az érdekelne, konkrét példával, hogy ha pl. fáj a derekad, akkor mit teszel?
Azért nem értem, mert én úgy érzem, nem fojtom el az érzelmeimet. Persze lehet, hogy csak én látom így. Ha vannak fájdalmaim, lennie kell elfojtott érzelemnek. Honnan tudhatom, mit kell tennem? Hogyan élhetek meg egy érzelmet, ha nem tudom mi az amit nem élek? Pontosabban én úgy gondolom, megélem, de a tünetek alapján mégsem? Nem tudom, érted e, mi a gondom....
A drágázást sokan tudat alatt használják, de nem jó szándék céljából. Ez sok emberben nem tudatosul.
Nem sértettél meg, csak egy kellemetlen érzést jelzett a lelkem amikor elolvastam a mondatodat.
Feldmár pontosan fogalmaz, a meg nem élt, elfojtott, megtagadott érzelmek kerülnek le testi szintre vmilyen tünet formájában. És a tünet jellegéből, intenzitásából, helyéből sejthető, hogy mivel is van gond.
Nem akartalak megbántani. Mindenkit drágázok... Rossz szokás. Nagyon sok könyvet elolvastam. Folyamatosan utána nézek. Gondoltam, ha neked olyan jól megy, segítesz. Úgy tűnik tévedtem...
Mért drágázol, ha nem érdekel az életem?
Mellesleg ez elég csúnya reakció volt.
Gyakorlatokból sok van, könyvekben is megtalálod ami érdekel. Csak nézz utána.
Ezt nem pontosan értem.... Ha pl. mérges vagy, azt érzed. Vagy arról beszélsz, amikor nem akarod érezni és elnyomod? Vagy hogyan értsem ezt?
Nem az életed érdekel drága :) Csak a gyakorlati alkalmazás :)
Pontosan. Mivel nem figyelünk a jelzésekre, a jelzések egyre jobban erősödnek, hogy figyeljünk oda rájuk.
Úgy kell alkalmazni ahogyan le van írva, bármi legyen is az. Először próbálgatod, aztán idővel menni fog. Ez mindennel így van. Az öngyógyítással is. A képességeidet bővíted.
Ez a magánügyem ha nem haragszol.
Az első pszichoszomatikai szabály az, hogy ha valaki nem akarja érezni az érzéseit, akkor a testét fogja érezni. Ha nem akarom érezni, hogy mérges vagyok, akkor valamim fájni fog. Ha nem akarom érezni, hogy szomorú vagyok, ha nem akarok sírni, akkor valamim fájni fog vagy beteg leszek. Tehát rengeteg betegség és fájdalom azért keletkezik, mert nem akarjuk érezni az érzéseinket. Ha van egy pont a pszichénkben, ahol valami baj van, akkor megbolondulhatunk a testünkben vagy megbolondulhatunk a lelkünkben. Nagyon sokan inkább a testükben bolondulnak meg, mint a lelkükben.”
Feldmár András
De miért nem írod le?? Épp arra lennénk kíváncsiak, hogyan alkalmazod.... Most te is éppen azt csinálod, vagdalkózol a szavakkal, pedig többen is kérdeztük a gyakorlati részét...
Ezek csak vagdalózások a szavakkal. Valójában tényleg nem ismersz. Nem tudod hogy min mentem keresztül, kikkel találkoztam és hogyan alkalmazom az itt leírtakat. De fogadd el, hogy írok róluk.
Persze ez mind igaz, de egy prűd szülők leánykája nehezebben viseli. A srácokat is lehet alakítani. A fiam hamar megkapja a felvilágosítást...:)))
Tudom..de egy tinikislány meg nagyon érzékeny tud lenni-és addig jó,amíg érzékeny,mert legalább nem dobja oda magát mindenhova -viszont az önbizalmát könnyű kerékbe törni.
Persze, egyetértek veled, csak tudod tinédzserkorban a fiúk még nagyon idétlenek tudnak lenni, sokszor még később is:)
... s hiszek benne, hogy a mindennapi küzdelmek megerősítenek.
Vannak ilyen időszakaim. Ilyenkor többet is eszem... jobban mondva előjön a kényszerevésem. Zaklatottá, idegessé válok. De előbb-utóbb kilábalok belőle, hiszen minden nap küzdeni kell.
Sokaknak nehéz,sőt sokaknak megoldhatalan,úgyhogy örülj,ha neked sikerül:)
Nekem is ez a legfontosabb napi "gondolkodnivalóm".
Hát ez az..jól hangzik,de közben egy kis tinilánynak nem az hiányzik,hogy a mellét találják izgalmasnak..vagy legalábbis sokunknak nem.Én inkább azt szerettem volna,ha az egyéniségem érdekel vkit annyira,hogy a közelembe akarjon kerülni.
További ajánlott fórumok: