"A lélek nyelve: betegség" (beszélgetős fórum)
Igazad van, valszeg egy kis otthoni feltöltődésre is vágyunk ilyenkor .) most meg is adatik, hiszen itt a hosszú hétvége, tudjuk kúrálni magunkat!
Én ha náthás vagyok az otthon melegére vágyom egy jó mézes teára meleg takaróra, és azt hiszem ezt nem biztos hoyg csak úgy megengedném magamnak órákig a rohanó hétköznapokban ha nem lennék náthás :)
Na, látom kimerült a téma?:) Nem baj, van ilyen.
Én meg most megfáztam, nem is tudom, milyen lelki dolog áll ennek a hátterében?.))elég ramatyul vagyok, de majd előbb-utóbb kilábalok ebből is.
Várom a beszámolód, hogy milyen lett :)
Tudod, hogy jutott eszembe? A barátnõm mikor marad citrom és narancshéj. Elkészíti nasinak. Nála ettem narancs és citrom dzsemet is. Nagyon finom.
Hűűű az engem is érdekelne :) Számolj be róla, milyen lett.
Majd lehet betõltök párat, de ezen a kis a táblagépemen nincs semmi. Tudod mit csináltam tegnap? Citrom dzsemet. Olyan kíváncsi vagyok rá, de bizti ami bizti betettem szárazdunsztba.
:DDD Ott tényleg vannak jók. Szeretem mindkettőt.
Szamóca oldala is nagyon jó.
Lusta vok. Nincs naplóm. Egyébként sok kaját én a Mindmegette- röl szedek le, meg a NoSalty-ról.
Nálunk az a gond, a gyerek válogatós. Hiába eszik a suliban, mire hazaér éhes. Olyat főzök, amit megeszik ő is. Nem akarsz csinálni egy egytálételes naplót? :) Meglesném...:)
Nálunk van amikor a párom fõz, olyan is van, hogy a nagy fiamm. Így valahogy nem alakult ki az a muszáj érzés. Mert ha nem volt kedvem, meg neki se akkor elmentünk kajálni. Általába fõzök minden nap. Remek egytál receptjeim vannak. Az hamar kész.
Engem csak akkor, ha nem muszályból kell csinálni, hanem kitalálok valamit, nem lenne fontos, de kedvtelésből csinálom. A napi mi a fenét kellene főzni, már nem annyira jó:)
Én a szobámba szeretek.....
De a konyha se rossz mint meditációs terület. Mert a fõzés, pláne a sütés engem kikapcsol. :)
:)))) A fiam már 12 éves, ő elvonul a szobájába, nekem a konyha jut, ott szoktam a magam csendességébe elvonulni. De az nem olyan, mintha tényleg elvonulsz.
Nálunk van ez a hazaérés utáni szieszta. Persze nem alvás ez, hanem mindenki szöszmötöl magában, csendesen. Én néha szoktam nekik mondani, mikor nyúznak, hogy elõbb-utóbb megbolondulok tõlük. Világgá megyek! Ekkor szokta mondani kicsi fiam. " Jó anya, menjünk VILÁGGÁ!" :D
Nem szoktam lepihenni délután, de amikor a fiam kicsi volt, egyszer kértem 10 percet, hagy stunyókáljak kicsit. A férjem és a fiam kivonult a szobából, de aludni nem tudtam, mert hallottam, hogy a gyerek 2 percenként kérdezi: Apa! Letelt már a 10 perc? :DDD
Ez eddig rendben van. De lelki társ témában mi a véleményed.?
Igen, a betegségek hátterében a lélek betegsége áll. S fordítva is igaz: a lélek a testtől beteg :)
Én most is szeretek/nék, de mind ott köt ki ahol én vagyok! :/
:D
Téma, téma... mert most láttam egy fórum címében!
Lélektárs, vagy kapcsolatfüggõ? Lelki okokra vezethetõk vissza, a szenvedélybetegségek?
Az én lányom sem szeret a szobájában lenni egyedül. Érdekes, mert én annak idején szerettem egyedül lenni a szobámban :)
Nekem napi szinten is kell pár perc mikor elvonulok, mikor hazaérek amolyan kis szertartás ez nálam. Érdekes módon a gyerekeim is hasonlóak ebben hozzám. Elújságolják mi volt.... átöltözünk, kaja, majd néma csend mindenki bevonul a szobájába. Eltelik kis idõ és utána lesz nyüzsi, na akkor mint egy hangos olasz család... Mindenki dumál, sokszor egyszerre.., hogy ki mondja, mit mondjon, miért mondja... szól a zene, a tv. Ja és bár mindenkinek van szobája, mindig egy helyen kötünk ki, és megy a vita a tv-n, videójátékon..( bár mind nézhetné másik helységben a sajátját... de NEM.), hogy csend már... ne itt ugráljon a kicsi.... Szörnyû! :D
Hahó... Nagyon el vagytok veszve :)
Mindenkinek vannak kijelölt "szentélyei" ahová elvonul, örlődik, tombol, siránkozik, örül. Van akinek a természetben, van akinek az otthonában. Még mindig jobb ilyen tevékenységekhez folyamodni, mint várni hogy szépen lassan megőrüljünk és valamiben vagy valakiben kárt tegyünk.
Ezt én is csinálom. Mármint a speciális zenehallgatást, ha frusztrált vagyok :)
Olyankor maximálisra van állítva a hangerő.
A sportban pedig tae-bozom, ami szintén nagyon hasznos ilyen szempontból. Ill. egy teljesen más, de ugyanolyan hasznos műfaj a táncos zumba. Isteni!
Én ezt alkalmazom, de csak simán autóba pattanok, és csak úgy megyek, mit megyek... száguldozom........ bömböl a zene.... dühöngök magamban... aztán lecsillapodok. Majd még autózom kicsit, és az teljesen megnyugtat. Van egy jól bevált útszakaszom, erdõs fás területen vezet. Ha fáradt vagyok, vagy csak végig akarok gondolni valamit, akkor is arra megyek... ue. a technika dühöngés nélkül. :)
Mikor melyik ..... sok tényezős .... :o)))
További ajánlott fórumok: