Volt egyszer egy kislány... (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Volt egyszer egy kislány...
Végigolvastam újra és jól emlékeztem, egy árva szóval nem hibáztatja a nagyapját. Ti hol látjátok ezt? Arról ír, hogy mennyire rosszul esett neki az, hogy bántóan beszélt (lehet, hogy külső szemlélőként nem bántó, de itt az a lényeg, amit az író érez/érzett) vele valaki a családból. Annyi a lényeg, hogy figyeljünk a gyerekre, ne induljon túlsúlyosként hátránnyal az életben. Semmi rosszat nem mondott a papára!
@Zsebibabus:
És mégis hogy oldja meg az a fiatal az étkezést, ha még nincs keresete, otthon meg csak kenyér van, tészta van, rántott hús van, zöldség csak mutatóban a levesben. Most ne azokról beszéljünk, akik nem tehetik meg, hogy egészségesen egyenek, hanem azokról a családokról, ahol igény sincs rá. És mi van a 15év alatti gyerekekkel?
Onnan gondolom, hogy mindazok a dolgok náluk nem voltak meg, amiket felsoroltam, mert a cikk végén leírja, hogy szerinte mi lenne a helyes módja az ilyen problémák kezelésének.
bárcsak nekem szólt volna valaki mikor egy év alatt felzabáltam magamra 20kilót..de senki meg se elhitette..senki nem tartott csúnyának..párom családom szeretett..csak én nem magamat mikor rájöttem mit is tettem..
de észbe kaptam és nem egészen fél év alatt 17kiló le is ment belőle..szépen tartom és már a család is figyel arra mikor mit eszik...
nem a nagypapa csak a hibás...
tegyél rendet magadba és kezd el az életmódváltást, mert hidd el nem lehetetlen...
Basszus a halott nagyapádat hibáztatod azért,mert elhíztál?Szégyelld magad!Lehet,hogy az ősök sok esetben nem épp finomak,de amit mondanak,azt nem véletlenül teszik.
Te meg ahelyett,hogy sajnálod magad,hogy neked mennyire elcseszett az életed,inkább fogj bele egy életmódváltásba.Kezdj el mozogni,hátha a felszabaduló boldogság hormonok helyre teszik az agyadat!
Azzal általában kitörölheti az ember a seggét, amikor valaki a szemébe mondja, hogy ő kövér. Ez nem segítség. Segítség az lett volna, ha a nagyapa megpróbál tenni valamit. Szülőkkel beszélni, egészségesen étkezve példát mutatni, sportolni a gyerekkel, ha erre már nincs lehetősége, akkor elvinni egy közösségbe sportolni, mozogni stb. Minden gyerekben benne van a sport szeretete, csak meg kell találni melyik illik hozzá.
Meg egyébként is a gyerek önmaga külső segítség nélkül mit tudott volna tenni? Nem emlékszem, hogy olvastam volna, hogy a cikkíró mennyi idős, de amikor én gyerek voltam (most 30 vagyok), azt ettem, amit az anyám elém tett. Nem válogathattam, középiskolásként zsebpénzt sem kaptam, hogy esetleg lett volna lehetőségem az iskolai büfében bármilyen egészségesebb kaját venni. Elnézést a személyes példáért, csak ugye azt nem ismerhetjük másnál - cikkírónál - hogyan mentek a dolgok.
De a lényeg, hogy még mindig nem nagyon értem, hogy miért is kellene olyan fene nagyon hálásnak lenni azok felé, akik így vagy úgy az ember képébe vágják azokat a tényeket, amiket az a szerencsétlen is tud, anélkül, hogy megoldási javaslattal állnának elő.
Én úgy értettem ki a cikkből, hogy a nagyapa nem csúfolta az unokáját, hanem meg akarta óvni attól, hogy úgy mint őt a gyerekkorában, kicsúfolják a kövérsége miatt. Szóval, hogy a nagyapa is kövér volt és bántották emiatt. Ettől akarta megvédeni és hívta fel a figyelmét a túlsúlyosságára. Az, hogy ez a cikk íróját mélyen érintette tény. Hogy ő maga is duci lett, már genetika. Az örökléstan szerint a nagyszülőkre hasonlítunk. Tehát a jó szándékú nagypapa hiába szólt előre, a genetikát nem lehet felülírni.
Most annyit tehet a cikk írója, másokra való visszamutogatás helyett, hogy egészségesen próbál élni és valamilyen sportot válasz, diéta mellett.
Attól, hogy jót akart, még nem ok arra, hogy évekre taccsra vágja a kisgyerek lelkét:)
Nekem tetszett a cikk, magamra ismertem benne és megértem amit mondani akart az író. Hasonló cipőben jártam (csak egyetlen példa, a nagyanyámnak sikerült olyat mondani, hogy "ne egyél annyit, mert anyád szégyenkezik miattad". 10 éves voltam ekkor..) Csak felnőtt fejjel értettem meg, hogy a gyerekkori elhízásért a körülöttem élő felnőttek voltak a hibásak. Természetesen felnőttként már a saját felesősségem, de amikor ezeket a gyerekkori dolgokat tisztáztam magamban, akkor megkönnyebbültem.
A nagy- és dédszülők már csak ilyenek!:-D
Ez a cikk nagyon negatív!Én sem gondolnám,hogy a nagypapa hibázott.A kislány felnőtt és a saját életéért, egészségéért felelős!
Én is azok táborát erősítem, akik szerint a nagypapa jót akart!
Nálam éppen az volt a baj, hogy ahányszor nagyszülőkhöz mentem, mindig kaptam túró rudit, tábla csokit, süteményt... Mire oviba mentem, majdnem gurultam! Ez 100%-ban a felnőttek felelőssége és ha nekem egyszer gyerekem lesz, biztos, hogy oda fogok figyelni a táplálkozására (a nagyszülőkre :D ), és arra, hogy sportoljon valamit rendszeresen.
Én sem a nagypapát hibáztatnám azért, amit tett,mert ő csak felhívta a figyelmed arra, hogy mi vár rád.
Nem tudom mennyi idő telt el azóta, de ez az évi 10 kg hízás elég riasztó.
Amiért hibáztatom a felmenőket az az, hogy nem vittek orvoshoz, mert az nem normális, hogy ennyit hízol.
Ahelyett, hogy sajnálod magad és a nem létező sértésen agyalnál, menj el orvoshoz, nézess hormonokat, hogy kiderüljön, hogy mitől hízol, valamint csökkentsd az étel mennyiséget és menj el hetente 3x1 órát mozogni. Ne egyél sok édességet, hagyd el a cukrot, stb.
Azon kívül, hogy szegény nagypapát hibáztatod a sorsod miatt, próbáltál megtenni valamit az általam leírtakból?
Az a nagypapa nem akart rosszat. Legfeljebb csak tudtán és akaratán kívül begyalogolt a kislány lelkébe, mint elefánt a porcelánboltba.
A kislány már nagylány. Tovább már nem tudja a dolgokért a családját hibáztatni....
Hé, nincs befejezve a mese, mert én a jövőre nézve semmit nem olvastam benne!
Szerintem se csúfolt, mint írtad, elmondta őt mivel csúfolták, és nem szerette volna, ha veled is ez történne!
Inkább azt mondanám az ő szeretete volt a legőszintébb, mert megosztotta veled, azt amit ő érzett mikor kicsufolták! Gondold végig csak újra! Szerintem hálásnak kellett volna lenned inkább mint haragudnod rá! Nem biztos az hogy az szeret a legjobban aki szó nélkül hagyja ha a hozzátartozója valamit nem jól csinál!
Tartalmatlan cikk, használható információ nélkül.
Nem tetszik.
Bocs
További ajánlott fórumok:
- Földrajzi nevek irodalmi művekben, zenében, dalban - mindenütt /pl:Egyszer volt Budán kutyavásár, Kék Duna keringő stb./
- Volt, van, lesz bármiben. Pl. Volt egyszer egy lány, Van aki forrón szereti, Holnap is nap lesz
- Egyszer már volt vesekövem, és most feszítő, nyomó fájdalmat érzek a derekamnál. Lehet, hogy újra kő lesz?
- Amikor én még kislány/kissrác voltam
- Mit szólnál hozzá, ha a volt férjed egyszercsak el szeretné vinni napokra a 3 éves gyerekedet, úgy hogy a gyerek nem is ismeri?
- A nappali egyszeri alvásra mikor kezdenek átállni a babák? Kislányom 10 hónapos, éjjel 11-12 órát alszik, de délelőtt alig akar 30 percet