Vannak olyan furcsa bogaraid, rögeszméid, amit senki más nem ért meg? (beszélgetős fórum)

Én sem szeretnék vitatkozni :)

Másnak nem megy a rovására,a Párom észreveszi,de nem zavarja,így engem sem.

A napi teendőimet,kötelességemet nem befolyásolja,ezeket csak magamban "játszom" le.

Szerinted mi?

Kényszerbetegség?

Én nem érzem annak...

És egyébként ezek a rigolyák hogy alakultak ki nálatok?

Nekem abszolút nincsenek ilyeneim.A téma viszont érdekel!

Ez a gyógyszeres dolog nem hülyeség,sőt :)

Ma reggel 3x is meggondoltam,hogy bevettem e vagy sem a gyógyszert? :)

Nem tudok úgy aludni,ha egy szekrény ajtó nyitva van,az összeset be kell csukni,a bejárati ajtót 100x is ellenőrzöm,hogy be van e zárva :)

Nekem több dolgomra mondják, hogy beteg vagyok:)

Minden vasárnap este 8 és 10 között vasalok. előtte szétválogatom a ruhákat (póló, nadrág, blúz, stb). Először a sajátomat vasalom, majd a férjemét, aztán a fiamét, majd törölköző, konyharuha, stb. ez még nem is nagy dolog, de minden reggel kivasalom újra, amit felveszünk. Tehát reggel a kávézás után vasalom újra a ruhákat. Itt a sorrend aszerint van, amilyen sorrenben kilépünk az ajtón.

Takaritás mindig ugyanabban a sorrendben. Teregetés, csak úgy jó, ahogy én csinálom. Az enyémeket nem keverem a fiúkéval. Mert kisebbek, a szinek nem passzolnak:) Igy az én ruháim a fregorin száradnak szin szerint teregetve. Csak fekete zoknit hordok. Mentolos cigihez csak zöld öngyújtó. És még sorolhatnám...

A kenyér stimmel, de a telefon esetében inkább felfelé. Persze némára állítva, mert frászt kapok a váratlan vijjogástól. Inkább gyakran ránézek a kijelzőre.

Könyvek nagyság szerinti sorban tartása a polcon, állandó cserepesvirág-buzerálás, halálra szeretgetés :D

Utálom, ha a mosogatókendőt, szivacsot gombócba gyűrve odaba..ák a csaptelep mögé.

Megnyugodtam, nem csak nekem vannak "dilijeim":)

Még az ágyból is képes vagyok félálomban is kibújni, ha meglátom, hogy a függöny ráncai nem jól állnak, s megigazítom.

Nem bírom ki, ha a kenyér tetejével lefelé van betéve a tartóba.

A mobiltelefon kizárólag kijelzővel lefelé fordítva lehet az asztalomon, nem szeretem látni:)

Takaró nélkül én sem tudok aludni, és a takarócsücsköt a fejem alá húzom.

Papucs nélkül még szőnyegen sem közlekedek a lakásban. (Bezzeg a gyerekeim!!!)

Jééé, de jó, hogy nem csak én vagyok "defektes":D:D:D

-Teregetésnél én is olyan színű csipeszt használok, amilyen a ruha színe(ha nincs olyan, akkor fehéret). A 13 éves lányom már rájött, mert mondtam neki, ha segíteni akar, akkor csak úgy teregethet.:)

-Már-már kínosan rendmániás vagyok. Semmi nem lehet fejjel lefelé vagy címkével elfordulva. Ha több egyforma árucikket veszek, azokat szépen sorba, címkével előre teszem a helyére.

-Könyvek a polcon, fűszerek a fali tartóban ABC sorrendbe!

-Számlák, csekkek külön tárolóban(víz-gáz-villany-telefon) és csakis időrendben!

-Imádom a kis(vagy nagy), ízléses tárolódobozokat, ha lehetne mindent bedobozolnék:)

-A törölközők és konyharuhák hajtogatása külön rituálé, pl. amelyik csíkos, annak a mintája összehajtva pontosan illeszkedjen egymáshoz.

-Külön kávéscsészét és kakaós illetve tejes bögrét használok(ami csak az enyém).

-Nem szeretem, ha valaki más (pl.a párom vagy a lányom) szed nekem ételt vagy tölt vizet a poharamba(mellesleg a reggeli kakaóm sem olyan ÚGY, mint ha én készíteném).

-Járdán repedésre nem lépek.

-Alvás közben ölelem a kedvenc kispárnám. És nem tudok takaró nélkül aludni, még nyáron se.

Hát egyenlőre ennyi jutott eszembe, pedig biztos van még! :D Nagyon defektes vagyok? :D

nem is reménykedem. inkább, miután elmennek, végtelenig szellőztetünk (inkább megfagyunk, de aamíg ki nem megy a füstszag, képetelenek vagyunk elaludni).

de szerencsére igen kevés ilyen vendég fordul meg nálunk.

Hát, ez sem a legideálisabb megoldás.:(

Legközelebb a kezükbe kell adni egy hamutartót.

De abban már nem vagyok biztos, hogy érteni fogják a célzást...