Van élet a bölcsődei beszoktatás után? (beszélgetős fórum)

Ez sem feltétlenül igaz, hogy egy hét bölcsi, egy hét betegség.

Igaz mi augusztusban kezdtük a bölcsit, de novemberig a gyerek beteg nem volt.

Én megkérdeztem a drnőnket, milyen védőoltást javasol, így mi oltattunk is.

Úgy gondolom, mindenkinek olyan nehéz a beszoktatás, amennyire nehézzé teszi. Ahogy olvasom inkább az anyukákkal van gond, nem a gyerekkel. Tuti nehezebben szokik be az a gyerek, aki látja, hogy anyuka minden nap emiatt bőg.

Igen, ezt nekünk is mondták a csoporttársak szülei, hogy 1 hét bölcsi, 1 hét otthon:( Meg a gyerekorvos is felkészített rá, de mondta, hogy hiába szedetem a vitamint, nem fog kevesebbet beteg lenni. Ha kevesebbet is lesz beteg, akkor az nem a vitamintól lesz.

Anyósom mesélte, hogy büszkén vitte a gyerekeit a bölcsibe, mert sosem voltak előtte betegek. Sosem kaptak antibiotikumot és ahogy elkezdték a bölcsit, azonnal össze is szedtek valamit és onnastól kezdve folyton betegeskedtek, még az oviban is.

Nem is tudom, nem volt sűrűn beteg a fiam, bár sajnos kapott már antibiotikumot, pedig 1 éves koráig anyatejes volt.

Én úgy gondolom, hogy mondhat bárki bármit, győzközhetem magam bármivel, ezen minden anyuka átesik és nekem is át kell esnem rajta. Ennyi az egész. Ahogy olvasom, mindenki nehezen élte meg a bölcsődét megelőző időszakot és magát a bölcsi kezdetét.

Valszeg én is és ez ellen nem tudok mit tenni és igen, a gyerekem a legfontosabb. Ennek ellenére nehéz akkor is.

Egyébként valami vitaminnal készültök?

Engem felkészített a gyerekorvos, hogy a következő pár évben minden napos lesz az orrfolyás, a betegségek.

az is menni fog:)

Majd fogja látni a többit gyerkőcöt, hogy alszik és Ő is bele jön:)

Az a baj, hogy te nehezíted meg, neked nehéz az elválás és ezt a gyerek is megérzi.

A fiam 18 hónapos volt, amikor ment a bölcsibe. Visszahívtak dolgozni, de megmondom őszintén kicsit vágytam is felnőtt emberek közé.

A beszoktatás nem volt borzalmas, de az elején Máté "büntetett" amiért vittem, de aranyom viszonylag hamar elfogadta, hogy dolgoznunk kell.

Tökéletes mintagyerek lett a bölcsibe, jól alkalmazkodik a szabályokhoz.

Mi most megyünk az oviba, csöppet sem félek a beszoktatástól.

Sok múlik a gondozónőn, nekünk szerencsénk volt. Máté nagyon szerette mindkettőt, ők is Mátét. Ez rengeteget számít

Szia!

Szeretnélek megnyugtatni, hogy igen, van élet utána is! :)

Az én picim 1,5 éves volt mikor bölcsis lett. Életem egyik legrosszabb időszaka volt. Folyamatosan tipródtam, hogy jó anya vagyok-e, anya vagyok-e egyáltalán. Főleg azokon a napokon, amikor a munkámat is élveztem. Úgy gondoltam nem lehet csak úgy szép napom, mikor az én kicsim a bölcsiben "sínylődik". Aztán teltek-múltak a napok-hetek-hónapok és láttam, hogy minden rendben. Lánykám szeret ott lenni, semmiféle törést nem okozott neki a bölcsi. Most 5,5 éves, az utolsó évét kezdi az oviban, oda is nagyon szeret járni, mindenféle gond nélkül beilleszkedett-pedig az utolsók közt került be az ovis csoportba.

Összességében jó emlékeink vannak a bölcsiről.

Hidd el idővel tényleg te is túl leszel rajta, csak próbáld meg ne nagyon utálni magad e miatt :)

Kitartás!

Sziasztok!

A lányom 2,5 éves és most fogja szeptemberben kezdeni a bölcsit. Én főleg azt próbálom magamnak megmagyarázni, hogy neki mindnképpen jó lesz, mert gyerekek között lehet és sokat tanulhat. Én is próbálok majd pozitívan elválni tőle reggelente, hogy ne azt érezze, hogy elszakadunk és otthagyom.

Emma is nagyon ragaszkodó mostanában, de szerintem ez nála inkább a kistesója érkezésének közelettének szól.

Az én kisfiam tavaly okt.ben lett bölcsis. Akkor volt 29 hónapos. Ez első pár nap borzalmas volt, nem aludtam, úgy érzetem szívtelen dög vagyok mert oda viszem ahol nem szeret lenni és nem velem van.

Ma is itt cseng a fülemben amit minden nap, minden reggel ott kérdezett, hogy -anya ugye nem hagysz itt?

Szívem szakad bele,hogy az én kicsi babám azt hiszi megteszem ezt?

Ő bent sírt, én kint.

1 hét után már Ő kérdezte reggelente hogy uzsi után megyek érte?

nehéz volt, de jót tett neki, sokat tanult, fejlődött, és ha lehet ezt mondani még erősebb lett a kapcsolat, a szeretet köztünk attól, hogy nem vagyunk együtt a nap 24 órájában.

Vidáman ment minden reggel, tele volt élménnyel, nagyon örülök,hogy ezzel is gazdagodott az élete.

Most az egy hónapos bölcsi szünet után megint volt sírás 2-3 napig, de hát az alatt az egy hónap alatt is sokat voltunk együtt, megviselte, hogy megint el kel válnunk.

Szeptembertől már óvodás lesz, így most megint lesz egy kis nehézség az életünkben mire átszokik oda, de azt is túléljük, hisz az még jobb lesz mint a bölcsi.

És Ayna, bizony úgy van ahogy írtad, boldog anyuka, boldog gyerek.

Akik kezdik a bölcsit azoknak tanácsolom, hogy legyenek nyugodtak, a gyerek nem rossz helyre kerül és kezdeti nehézségek után csupa öröm és vidámság lesz a bölcsi, vagy ovi.

Egy a lényeg, a gyereket könnyen engedjük el reggel, soha nem lássa hogy anya sír, mert akkor a kis lelke nehezebb lesz. Sírás kint az utcán az anyukáknak!!

Erősíteni kell a gyereket, hogy nem lesz otthagyva, csak azért van ott h jól érezze magát, sokat játsszon, tanuljon.

Láttam olyan gyereket óvodás gyakorlatom alatt, hogy anyuka azt hajtogatta neki elváláskor, hogy ő bizony szomorú attól hogy itt kell hagynia de sajnos dolgoznia kell és muszáj oviba járnia.

Ettől a kislány egész nap szorongott, bűntudata volt és szomorúan üldögélt egész nap.

Hosszú ideig végig kíséri a gyereket az,hogy hogy engedjük el.

Erre figyeljetek anyukák! csak egy jó tanács.

Kitartás!!

Sziasztok!

19 hónapos ikreim 2hét múlva kezdik a beszoktatást. Fogalmam sincs milyen lesz, egyikük nagyon könnyen oldódik, másik zárkózott. Én attól félek h így ha egyikük jól el is lenne, a másik visszarántja a sírásba. Vagy lehet megvigasztalja és így könnyebb lesz... nem tudom... de két gyereket ott hagyni az "idegeneknek" :) nem jó érzés, de valóban, mindig nehéz a változás, de így jobb lesz mindenkinek. Kismama vagyok, szakdolgozatot is írnom kellene, fáradt vagyok velük egész napos játékhoz, ők is jól járnak... remélem! Kitartást mindenkinek!

Hamarosan eljön majd az idő,mikor már vágod a centit,hogy kezdődjön a bölcsi,ovi és egy kicsit egyedül lehess:)))

Az eleje nehéz,de ha látod,hogy szert ott lenni,akkor pár hét,és teljesen természetes lesz,annak korszaknak vége,jöhet a következő:-)

Nekünk is két fiatal, tündéri gondozónk van.

Valóban rengeteget számít. Szinte majdnem ezen áll vagy bukik a dolog. Mármint, hogy mennyire hamar szereti meg a bölcsit.

Nekünk is azt mondták, hogy fűszerszegényen főznek.

Erre tök finom. :) Úgyhogy emiatt sztem ne aggódj.

Az alvás viszont nekünk sem megy egyelőre. De biztatnak, hogy jó lesz ez. :)

Nincs ezzel semmi baj. Ha megnyugtat az egybepulcsi, akkor vegyél neki azt. A lényeg, hogy igyekezz kizárni az összes stressz forrást.

Hiszen az örök igazság,

nyugodt anya = boldog baba.:)

Sziasztok!

Mi áprilisban kezdtük a bölcsit.Szerintem minden a gondozókon áll vagy bukik.Sokszor megdöbbenek mikor hallom milyen gondozók vannak,mi azt hiszem nagyon szerencsések vagyunk.Nekünk két tündéri gondozónénink van,fiatalok,anyáskodóak,mikor bementünk ismerkedni,rögtön megnyugodtam a jelenlétükben,és tudtam,hogy minden rendben lesz.Az 5.nap már bent aludt a kislányom,és nagyon ügyesen,hamar beszokott,élvezi az ott töltött napokat.Persze volt sírás,szinte mindenkinél van,de onnantól kezdve hogy megszokta,hogy elmegyek,de mindig megyek vissza,onnantól már nem volt semmi gond.Sokszor elmondják,és valóban igaz,nem szabad előtte kétségbeesni vagy vacilálni,hogy jó-e neki vagy sem.Nekem lehet amiatt szokott be könnyen,mert én abszolút pozitívan vettem az egészet,sosem féltem ott hagyni,mindig tudtam,hogy biztonságban van.Az első hazamenetelem nélküle volt csak kemény,akkor sírtam is,de mi mindig össze voltunk nőve,a 2 év alatt csak akkor hagytam másra,ha nagyon muszáj volt pl.hivatalos dolgot intéztem.Az biztos,hogy egy korszak lezárul,de egy nagyon izgalmas új következik :)

Igen, igazad van és én is győzködöm magam, hogy jó lesz és tudom is, hogy a közösség jót fog Neki tenni, mert én nem tudom gyerekek közé vinni ilyen gyakran.

Csak hát nehéz. Én is félek, hogy foglalkozni fognak e vele? nem e lesz baja? Minden féle bugyutasággal készülök, mint pl. olyanra, hogy nem veszek Neki csak bele bújós pulcsit, mert tesóm mikor bölcsis volt, akkor a gondozó néni oda csípte mérgébe a zipzárt az állához

persze nem szándékosan, csak durván húzta fel szegénynek

Ilyenekre gondolok....szóval kezdek szerintem nemnormális lenni.:)

Pedig hát pedagógus lennék vagy mi és mégis be vagyok rosálva.

:(

Akkor Ti sem új csoportban kezdtetek?

mármint,h ogy mindegyik gyerkőc akkor kezdte a bölcsit amikor Ti