Van aki a Suttogó c. könyvet alkalmazza? (beszélgetős fórum)

Na, azt hiszem, feladom, legalábbis mára biztos. Az előbb telefonált anyu, hogy boldog szülinapot kívánjon neki, erre nem volt hajlandó átvenni a telefont és el kezdett sikítani megint. :( Nem is értem, hogy mi baja lett hirtelen. Aztán jött utánam visítva, nem is hallottam a telefont. Most ezt miért csinálja? Teljesen ki vagyok már borulva. Előtte 5 perccel is volt egy sikítás, mert felborítottam véletlenül egy játékát. De 5 percenként nem tudom nyugodtan kezelni a hisztijeit és ma egész nap ez megy. És miután leteszem a telefont, szépen vidáman játsszak vele tovább? és ne is mondjam el neki, hogy ez csúnya viselkedés volt, mert szegény nagyi nem tudott vele beszélni? Ne mondjak neki semmit, mintha mi sem történt volna, miközben tiszta ideg vagyok?

Hogy lehet ezt higgadtan kezelni, mikor egy nap százszor előfordul? És utána nézhet mesét és játsszak vele boldogan együtt ilyen viselkedés után? Már tényleg nem tudom, mit kéne tennem, de most nem tudok nyugodt maradni sajnos. :(

köszi szépen a tanácsokat, nagyon profi vagy úgy látom hiszti kezelés ügyben. :)

A játszótéren általában a szülők mindig rászólnak a gyerekükre és vissza is adják a játékot szerencsére. Csak az én fiam még percekig sír, sikít, ezzel nem tudok mit kezdeni. Ilyenkor is vigyem haza? Mert hát végül is valamilyen szinten jogos a kiborulása, azért büntessem, mert tőle vettek el egy játékot? Elmagyaráztam múltkor is neki szépen, hogy ilyen előfordul, de ő nagyon érzékeny, és folytatja a tombolást. :(

Érzékelni fogja, hogy a hisztit, visítást büntetem, de attól még a másik gyerek viselkedése sem volt helyes?

Még egy kérdés: soha ne alkalmazzak büntetést hiszti után? Mikor itthon sikít és nem veszek róla tudomást és abbahagyta, ne mondjak semmit, ne büntessem meg a sikításért? Mert ha nem mondok neki semmit, honnan tudja, hogy ez nem szép viselkedés és többet ne csináljon ilyet? Vagy mikor hazacipelem egy boltból, akkor se mondjak semmit később sem? Nem jó megoldás a székre ültetés vagy játék elkobzás? Mert nálunk igazából a sikítás a gond, nem igazán rosszalkodik. Csak mérgében csinálja, az meg nem baj, ha kimutatja az érzelmeit, csak ne így tegye. Ezzel vagyok gondban igazán. Mert ha földhöz vág direkt egy vázát vagy megüt engem vagy a testvérét, azért jár a büntetés. De azért, mert mérgében sikít percekig, azért gondolom nem érdemes megbüntetni. De akkor mitől múlik el ez a viselkedés? A sorozatos figyelmen kívül hagyástól? Mert azért el kéne neki magyarázni valahogy, hogy megértem, hogy dühös ezért, meg ezért, de nem így kéne kifejeznie magát. Ezt nem tudom megoldani, mert már rengetegszer kértem, hogy ne sikítson mindig mérgében, mégis csinálja.

Azt hiszem az, hogy más a véleményed nem jogosít fel arra, hogy ilyen hangnemben beszélj. Lehet 26 vagyok, de láttam már gyereket. Sőt az én fiam aki még csak tíz hónapos, 11 unokatesóval büszkélkedhet akik 1-9 évesek. Láttam a szüleiket is, láttam a módszereket amiket alkalmaztak, láttam a módszerek eredményét.

Az egyik sógornőmnek a gyermeke folyton a konnektorban járt. 2 évesen az anyja próbálta neki elmagyarázxni. Persze nem értette, majd jöttek a büntetések. De a gyermek nem maradt a sarokban, hanem megint a konnektorba dugdosott dolgokat. Csak egyszer vette volna elő a fakanalat és a kis popójára rásuhintott volna, többé soha nem tette volna. Másik sógornőm egyszer rásuhintott a gyermekére és soha de soha többé nem nyúlt hozzá. Hála istennek mind2 túlélte, de érdekes, hogy az előző sógornőm gyermeke kevésbé kiegynsúlyozott mint az a gyermek akit néha komoly indokból meg meg suhintott az anyja.

És igen! Folyton azok a gyermekek hisztiznek akik nem aludtak és legtöbbször estefele hallasz hisztit mindenfele. Valószínűleg van hiszti álmosságon kívül is, de mintha olyankor könnyebb lenne orvosolni, de félórás hisztiket álmos gyerekek rendeznek.

Lehet sajnálni a gyermekemet, de aki ismeri és látja annak általában nem a sajnálat jut az eszébe.

És nem osztom az észt, és ha megnézed a hozzászólásomat 2szer is leírom, hogy ezek nem tuti módszerek. Miért? Mert egyik gyermek sem egyforma. Van amelyiket a suliban felállítod, és már elsírja magát és van amelyiket az igazgatóig felviszel és mégis pofátlanul viselkedik.

És sajnos van, hogy egy ingerült szó jobban fáj mint egy ütés, amire fel vagy készülve és tudod, hogy megérdemelted.

Igen, az utcán, boltban, vendégségben nagyon kellemettlen helyzet, és valóban zavaró másoknak. Sokszor vagyok szemtanúja ennek. Pl. én is járok rendszeresen DM-be, ami ugye az anyukák " áruháza":).Szinte minden alkalommal tanúja vagyok ilyen esetnek. Van aki hagyja a gyereket cirkuszolni, de ez nyilván a többi embernek nagyon zavaró. Van aki megpróbál beszélni vele. Felesleges.:) Van akin látom hogy beszél, aztán kiabál, aztán a hajánál fogva cibálja a gyereket haza miközben ő az agyvérzés határán van a 200-as vérnyomástól.:) Egyik sem jó. A megoldás: azonnal hazaviszed a gyereket. Nem mondasz neki semmit, nem próbálod " fegyelemre" inteni, csak annyit mondj: ezzel zavarsz másokat, úgyhogy most hazamegyünk. és ne legyen alku! Hazáig ordítani fog, de ne legyen alku!!!! Lehet hogy meg kell szakítsd a vásárlásod, és lehet hogy aznap nem lesz vacsora ( nem baj, majd rendeltek pizzát):), de a hiszti kezdésének a pillanatában tudatosítsd benne, hogy ez másokat zavar és minden apelláta nélkül, igen mosolygósan, kevesen, a türelem mintaképeként vidd haza.:) És ne siess! Nem kell rohanni! Mintha nyugodtan sétálnátok! A lényeg hogy ne érezze hogy a hisztinek számodra bármilyen súlya is van. Ne alkoss róla véleményt. Ja! Előfordulhat hogy makacsul lecövekel, vagy lefekszik a földre..stb., készülj előre, vigyél babakocsit! Tedd bele és told haza. Eleinte erre is készülni kell! De ne aggódj, hamarosan otthon hagyhatjátok a babakocsit!Ezt most fogd fel eszközként!

Játszótér és a többi gyerek: nem a hiszti és a visítás jogos ilyen esetben, hanem a pityergés.:) Sajnos a játszótér a hülye anyukák gyűjtőhelye. ( bocsánat, nem akarok senkit megbántani és tisztelet a kivételnek) Ha elvesznek tőle valamit, mond neki hogy kérje vissza. Ne te kérd vissza helyette! Esetleg kérjétek vissza eleinte együtt. Ha nem adja, nyilván közbe kell lépni az másik gyerek anyukájának, mert nem veheted el tőle erőszakkal, és nem helyes ha a gyereket erre bíztatod. Na az előbbi nem túl szimpatikus megjegyzésemet erre értem, ilyenkor lép képbe a negatív véleményem.:) Hogy az anyuka csak ül, vagy beszélget és nem kéri meg a gyermekét hogy adja vissza vagy szépen kérje el, esetleg cseréljenek picit játékot...stb. Csak beszélget, vagy nézi büszkén milyen életrevaló gyereke van. És még dicsekszenek is vele! Na ettől égnek áll a hajam! Szóval ha gyerek nem adja a te gyereked kérésére, akkor kérd meg az anyukát hogy legyenszíves szóljon a gyerekének hogy adja vissza, legközelebb kérje el szépen, adjon valamit cserébe...stb. Merthogy itt, a játszótéren kezdődik az együttélés, másokhoz való alkalmazkodás és a társadalomba való beilleszkedés nehéz tudománya.:)

Igen, most már tudom, hogy hiba volt megtörölni. Legközelebb kitartok. :)

Csak akkor nehéz ezt kivitelezni, mikor az utcán vagyunk, játszótéren, vendégségben. Akkor is hagyjam sikítani? Vagy mikor azért kezd visítani, mert beszélgetek valakivel? Én hiába hagyom figyelmen kívül, szegény beszélgetőpartnerem nem biztos, hogy értékelni fogja. :( egyedül itthon még tudom tartani magam, de nagy nyilvánosság előtt elég nehéz. Gondolom akkor is így kéne pedig, ugye? És akkor nagyon nehéz mosolyogni, mikor többen néznek csúnyán rám, hogy kínzom a gyerekem.

Még egy kérdés, amivel nagy dilemmában vagyok: a játszótéren kirántják a kezéből a játékot vagy lelökik a saját motorjáról, ő el kezd visítani, hisztizni, ilyenkor mit kell tenni? Mert jogos a felháborodása, mégsem szabadna sikítva tombolni emiatt? Ilyenkor is hagyjam figyelmen kívül, vagy vigasztaljam meg és magyarázzam el, hogy vannak agresszívebb gyerekek? Mert sok ilyen helyzet van, mikor jogosan borul ki, de mégsem visítva kéne kifejeznie magát. Vagy azért sikít, mert elesik, megbotlik, nem sikerül két kockát egymásra raknia, stb.

Köszi előre is!

Na ilyenkor mondják: Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna!

Hisztit alvással kezelni??????Ezt a főiskolán tanították? Hogy az alvás büntetés legyen?

Most nézem...mégcsak 26 éves vagy? Én azt hittem legalább 70. Ne haragudj, de ha nincs gyereked mit osztod itt az észt? Ráadásul a hülyeségre hülyeséget halmozol. Részemről már előre sajnálom a leendő gyermekedet.

Tudtam, hogy amit írtam egyesekben megbotránkozást vált ki.

1. Mint tanár soha nem értem hozzá egy gyermekhez sem, semmilyen indíttatásból, mert tiltva van. De a saját gyermekemhez ha nagyon szemtelenül ellenszegül lehet hogy hozzá fogok.

2.Nem mondtam, hogy kékre zöldre kell verni a gyermeket.

3. Azt sem mondtam, hogy hisztit kell ezzel kezelni. A hisztit én alvással kezelném. Amelyik gyerek hisztizik nem játszhat le kell feküdjön.

4 Azok a gyermekek akik nem értik miért kapnak, és akiken a feszültséget vezetik le a szüleik azok lesznek lelki sérültek.

5. Én azt mondom, hogyha nem tartja be a szabályokat amiket világosan lefektettél és utána megbünteted, hogy üljön sarokba 2 percet, és ő nem teszi meg, holott belátja, hogy azért az kell legyen a büntetés, mert meg volt mondva , akkor valahogy rá kell erőltetni a büntetést. Ilyen dologból egy szülő nem jöhet ki vesztesen, mert a gyermek nem veszi komolyan legközelebb sem. Persze ilyenkor is szól előtte, hogy " Ha nem vagy hajlandó büntetésben ülni, veszem elő a pálcát". Higgadt marad végig. Nem azért kap mert anya ideges, hanem azért mert ez a tettei következménye.

És persze soha nem várhat el egy szülő egy gyermektől sokat, pl 15 perc sarkot, mert az talán sok egy folyton nyüzsgő gyereknek.

Legtöbbször a jólnevelt szeretett gyermekeknél soha nem kerül erre sor, mert megértik, hogy a szülők az ő érdekükben szabnak ki büntetést, hogy ők megtanulják mi jó és mi a rossz, ezért önként bünhődnek, és szégyelik is mellé magukat.

Sajnos az iskolában sokmindent lát az ember. Én nagyon sok jómódú gyermeket láttam szemtelenek voltak és sem a szülők sem a tanárok nem bírnak velük. Visszahúzzák az egész osztályt.

Sajnos tényleg nagyon sok embernek nincs önkontrola és visszaél a gyermekek gyengeségével. Félreértés ne essék, én erre senkit nem bíztattam, és mélységesen elítélem.

Ilyen esetben a teendő a következő: odaadod neki a zsebkendőt hogy törölje meg a nóziját. Innentől kezdve teljesen hagyd figyelmen kívül az ordítását és a hisztijét. Menj, csináld a dolgod és tégy úgy, mintha nem történne semmi. Hiába megy utánad, kezdj el hozzá beszélni teljesen más dolgokról. Mondjuk hogy mit fogsz főzni, meg mi a teendő még mára, vagy mi a terved a mai napra.....stb. Bármi másról mintha egy felnőttel beszélgetnél. Így érezni fogja hogy ő már elég nagy ahhoz hogy ne babahangon gurgulázzál neki, hanem egyenrangú félnek tekinted, tehát Ő már nagy. Ne szapuld és ne beszélj a hisztiről. Teljesen hagyd figyelmen kívül. Ne lásson rajtad ingerültséget, sőt! Azt lássa, hogy ez a dolog semmilyen hatással nincs rád, és nem vagy hajlandó tudomást venni róla.

Hiszti esetében aranyszabály:

1. Maradj nyugodt

2. Hagyd figyelmen kívül, ne figyelj rá

3. Próbáld meg a figyelemelterelést de ne úgy hogy lehajolsz hozzá és megpróbálsz vele kompromisszumot kötni. Hiszti esetén nincs ok kompromisszumkötésre! Kezdj el valamit csinálni, ami őt is érdekli. Ha kell ülj le egyedül gyúrmázni, festeni, ne hívd! ( majd oda fog menni magától megkérdezni mit csinálsz, és akkor te a legnagyobb halálos nyugalommal mond el hogy pl.: kedvem támadt festeni egy házat.

5. Nem kell beszélni arról hogy a hiszti nem helyes! Egyszerűen úgy kell tenni, mintha meg sem történt volna.

Kitartás! Lesz még pár próbálkozása, és lehet hogy nem tíz percet fog üvölteni hanem bepróbálkozik az idegölő 30 perccel is, de te tarsd magad! Nagyon fontos hogy egyetlen egyszer se lássa hogy hatással van rád! Nem szabad hibázni, mert akkor még iskolás korában is otthon leveri magát a földre ha valami nem úgy lesz ahogy ő elképzelte. ha makacs a gyerek, ez eltarthat akár egy hétig is, utána lejjebb ad!kitartás! Fel fog nőni!:)

Később meghálálja majd, ha ahogy Remike is írta, nem fog tőled félni, és boldog gyermekkora lesz! :)

De akármilyen módszert választasz, ki kell tartani mellette. Nem működik egyik se egyik napról a másikra.

Köszi a tanácsot. Holnap kezdi a nagy az ovit, amitől nagyon félek. Remélem megszokja, mert ha nagyon nem megy, akkor itthon marad.

Igen, tudom, hogy csak később lehet alkalmazni a felvesz/letesz módszert, inkább 6 hónapos kor után. Remélhetőleg csak enni kel fel, az meg nem fogja zavarni a nagyot, aki amúgy fiú. :)

Próbáltam már én is mondani az apjának, hogy aludjon ő a fiammal, de nem akarja odaszoktatni az ágyunkba, úgyhogy maradok én velük. Valószínűleg veszünk egy fotelágyat, ott fogok aludni velük egy darabig.

Jó kérdés....

Napirendet ki tudsz neki alakítani, a nagyot az nem fogja zavarni. (nappal oviban van gondolom).

Este: felvesz/leteszt csak 4. hónapos kortól lehet alkalmazni. Előtte azért sírnak mert éhesek, ilyenkor meg kell őket etetni. Utána is csak max 2 hét, addig lehetsz te a picivel egy szobába, a nagylány az apukájával. De ez csak egy ötlet.

Hát, ez mostanában nem működik, teljesen kétségbe vagyok esve. Most is 10 perce ordít, mert nem bír 2 percet sem egyedül ellenni, míg nekem van valami dolgom. Most is ott ordít a szobájában, hogy töröljem meg az orrát. De ott van a kezében a zsepi és nem hajlandó megtörölni, csak sikít onnan, hogy inkább te töröld meg! Ilyenkor is szépen beszéljek hozzá? 3 évesen már nem itt kéne tartani szerintem, nem csecsemő. Pláne ha ordítva, sikítva kéri, akkor nem törlöm meg neki.

Most meg kimentem a konyhába, és jön utánam sírva. Nem tudom, ilyenkor mit kéne csinálni. Ráadásul apósommal lakunk, aki itthon van egész nap és születése óta babusgatja, vigasztalja, kivette a járókából, ha sírt, játszik vele, ha én nem érek rá. De így hogy tanul meg egyedül játszani? És holnap kezdi az óvodát, fogalmam sincs, mi lesz.

Valaki segítsen, mit lehet tenni ebben a helyzetben?

Ne aggódj, beszélj vele folyamatosan, 1000-dik alkalommal is mond el neki nyugodtan de határozottan hogy nem helyesen cselekedett és hogy miért nem, és hogy mi lett volna a helyes. Ki fogja nőni. Ha a kistesó megszületik, nyugisabb lesz, mert te sem fogsz tudni annyit foglalkozni a hisztikkel, hiszen már ott lesz mégegy feladat és akaratodon kívül nem fogsz minden ilyesmire reagálni.

Egyébként amikor a lányom picike volt, bepróbálkozott hisztivel ő is, hiszen melyik gyerek nem. Én azt mondtam neki, hogy legyenszíves menjen be a szobájába, tegye le a hisztit valahova és jöjjön vissza mert ....pl. szeretnék vele sütni valamit, vagy festeni, vagy gyurmázni....vagy bármit.:) Nekünk ez működött. A fiamnál ( 13 éves már), nehezebb volt, ki kellett várnunk türelemmel hogy kinőjje a hisztiket.

Én pedig pszichológus vagyok, és elég szomorú hogy egy pedagógus ilyen tanácsot ad. Pedig elvileg a tanároknak is kell gyermekpszichológiát tanulniuk. Hol voltál az órákon????

Ezt komolyan írtad hogy a veréssel majd megvéded a drogozástól? Belehajszolod! A verés gyávaság, feladás, tehetettlenség és pont nem fog a gyerek tisztelni mert ugyan ki tisztel egy tehetettlen habzó szájú gyáva embert aki nekiesik egy rászoruló pici gyerekre? Maximum félni fog, nem tisztelni és amint lehet szabadulni akar tőled.És fiatalon ugye nagyon egyszerű a drogba. Időt és energiát kell szánni arra hogy a saját gyerekét megismerje és megtanulja kezelni. Kezelés: beszélgetés. Méghozzá ha kell 100x türelmesen, higgadtan és határozottan.

Utólag megjegyzem, nem örülnék ha a gyerekeimnek ilyen felfogású tanára lenne. Ezt nevezed te példamutató életnek???

Szia!

Nekem 3 éves a fiam, és ugyanez a helyzet, mint nálatok. Ha valami nem úgy van, ahogy akarja, sikít, ha elvesznek tőle egy játékot a játszón, sikít, ha nem engedek valamit, sikít, stb. Én is alkalmazom a büntiszéket, de ő sem hajlandó leülni. Ott áll a szék mellett és ordít, sikít, tombol. :( Én is mindig megbeszélem vele, hogy ilyet nem szabad, bocsánatot kér és megígéri, hogy többet nem fordul elő. Aztán persze később újra megismétli. Azért is nehezebb most nekem, mert 4 hónap múlva születik a kis tesó, addigra jó lenne, ha megoldódna ez a probléma. De gyanítom, hogy ez életkori sajátosság, és csak ki kell várni, hogy elmúljon. Nem nagyon nő fel egy gyerek sem hiszti nélkül.

Amúgy szerintem nagyon jó a Suttogó c. könyv, de főleg egy gyermekre lehet alkalmazni. Mert ha már 2 van, és egy szobában alszanak (mint ahogy nálunk lesz) és a kicsi alszik, nehezebb kivitelezni éjszaka a naggyal a felvesz/letesz módszert. Vagy fordítva, ha a kicsi lesz rossz alvó és ordít, miközben a nagy alszik, szintén nehezebb alkalmazni. Nálunk is az van, hogy éjszaka felébred többször és átjön, vissza kell altatni. Na most ezt hogy oldjuk meg, ha jön a tesó? És ha a kicsi is sírós lesz, ki fog kit felébreszteni? Ilyen helyzetekre nem nagyon van megoldás a könyvben, pedig engem ez érdekelne.

1. kor függő, kell neki igenis döntést hagyni (pl kicsi kortól 2 dolog közül választhat, ez lehet ruha, étel, játék, stb.) különben soha nem fog merni dönteni, mindig anyucihoz szalad

Tanár hogy írhat ilyet hogy verni egy gyereket???? Nem tanártól is durva!!!!

A testi fenyítés nem megvetett dolog, hanem büntentedő!!!!!! Bűncselekmény gyereket, házastársat, de még a kutyát is megverni!!!!!!

Szerencsére ma már nemcsak könyveket lehet kapni, de tv műsorok is szólnak "neveletlen" gyermekekről. Hogy csak JOe Frost-ot említsem: soha nem ütött meg egy gyermeket sem, sőt, ha ilyen anyát látott, ott is inkább a "büntetés szék, büntetés sarok, büntetés lépcső" megoldást választották. A büntetési idő (1-5 perc, kortól függően) letelte után a szülő még egyszer elmagyarázta a gyermeknek, hogy miért kapta a büntetést. A pofon után te lehajolnál, belenéznél a gyermeked könnyes szemébe, és elmondanád hogy "ezt most azért kaptad, mert hisztizel" ?????

Bandázni, drogozni... :D de fura, hogy pont a szegényebb, családon belüli erőszakban felnőtt gyermekekből lesz drogkerekedő, verődnek bandába. Én még nem láttam jómódú embereket összeverődve az utcán ténferegni. :)

fakanál: az ismerősöd ne lepődjön meg ha az óvónő kihívja a gyámügyet, mert a gyerek ezt elmondja az oviban!!!!

Nem nagy dolog bántani a gyengébbet, aki nem tud védekezni. Remélem megtapasztalod!

Egy anyának tanácsolni, hogy verje meg a gyerekét?! ESZEDNÉL VAGY???

NEM KELL MINDIG MINDENT A 40-50-60 ÉVVEL IDŐSEBBEKNEK ELHINNI!!!!! Nagyszüleid tanácsait is így megfogadod?

"Minden körülmények között biztosítsd, arról, hogy azért csinálod mindezt, mert szereted, és a javát akarod. " - ha sír a gyerek, mond hogy anya ezt azért teszi, mert szeret. Anyuka se lepődjön meg, ha a gyerek később visszaüt- ő így tanulta meg kifejezni a szeretetet!

Van gyereked???? Vagy ez csak az öreg tanáraid tanították, akiket még vertek, dolgoztak a földeken, mellette suliba jártak, stb...

Azért ajánlom a fakanalat pálcát, hogy ne anya keze legyen ami ver, azt használjuk simogatásra. Ezt olvastam.

Vannak nehéz időszakok, de túllesztek rajta. A legtöbb gyerek azért nem köszön a néniknek, mert senki nincs ott, hogy rászóljon, tehát a szülei nem figyelnek rá. Te minden jel szerint figyelemmel kíséred a gyermekedet, és ezért biztos minden rendben lesz.

Nagyon kedvesek vagytok, hogy válaszoltatok.

Nálunk is volt bünti, büntetőszék, de mostmár nem hajlandó leülni.Ha nagyon szemtelen és semmivel nem lehet rá hatni, igen megpaskolom a fenekét, nem durván, de hogy érezze.De ez az utolsó megoldás szokott lenni és igen ritkán fordul elő.Egy ideig hatott a büntetőszék, mostmár az sem, egyszerűen nem hajlandó leülni, csak hisztizik ordít hangosan.

Nagyon szeretem és megsajnálom, van hogy nem kell rácsapni ha nagyon rossz, a veszekedésre is elsírja magát.Szokott bocsánatot kérni, ha rosszat csinál és tudok rá hatni.Próbálom vele mindig megbeszélni a dolgokat, a lelkére hatni.Én is szoktam tőle bocsánatot kérni, mert ő is egy kis ember.Megérdemli és van, hogy én is hibázom.És mintha csak az én gondolatomat írnátok le, valóban azt nem akarom, hogy később drogos, bandita legyen.Mostanában köszönni sem hajlandó a néniknek.Próbálkozom mindennel, hogy hallgasson rám, most újra a büntetőszéken gondolkodom, de nem akarom a szobáját büntihelynek, mert most költözött külön és nem akarom hogy megutálja, mert így is volt már kifogás, hogy nem akar ott aludni, mert nem szereti.Egyébként egy jó gyerek, csak zsúfolt volt a nyarunk, költözés, új ovi, különszoba, nyaralások, ahol gyerekek, nagyszülők, szóval igen el volt engedve.Szeretném, ha visszaállna minden a régi rendbe.Csak ugye amit 3 évesen megtehettem vele, hogy leültetem és ott marad, azt most nem akarja, nagyon ellenáll.Próbálkozom, ami hibám, hogy nagyon nagy a türelmem, lehet nem kéne ennyit engednem, sőt biztos.Neki akarok jót ezzel, remélem sikerül :)

Tapasztalatom szerint nekem fájdalmat okozott. Ezért lett üveg. És mert nem is nagyon volt tejcsi.

Persze, igényelnék ők egész nap, később pedig hisztiznek, ha apuka anyukát megpuszilja, megöleli... de ez sem kell hogy úgy legyen, csak mert a kicsi lelki békéének jót tenne. (oidipusz komplexus)

Ami anya-közelséget illeti: valahányszor sír, bemegyek, beszélek hozzá, ma már ölbe is fogom venni, amíg meg nem nyugszik. Ha már nem sír (remélem max fél óra!), hagyom aludni a szobájában, ágyacskájában. Ahogy tettem születésétől fogva. (kv néhány gyenge pillanatom)