Változás következik - indigógyerekek (beszélgetős fórum)

Belenéztem a naplódba.

Hát az valami gyönyörű!!!!

Érdekes,hogy ott minden szót értettem! Itt meg miért nem?

Bejelöltem kedvencemnek!:)

Kedves Marduk!

Biztos vagyok benne,hogy jót akarsz,és csak azért nem értjük,mert valamiképp máshogy fogalmazol,és nekünk nem csak a szöveggel,hanem a témával is meg kell küzdenünk.

Kérlek kezd el újra,elejéről.

????

komolyan nem értem a fogalmazásod..

Nagyon jó meglátás, mert valóban ezek a rangok semmit nem érnek, nincs semmi jelentésük, értelmük, mert igazából nem is léteznek.

Ide írom, de igazából a következő rész annak szól, aki olyanokat ír, hogy rangok vannak és viselni kell:

nem, nem kell viselnünk, nem teher, mert ez nem a hadsereg, hogy rangok vannak.

Szintek vannak, amiket el lehet érni, bölcsesség és átadásképpeség szintek, de azokat sem a külvilágnak érjük el, hanem magunknak, ezeknek a szinteknek nincs ilyen megjelenése, amit lehet mutogatni, hogy ki milyen rangban van. Sőt, minél magasabb szinten van valaki az alázatban a feladat teljesítésében, és minél többször segített már az életében, annál jobban érti, hogy ezzel nem kell színrelépni, nem kell hivatkozni rá, nem kell rangokban gondolkozni, hiszen minél világosabban látod/érzed, hogy mennyire nagy szükség volt az erőre/energiára amit adtál, akkor azt is érzed, hogy ez annyira természetes, és annyira ez az életed értelme, hogy teljesen mindegy, hogy kivülről látják-e ezt, és tudják-e, milyen rangot viselsz.

Ez nem a külvilágnak szól, ez annak szól, hogy ebben az életedben megtaláltad az életed értelmét.

most te miről beszélsz? arról, hogy neked "rangod van" mi meg pornép vagyunk? Mert ahhoz képest eléggé támadó a viselkedésed.. és még finoman fogalmaztam.

Szögezzük már le: szelídség és alázat.. itt kezdődik a bölcsesség!

Kivont karddal isten nevében minden, csak nem ragyogás..

MOndjuk fura mód nekem is sokszor mondták, hogy "Te egy angyal vagy!! " :D

Én is örülök Neked!

Én is rendszeresen járok "nagyokhoz" és én is leszületett angyal vagyok szerintük - aki azért van itt, hogy segítsen azokon, akiknek erre szükségük van.

Nem feltétlenül pénzzel, vagy bármi kézzelfogható dologgal, hanem lelkierővel, és a rengeteg pozitív energiával, ami belőlem árad.

Éppen tegnap kaptam meg azt a kedves dicséretet, hogy én egy Nap vagyok, annyi energia ömlik felőlem :-)

De én nem hiszem. Azt sem tudom, hiszek-e bennük, meg azt sem, hogy felismerheti-e bárki, saját magáról.

Annyit mondtak, hogy valami nagy, kristálytiszta, meleg fény vesz körül.... inkább nem is gondolkozom rajta :D

Igen, valószínűleg ez a feladatom. Valahogy én is fórumokra keveredek mindig... és a legfurcsább, hogy sokan azt mondják "Mennyit tanulok tőled!"

Pedig sosem osztom az észt, csak kicsit másképpen gondolkodom a világról, és legfeljebb elmesélem, hogy én mit gondolok. De valahogy vonzom az embereket.

A Te sztorid pedig... több ilyen jó ember kellene a Földre!

Lehet, hogy ez a feladatod: segíteni másoknak.

Nekem is ez az egyik valószínűleg. Valamiért egy csomószor kényszert érzek, hogy meghallgassak másokat, és még olyankor is segíteni próbálok, mikor nekem is van épp elég problémám.

Sokszor elég hülyén nézhet ki, hogy a naplómban az épp aktuális problémáim miatt kesergek, aztán meg bemegyek valamelyik fórumba, és próbálok lelket önteni, meg bátorítani másokba/másokat.

Mint pl. most is! :)

Emlékszem, volt, hogy alig volt pénzem, de láttam egy tök szimpi hajléktalant (akkoriban még nem volt hajléktalan-maffia, és ő nem is kéregetett, csak ült a padon, de látszott rajta, hogy az). Másra nem futotta, hát vettem neki 3 zsemlét (pénzt már akkoriban sem adtam senkinek), meg odaültem kicsit beszélgetni vele. Elmesélte, hogy őrült meg a neje és kergette el otthonról. Ő volt vagy 60, én meg 20.

Atyám, ez most hogy jutott eszembe??? :D

Egyetértek Veled! 24 éves vagyok, és indigó. Azt hiszem azon túl, hogy mindenki lelki szemetesládája vagyok, és kapaszkodója, még nem igazán jöttem rá, hogy mi a konkrét cél, mert a saját életemben sorra kudarcok érnek...

Azt sem tudom, mihez kezdjek vele.. bár őszintén szólva soha nem is foglalkoztam vele.