Vallomások (beszélgetős fórum)
Errefelé meg azt mondják: a kenyér domója.
A serclit én gyerekkorom óta hallottam otthon és a környezetemben is, Pesten.
Mâcsik nálunk a mákos tészta volt. De a pöcsmâcsik egy másik. Az a barátfüle (ízes derelye) nudlija. Na jó. :D
Silinga a vesszőből font kosár. Ebben tartotta nagyanyâm a kukoricát, amit kopoztunk (kézzel morzsoltuk) azzal a fémmel (mi volt a neve?) vagy a hagymâkat.
Én sem tudtam. A párom mondta, meghagyod nekem a serclit? Az mi? Kérdezem tőle. Nagy szemeivel néz rám, hát miért, nem tudod? Nem!
Kenyér vége. Jaa csücske, akkor azt mondd! Ő meg: csücsök????
🤣🤣🤣
Holnap meglepem a mamámat 3 kg dióval.
Majd nem elfelejtettem megvenni...
Volt egyszer egy titokzatos szeretőm. Évekig tartott a viszonyunk, de a teljes nevét nem tudtam.
Mosolygok...Valószinüleg csak és kizárólag a szexre "szoritkoztatok" és csak keresztnév megszólitás volt ,persze akkor erre is feltételezhetjük,hogy fiktívek voltak.Attól függetlenül,hogy ez számomra elképzelhetetlen,nem itélem el,ha nektek igy volt jó...
Soha nem használom a "dinsztelni" kifejezést. Helyette a "párolni" ugyanazt jelenti és még magyaros is. Több szóval is így vagyok. Pedig nagyon jól tudok németül, de magyar vagyok, magyarul beszélek.
Érdekes,mert párolást jelent,de a magyarok családonként másképpen fejezik ki ezt.Pl.van olyan zöldség féle amit dinsztelünk de van amit párolunk,pedig mind a kettő hasonló folyamat,de a zöldség más.Én nyilván nem mondom a zöldborsóra azt ,hgoy dinsztelem,hanem ,hogy párolom,a káposztát viszont dinsztelem.Persze lehet ,hogy gasztronómiailag van ésszerű magyarázat erre,utána kellene nézni.
Utálom a "cici" szót. Mindig kellemetlenül érzem magam, ha valaki így hívja a mellét, vagy egy pasi azt mondja nekem, hogy a "cicim". Nekem mellem van, nem vagyok már óvódás. Képtelen lennék kimondani, hogy a "cicim".
Számomra nem ekkora "trauma" a cici kifejezés.Ami a pasi mondását illeti,nem értem,megszólitásként vagy a melledre mondja azt ,hogy cici.Amennyiben megszólitásként az nevetséges,a Picim mennyivel jobb.
Volt egyszer egy titokzatos szeretőm. Évekig tartott a viszonyunk, de a teljes nevét nem tudtam
az meg hogy??????????????? :D
"Utálom a "cici" szót."
Akkor mit szólsz a rántott pipicicihez? :DD
Sosem használom a dínsztel kifejezést....
Szíved joga a párolt kifejezést használni,de lehet hogy a folyamatot nem jól csinálod.
"Volt egyszer egy titokzatos szeretőm. Évekig tartott a viszonyunk, de a teljes nevét nem tudtam."
Bebiztosította magát balhé ellen.
"Soha nem használom a "dinsztelni" kifejezést. Helyette a "párolni" ugyanazt jelenti és még magyaros is. Több szóval is így vagyok. Pedig nagyon jól tudok németül, de magyar vagyok, magyarul beszélek"
Itt jön be a képbe az "anyanyelv", az anyáink nyelve, amit tőlük tanulunk, és ami a legritkább esetben az irodalmi nyelv. Miért is lenne?
Aztán, ahogy felnőtté válunk, igyekszünk közelíteni az irodalmihoz, mert úgy illik, úgy a szép, stb. Elhagyjuk részben anyáink nyelvét, más szavakat megtartunk.
Fura ez az állandó, mindenhonnan előtörő magyarkodás.
Semmivel sem lesz magyarabb az az ember, aki nem az anyjától tanult szavakat használja.
Soha nem használom a "dinsztelni" kifejezést. Helyette a "párolni" ugyanazt jelenti és még magyaros is. Több szóval is így vagyok. Pedig nagyon jól tudok németül, de magyar vagyok, magyarul beszélek.
Ismered a tv-ből Bödőcs Tibit? Földim! Zalai, mint én! Na mi ugyanúgy beszél(t)ünk ahogyan ő szokott. Szóval dincőt káposzta az. :)