Vallomások (beszélgetős fórum)
Egyeseknek nehezen megy megfogalmazni a gondolataikat. Vagy már a gondolataik is zavarosak.
Az utána következő vallomás is elég érdekes.
Mióta kell szemfülesnek lenni ahhoz, hogy tudjad, hogy kinek jössz be? :)
Utálom, amikor egy külsö szemmel nézö ember megállapitja hogy XY-nak nem tetszem. Holott ez teljesen egyértelmü :) Nem szeretem, amikor alábecsülik a nöiességemet. Tartom magam olyan szemfülesnek, hogy tudjam: mikor jövök be valakinek s mikor nem.
Legalább magadnak ne hazudj!!! Ha annyira magabiztos lennél magadban, nem lett volna szükséged, hogy ezt most megoszd. Foglalkoztat a téma, ha tagadod akkor is. 'evvan.
"Utálom, amikor egy külsö szemmel nézö ember megállapitja hogy XY-nak nem tetszem. Holott ez teljesen egyértelmü :) Nem szeretem, amikor alábecsülik a nöiességemet. Tartom magam olyan szemfülesnek, hogy tudjam: mikor jövök be valakinek s mikor nem."
Aha... :D
"Nőként imádom a szerelő pasikat. Nekem vonzó, ha a férfi fizikai munkát végez. Az exemmel barátok vagyunk, néha nálam alszik. De zavar hogy hiába fürdik, olajos és koszos a körme a munkája miatt. Amikor reggel elmegy, azonnal mosom az ágyneműmet."
HŐ! Mi van?
Inkább senki se szeressen a virtuális világban (hoxa, face, blogspot stb.), egy rajongóm se legyen. DE a való életben szeressen a párom, a családom és legyen igazi, jó életem, gondtalan és boldog.
Az életet a valóságban kell élni. A virtuális világ hamis. A facén is fent vagyok egyéb néven, és nincsenek ismerőseim. Csak tájékozódni járok oda. Ez van. ;)
"A virtuális világban is jó esetben magunkat adjuk."
Na, ez az. Ha a való életben szeretik, a virtuálisban meg nem, akkor valahol hazudik. Jó esetben a virtuális életében.
Inkább senki se szeressen a virtuális világban (hoxa, face, blogspot stb.), egy rajongóm se legyen. DE a való életben szeressen a párom, a családom és legyen igazi, jó életem, gondtalan és boldog.
Ez így van, én is így gondolkodom, de a kettő nem zárja ki egymást. Azért nagy gáz lenne, ha virtuális világban meg a többség utálna. Akkor valami kettősség lenne bennem. A virtuális világban is jó esetben magunkat adjuk.
Inkább senki se szeressen a virtuális világban (hoxa, face, blogspot stb.), egy rajongóm se legyen. DE a való életben szeressen a párom, a családom és legyen igazi, jó életem, gondtalan és boldog.
Ha már választási nehézség merül fel, régen rossz.
Gyáva féreg vagyok. Hulladék. Megérdemelném, hogy egy képregény karakter jól elfenekeljen.
De perverz vagy....
Szeretlek!
Köszi, én is :D
"Párszor előfordult, hogy a hűtőben lapuló egyik kedvenc tejes édességemre azt füllentettem a gyereknek, hogy sajnos lejárt, így nekem adta. (megettem, persze nem előtte) Másnap vettem neki hármat is, hogy legyen. :)"
Hát milyen ember vagy te? :D
Sokszor ismeretlen emberek rámírnak facebookon, van akinek egyszer visszaköszönök illemből, viszont a legtöbb embernek vissza se írok. Időm lenne, csak nincs idegem a sok ismeretlenre, s az örökös sablon kérdédeikre.
Erre van a "csak ismerősök láthatják a profilodat" opció. Élj vele, használd!!!A kutya nem fog többet írni kéretlenül.
Rendszerint azok jelentik ki, hogy abbahagyják a bakancslistát, akik lecsúsznak a ranglistán.
Hát, nem. Engem sosem érdekelt a ranglista, a lényeg a játék lenne, amit az ember örömmel játszik egy darabig, aztán félreteszi legközelebbig. Nem a várakozás, nyűglődés, megint várás... miegyéb.
Ja, nem én írtam a másik bakancslistás vallomást, de van benne igazság.
Várlak,hiányzol!Szerelmed.
Ez már nagyon unalmas...
Hány ilyen "Szeretlek"-et fogsz még betolni ide?
A szerelmed tárgyát kéne ezzel zaklatnod, nem?
“Szürke kis egér vagyok, de inkább, mint tudálékos, énközpontú, kioktató stílusú ember.”
Más opció nincs?
"Rendszerint azok jelentik ki, hogy abbahagyják a bakancslistát, akik lecsúsznak a ranglistán."
Hát nem tudom. A múlt héten, meg ennek az elején jött az influenza meg a kivizsgálás, és valahogy mindkettő hatással volt az érdeklődés hanyatlására nálam. És nem fordított sorrendben. Tehát érdeklődés lanyhult és UTÁNA csúsztam hátrébb. ;)
Csak lesajnálni tudom azokat az embereket a munkahelyemen, akik felsőbbrendűnek érzik magukat, lenéznek a munkám miatt és nem köszönnek, sőt vissza sem köszönnek egy takarítónőnek.
Nálunk még mindig nincs becsülete, értéke a fizikai munkának...
Szerencsére ez más országokban nincs így. Talán egyszer itt is megváltozik ez a mentalitás.
Ne törődj velük, egy országban mindenkire szükség van! Mi lenne takarítók nélkül? Bele sem szeretnék gondolni!
Ez azért durva... nem ismerek olyan szülőt aki ennyire nem tud magának parancsolni, hogy nem, az a gyereké...
Én felnőtt fejjel tudtam meg, hogy anyu pl éveken keresztül nem evett csirkecombot vagy szárnyat, hogy nekünk jusson amikor pl tyukhus leves volt és a combot, szárnyat kirántott, mindig mi gyerekek kaptuk meg, igaz, akkor nem volt habzsi-dőzsi, de akkor is :-D
Eszembe nem jutna megenni a gyerekem elől és még hazudni is :-D
Még ha csak felpróbálná.
Láttam turiban bugyit meg olyan láb között összepatentolható trikót (fogalmam sincs, mi a neve :D ), ott válogatták a használt cuccokat :O
"Csak akkor bakancslistázom, ha van időm. Soha nem tudnék remegni egy ötperces kártyáért, vagy egész nap a közös teret figyelni.Van saját életem, inkább családozom, dolgozom. Kirándulok, a való világban élek."
Én is így vagyok ezzel.
De ez akkor sem "vallomás", hanem mások életének megítélése, anélkül, hogy ismernéd őket. Az meg butaság.
És ha nekik nincs családjuk, munkájuk, de a BL örömteli elfoglaltság az életükben?
Ne foglalkozz vele.
Éld a magad életét.
Párszor előfordult, hogy a hűtőben lapuló egyik kedvenc tejes édességemre azt füllentettem a gyereknek, hogy sajnos lejárt, így nekem adta. (megettem, persze nem előtte) Másnap vettem neki hármat is, hogy legyen. :)
nem az a baj,hogy megetted,de ennek mi értelme volt,nem is értem.vagy megeszed mikor ő nincs otthon és akkor nem kell füllenteni,aztán megveszed neki mire hazaér,vagy tartasz többet otthon ,hogy ne legyen ilyen,de őszintén szólva,maga az amit füllentettél is szokatlan számomra :D
bár ha a helyedben lettem volna már inkább hagyom hogy megegye,és én csorgatom a nyálam magamnak,ő csak gyerek ,én meg felnőtt ember vagyok.
ejnye ejnye :))))
Sokszor ismeretlen emberek rámírnak facebookon....
A semmire nem írnak ismeretlenek, ilyen nincs. Valószínűleg sok témához hozzászólsz, aktívan használod az oldalt, vagy "érdekes" képeket töltesz fel magadról.