Válás 7 hónap után? (beszélgetés)

...és ő is ezt akarta elhitetni.

én úgy érzem, vágyna ő egy családra, meg rám is, meg egy boldog életre, csak ami ezzel jár, az nem jön be neki, vagy nem mérte fel, hogy erre ő képes-e.

ő is azt hitte, de nem ismerte jól önmagát!

igen. ezt nem tudom mással magyarázni, mint hogy azt hittem (és ő is ezt mondta), hogy majd leválik rólunk, meg ilyesmi.

a barátok túlzott igényével kapcsolatban meg konkrét dolog nem volt, azt hittem, hogy a házassággal természetes módon ez is a helyére kerül.

azért hittem ezt, mert ezt AKARTAM hinni.

akkor több időt kéne hagyni?

vagy miért választunk "rosszul"?

és ami egyszer jó volt, mért nem az többé?

(csak költői kérdések)

Mert közben kiderül, hogy nem minden arany, ami fénylik?!

Ezelőtt kénytelen-kelletlen egymás mellett leszenvedték az életüket, most meg nem.

Senki nem úgy házasodik, hogy aztán válik. :)

tudjátok, mi jár most a fejemben?

hogy alig pár hónappal ezelőtt még úgy gondoltam, hogy mi ketten örökké, ez lett volna az utolsó, amire gondolok, hogy az első házassági évfordulónkat sem érjük meg... :(

hogy fordulhat ekkorát egy párkapcsolat?

és a rengeteg válás, amiről hallani, hogy a párok fele elválik 1-5-10-x éven belül. miért?

köszönöm! :)

minden értem történt és történik!

Köszönök minden biztatást!

<3

valamiért jött ez az életembe, hogy tanuljak belőle és tudom is, mi az.

az önbecsülés fejlesztése!

már az első méltatlan veszekedésnél kellett volna elgondolkodnom és a saját határaimat meghúzni!

és az illúziókkal való leszámolás!

rengeteg "intő jel" volt, amit nem akartam meglátni.

hülye közhely, de igaz, hogy az idő mindent megold

muszáj lesz meggyászolnod ezt a kapcsolatot, ez vele jár, de jó, hogy vannak céljaid és motiválod magad!

Sok erőt neked a következő időszakra!

Szerencsére még időben felismerted, hogy ez a helyzet nem jó neked és adsz esélyt magadnak a boldogságra,boldogulásra! Karakán nő lehetsz, sokan nem képesek erre, inkább maradnak a langyiban.

5 hetet már kibírok! :)

még van egy közös vállalkozásunk, heti 1 nap, ott még úgyis együtt dolgozunk.

mondjuk márciustól nem szeretnék vele ott sem találkozni, de ő azt meg folytatni akarja.

bejöttem ma is dolgozni, ő hazament 2 napra, az előbb hívtam, ha hol van?

hát persze hogy a kis barátjánál!

PFFFF

sok sikert fogok neki is kívánni, ha márciusban elmegy. és őszintén így is gondolom!

persze, fáj azért, hogy nem engem választott.

csak nem engedem eluralkodni ezt az érzést és nem engedem sajnáltatni magam.

van bennem egy azért is megmutatom érzés, ami egyre erősebb!

persze ez most hülyén hangzik, hogy fél év múlva meglátjuk, ki mit ért el, és én már nem is neki akarom megmutatni, de most ez motivációt ad nekem! :)

Sok sikert!:)

Ritka azért az ilyen, hogy békében meg tudják beszélni a dolgokat. Le a kalappal, hogy nektek sikerült!

Én pedig új életet kezdek tavasztól!

Be szeretném bizonyítani magamnak, hogy el tudom majd irányítani és jól tudom működtetni a cégünket.

Kívánjatok sok sikert! :)

Szervusztok! :)

újra itt!

A férjem visszaállt dolgozni a cégünkhöz, alkalmi munkára, február végéig.

Örülök, hogy legalább lesz némi pénze az újrakezdéshez.

Nekem egyre jobban kitisztul a kép, és megbarátkozom a helyzettel.

Sokat beszélgetünk a jövőről, és egyre világosabb, hogy ő a barátjával és barátaival akar agglegény életet élni, én pedig családot szeretnék alapítani, amihez ő nem a megfelelő partner.

Azt hiszem, szépen, szeretettel el tudunk majd válni.

Úgy örülök, hogy erre rájöttünk. :)

Szerintem nem szemétség. Egy kapcsolatban fontos, hogy egy irányba haladjunk. Persze vannak időszakok, mikor az egyik fejlődik és "húznia kell" a másikat, de optimális esetben a másik erre hajlandó. Elhiszem, hogy fárasztó ez neked, és nem is oldhatod meg az ő életét, az az ő dolga.

Mit várnál attól, hogy nem találkoztok? Hogy lezárd magadban, vagy újra lobbanjon?

én szívem szerint nem is találkoznék vele egy jópár hónapot. de ő mindig keres, jön...

ezt már próbáltam, de neki nem megy.