Újra padlóra kerültem. Egy ideje már jól voltam és olyan... (beszélgetős fórum)

Hogy valójában mi bajod, az önismeret segíthet. Talán néhány dolog nem jött össze, ettől még nem kerültél padlóra.

A kedvetlenség lehet tél végi depresszió. A krónikus fáradtság utalhat betegségre, alvászavarra, helytelen életmódra stb.

Ha tudni akarod, kezd néhány rutin ellenőrzéssel. Bármelyik idős rokon megméri a cukrodat, a vérnyomásodat.

Téli depresszió. Én november óta a kapun kívül sem mentem.

Majd tavasszal, 23-25 fok, és megindulok.

Férjem most is naponta elmegy 2,5.3 órára.

A boltban kapható csoki mondhatni szemét. Tele van adalékokkal és cukorral. Nem beszélve arról, hogy a kakaó bab feldolgozása folytán megölnek a kakaóban minden hasznos anyagot. Pedig a világon a legtöbb van benne. Én nyers kakaó port használok, nyers kakaó tömböt és 100%-os csokoládé pasztillát. Ezekből készítek igazi, számomra hasznos csokoládét és desszertet.

Írd a keresőbe: "Boldoggá enni magunkat". Vagy "hangulatjavító ételek". Nagyon sokat megtudsz, én is ilyeneket olvasok, és amilyen egészséget támogató módszer éppen érdekel engem.

És milyen ételek ezek?

Miben van boldogsághormon a csokin kívül?

Talán a színek, a zenék, akár filmek is segíthetnek. Szomorkásan, depisen vonzódunk a melankólikus, szomorú zenékhez-filmekhez...én meg tudatosan próbálok pörgős zenét hallgatni, vidám filmet nézni, kimozdulni, még ha baromi nehéz is rávenni magam.

Télen egyébként hajlamosabbak vagyunk sötét színeket felvenni, kinn is ború van, rövidek még a napok is.

Szóval akár egy színes, vidám sál-sapka is segíthet.

Na még egyszer:

tudatosan eszek hangulatjavító és depresszióellenes élelmiszereket.

Sokan nem is gondolják, de az étkezésnek is szerepe van abban hogy hogyan érezzük magunkat.

Pl. mivel tudom hogy nagyon sok idős ember főleg aki egyedül él depressziósak, én tudatosan hangilatjavító, depresszióellenes élelmiszereket. A szabadlevegőn történő mozgásra is nagy hangsúlyt fektetek. Ezeknek a hiányát nem pótolhatja se család, se közösség.

Én is így voltam tavaly ősszel, gödörben...annak is legalján...pedig engem is szerető család vesz körül. Csak ilyenkor az ember felvesz egy sündisznó magatartást, bezárkózik...egyedül mi magunk tudunk ezen változtatni. Azaz megfogjunk a hajunkat és kihúzzuk magunkat a gödörből.

Fel kell dolgozni, kibeszélni, ami fáj...