Tudat vagy ösztön? (beszélgetős fórum)

soha nem fogom elfelejteni az "elejét" :-)

annyi plusszt kaptam tőle, mint soha senkitől...

ha becsukom a szemem, az a pillanat van előttem, amikor először megláttuk egymást... fülig érő szájjal néztünk a másikra, mintha ezer éve ismernénk egymást... szeretem a nevetőráncait, szeretem amikor el tudja engedni magát és ökörködik. ezt akarom visszahozni...

Eleje olyan 3 ev (szamlagondokkal is), nalunk ennyi volt kb mert 2 ev egyuttlakas utan teherbeestem es plusz a terhesseg alatt egesz jo volt:)

Utana jott egy car idoszak de megcsinaltuk, aztan jo idoszak es megint rossz, jo es megint baba, es utana kozvetlenul megint car, aztan megint jo stb stb (van ugy hogy egyik heten megfojtanam, vagy o engem, aztan tortenik valami jo es igy tovabb) ez az egesz asszem hogy velejaroja az eletnek, de az elso 3 ev az olyan szuper volt, hogy mindenki csak lesett... Valahogy ez tartotta es tartja bennem a lelket, de nalunk munkarol es penzrol nagyon keves szo esik ugy altalaban. Ha merges akkor sem meseli el a melos dolgait (meg engem nem is erdekel, ot sem erdeklik az en dolgaim akkor beszeljunk mar valami kozosrol)

látjátok, mindenki megpróbálja megoldani valahogy :-)))

azt tudni kell, hogy nekem inkább "csajom" van. a párom borzasztóan tud stresszelni mindenen, talán még jobban mint én... régebben rengeteget nevettünk,beszélgettünk (még most is csak ritkábban) egyszerűen nem tudja kívül hagyni a munkáját, és ha feszülten jön haza, én sem tudom mindig jól kezelni. Csiszolódnunk kell még, de úgy érzem megéri.. most nemsokára hazaér, azt hiszem lesz egy kis dolgom... :-DD

de szívesen fogadom a hozzászólásaitokat, örülök nektek

Köszönöm

Tetszik ez a folyamat leírás :)

Nálunk azért javult az átlag, mert munkahelyet váltott, meg mert én tudatosan képes vagyok távoltartani magam a munkától hétvégén :)

Hat igen, erre azt mondanam hogy az elso 6 honapban, ha meztelenul a tv ele alltam mikor meccs volt, kikapcsolta es ...;)

Kesobb mar nem kapcsolta ki csak lehalkitotta es;)

Ma, bar fizikailag ugyanugy nezek ki, nem is mernem megkockaztatni, talan hozzam is vagna a taviranyitot vagy ilyesmi :DDDD

De azert amiota kevesebb ido van, megtanultuk jobban megszervezni, a gyerekek miatt is, es nem meccsidoben...

A tobbieknek mazlijuk hogy nagyobbak a gyerekeik es ez sokat nyom a latba, ezert en is remelem hogy egyszer nekunk is javul az atlag;)

Nem tagadom, hogy igazad lenne, csak azt gondolom, hogy az az általános, mikor az emberek megtalálva a helyüket elkezdik kitölteni a számukra rendelkezésre álló helyet.

Amúgy én kétszer "híztam" (idézőjel nélkül le sem merem írni, mert így is kérdezgetik, hogy már megint fogytam-e), egyszer egy abortuszba belebetegedve, egyszer pedig a kapcsolatom elvesztése miatt. Szóval a személyes példám egyike is pont a "piacra" kerüléssel ellentétben történt, mert hajlamos vagyok bánatomban édességet zabálni láda számra. Viszont mint mondtam, én úgy látom, nem ez az általánosabb.

attól függ, hogy meddig tart a kapcsolat eleje??? :-))

meghatározott 1-2 évig, vagy amíg együtt nem éltek egy ideje és jönnek a gondok.. (a számla meg a gondnok :-) )

:)))))

Tetszik ez a falhozvagos elnevezes, de hogy hivjak azt aki meg nem?

Én még nem voltam "piacon" újra, amikor látványosan elkezdtem fogyni... akkor még a házasságomban "vergődtem", és kerestem a jó megoldást... nem akartam feladni 11 évet, de a boldogságomat sem... végül a boldogság iránti vágyam győzött...

Különben korábban is volt egy nagyobb fogyásom... közvetlenül a terhességem előtt, mert előtte is elkezdtem hízni, miután éreztem, hogy nem vagyok boldog, és nem találtam a megoldást... feljött egy év alatt 10 kg... majd, amikor rádöbbentem, leadtam, mert zavart...

A terhességem után is le-fel jojóztam...

Ha találtam valami célt, amiért tudtam dolgozni, akkor fogytam, amikor megint magányosnak éreztem magam, akkor visszahíztam...

Ha arról lett volna szó, hogy elhagytam magam, mert biztos voltam a kapcsolatomban, akkor elhíztam volna már hamarabb...

Csakhogy én 7 év együttélés (és ebből 4 év házasság) után híztam el... és egészpontosan akkor kezdtem hízni, amikor éreztem, hogy nem vagyok a férjemmel boldog... amikor már kevés volt az, hogy én rajongok Érte, hanem az is kellett volna már, hogy kicsit Ő is rajongjon...

En is persze megprobalom kihozni a maximumot, de letezik egy kep bennem, hogy milyen volt amikor 100%-ig jo volt minden. Ha soha nem volt jo, meg az elejen sem, akkor mi az a maximum amit ki lehet hozni?

Ne erts felre, abszolut az vagyok aki vegig kitart egy tars mellett, de akivel mar az elejen hullamvolgy volt, azzal nem eroltettem.

Sztem. jó úton haladsz :)

Vannak ötleteid a megoldásra, sztem. ez jó...

Láttad a "Titkárnő" c. filmet? Nézzétek meg együtt mindenképpen :)

És a kellékek is jók... elmehetnétek együtt egy szex shopba, és kiválaszthatnátok együtt, hogy mi érdekelne...

De, ha amúgy meg mindketten egymásra vártok, akkor sztem. érdemes a párterápiát is kipróbálni... sajna nálunk is ez volt a végére, hogy mindketten egymásra vártunk.....

Igen ezt elhiszem, mi is ritkan latjuk egymast hetkozben (es hetvegen van csak ido) de ha jol emlekszem az elso 2-3 evben, mig nem volt gyerek volt olyan hogy napi 2-3, amikor meg munka miatt ritkan lattuk egymast akkor nem letezett faradtsag ami visszatartott volna, ugy ugrottunk egymasra.

Aztan fokozatosan kevesebb az evek folyaman, de meg 12 ev utan is azert a hetvege bejatszik, es ezt ugy mondom, hogy meg mi csinaljuk a legkevesebbet, ismeroseim allandoan arrol beszelnek hogy nekik siman megvan heti minimum 3x plusz hetvegen is, de van aki mindennap!

Szoval szinte ugy erzem hogy akkor a mi atlagunk a legcarabb de pl en nemcsak a szamokat nezem hanem a minoseget is, szerencsere a ferjem is(egyenlore, de ki tudja meddig?) ez most elegnek tunik neki is, nekem is

Kb ez most egy olyan statisztikafele volt, te kerdezted, hogy normalis-e a tietek (vagyis kicsit mas volt a kerdes de azt hiszem ez is szamit)

Aztán kiszólsz a konyhából, hogy kész a lecsó, ő meg veszi az adást, hogy nincs kedvem szexhez :)

Amúgy amit írsz, hogy csak alárendeltség, nem hájdalom vagy igazi brutalitás, így már változtatom a véleményen, ez csak ösztön.

Azért híztál el, mert van valami lappangó dolog a tudat alattidban, amit nem mersz felvállalni.

Én 30 kg-t szedtem fel a terhességem alatt... 11 évig éltem a férjemmel együtt (ebből 7 év házasság volt), van egy három éves kisfiunk és mégis válunk...

Sok oka van a válásnak, elsősorban az, hogy én több törődést vártam volna Tőle, amit csak X. év után mondtam el, mert addig mindent úgy csináltam ahogy Ő akarta... Ő meg az X. év után kérte volna vissza a régi énem, akinek minden úgy volt jó, ahogy volt... Én változást akartam, Ő meg állandóságot...

Közben pedig az utóbbi egy év alatt rájöttem, hogy a lányokhoz vonzódom... nem könnyű felismerni és vállalni saját magunk előtt ilyesmit... finoman fogalmazva...

Viszont amióta el tudom tényleg fogadni, és amióta megtaláltam azt a nőt, akire mindig is vágytam, csak nem hittem a létezésében, és tudom, érzem, hogy Ő is szeret, azóta lefogytam 8 kg-t, és tudom, hogy a többi felesleg is lejön, ahogy vége lesz a válási, és egyéb procedúráknak, és végre élhetem az életem úgy, hogy megadjam magamnak az esélyt a boldogságra...

Igen, a súlyfelesleg arról árulkodik, hogy van valami amit nem fogadsz el magadban. És félelem attól, hogy mások bántanának, nem fogadnának el emiatt. A hájréteg egy fal, amivel védjük magunkat... hogy ne sebezhessenek meg...

Mi volt a válasza?

Amúgy a válasz az eredeti kérdésre: nem egészen ösztön, meg nem is teljesen tudat, leginkább tudatalatti. Alapösztön, amire rárakódik sok minden, és kapunk egy nagy kanyvaszt :) Én is inkább falhozvágós vok, és nem tudnék rábökni egy konkrét momentumra, hogy ettől, csak azt tudnám megmondani, mikor tudatosult bennem ilyesmi igazán.

nem is kukába való... úgy gondolom, hogy egy érzelmileg jól működő kapcsolatba könnyebb belevinni egy picivel vadabb szexet, mint egy szexuálisan túlfűtött kapcsolatba a tiszteletet és a megbecsülést...

gondoltam arra is, hogy kipróbálhatnánk bizonyos "kellékeket" :-) hogy elnyújtsuk a dolgokat...

Na, ha mar az elso 3 evben nem klappol mindket dolog, akkor eleve a dolgot hagynam a francba mert utana csak laposabb lesz, es akkor sokat szamit hogy milyen volt az eleje, nagyon sokszor visszater majd ez a pont de lesznek hullamvolgyek az biztos:)

Viszont ha mar az elejen nem klappol akkor mibol tud kesobb taplalkozni a kapcsolat az unalmasabb idoszakokban?