Ti hogyan kezdenétek új életet egyedül 2 gyerekkel? (beszélgetős fórum)
Minek? Elhúzni még pár évig? Akivel nem megy 4 éve akkor minek eröltetni? Föleg ha nem szeretik egymást!!
én 23 éven át küzdöttem, aztán feladtam... Nem ezt kivánom példának a gyerekeim előtt...
Ahogy már mondtam:én a biztonság kedvéért tennék még egy kört a válás előtt.Pl.egy meglepi program kettesben,ahol esetleg jobban megnyílik,és elmondja,hgy őt mi bántja.Már csak azt nem értem,miért szültél neki még egy gyereket,ha nem szeretitek egymást 4 éve? Szerény számításaim szerint akkor ebben az időszakban fogant a baba,amikor már " lapos" volt a dolog...
Igazad van!!!!! Dehogy kell. Nem igaz , hogy nehezebb párt találni, nekem 1 év után sikerült,. Boldog vagyok, szeretik a gyerekeim, és ök is boldogok. És mi is igy éltünk. Nem lehet rendbe hozzni. A,ikor igy kihül egy kapcsolat annak vége!!!
Nincs garancia, de miert kellene boldogtalan házasságban élni?????? Én éltem 5 évig, 1 évig hortam a gyerekeimet pszihologushoz. Erre nincs szükség szerintem.
az itt a lényeg hogy nem szeretjük egymást nem kivánjuk a sexet egymással szinte már 4éve nem voltunk együtt sehol én a gyerekekkel ő meg egyedül megy ugyanarra a helyre.27 éves vagyok szerelem és boldogság nélkül kéne leélnem az életem????mert tőle már rég nem kapok egy kedves szót sem.nem veszekszünk szinte soha csak csendben örlődünk mind a ketten.
Csak tudod amikor probálod orvosolni, tenni érte , de a másik fél nem néz semmibe, és nem tesz érte semmit, akkor nem hiszem , hogy a házasság megmentésén kellene gondolkodni. Abban igazad van minden kapcsolat ellaposodhat, és minden boldog napért küzdeni kell , de az a lényeg , hogy ne egyedül kelljen. Most a párom mindenben együtt müködik , és nem érzem ugy hoyg laposodna a kapcsolat. Persze mindenhol vannak hullámvölgyek, de ha szereti egymást 2 ember akkor könnyen átvészelik ketten, és nem egyedül.
Én a másik oldalról közelítem meg. Mi a garancia,hogy a következő kapcsolata boldog lesz 5-10 év múlva? És ha az is ellaposodik,akkor is továbblép?Én csak ezt nem értem.Ráadásul 2 gyerekkel nehezebb párt találni,persze nem lehetetlen,de akkor is...
de ha már valaki többször próbálkozott, hogy jobb legyen, és mégsem, akkor? akkor is muszáj erőltetni?
Hát igen.Nem csodálkozom,hogy így látjátok.Ez a fogyasztói társadalom: ha nem tetszik,elromlott,dobjuk ki.Ahelyett,hogy megpróbálnánk megjavítani.Pont ma volt erről egy cikk az egyik újságban...
NEm lehet minden esetben tenni érte.... Még akkor sem ha nem történt egyik fél esetében sem megcsalás...
Igen, úgylátom itt erről. Hát, ez még lehet menthető lenne, ha tényleg csak ellaposodásról van szó.
És már amikor a gyerek is rossz példát lát maga előtt?
Az anya ha nem boldog, ha küzd egy kapcsolatban, akkor a gyereke sem boldog.
Lehet hogy egy apa, a láthatások ideje alatt többet tud törődni a gyerekével, többet van vele mint akkor ha együtt élnek. Együtt mint két idegen.
Az jobb?
Az anya felelőssége az hogy a gyereke érdekeit nézze. De az az érdeke hogy egy rossz kapcsolatban nőjjön fel és azt lássa hogy boldogtalanok a szülei, mert nem lehet megjátszani folyamatosan azt hogy minden rendben...
Nagyon is igazad van. Nálunk a nagyobbik már 13 éves, és úgy ragaszkodik az apjához, mint még sosem. Lehet, ha válás lesz a vége, akkor az apjával fog maradni:(((((
De ebben az esetben erről volt szó,nem?
Nem csak ellaposodás miatt mehet tönkre egy kapcsolat, nagyon sok más tényező miatt is sajnos.
én is elvált szülők gyereke vagyok apám navelt 2munkahelye volt hogy eltartson minket(3)keveset láttam mégis boldog gyerekkorom volt!nincs más megoldás mert már évekóta élünk eggyütt ugy hogy már nem szeretjük egymást csak a gyerekek végett.ő már 2*próbált csajozni csak nem jött össze neki és az tmondta hogy akkor nem kell elmennem és nem tetszik a szamár szerepe:.csak az anyagiaktól félek mert még gyesen vagyok és mindennel együtt csak 75000 ft-om volna ami nem sok bár számolgattam egy kicsit és szükösen de valahogy megélnénk csak nem tudom hogy a gyerekek mit szolnának az alacsonyabb életszinvonalhoz!!!!!
A kiegyensúlyozott gyerekkorhoz van, hogy pont az kell (kellene) hogy a szülők külön váljanak. Én is ezért hagytam el a párom, kicsi gyerekkel, mert így abba nő bele, hogy külön élünk, nem pedig 5 év múlva, mikor már annyira ragaszkodik hozzá, hogy ugyanúgy járna mint Te...
Minden helyzet egyedi, és fel kell ismerni, hogy adott helyzetben mi lenne a lehető legjobb.
Én azt tanácsolom a forumindítónak, ha minden kötél szakad, és tényleg menthetetlen, akkor váljon. És mint mondtam, minnél kisebb a gyerek, annál "könnyebb". Mármint ha ezt könnyűnek lehetne nevezni..... Amúgy ha nincs szülői vagy bármi más segítség, akkor tény, hogy sokkal nehezebb lesz.
Sem válás, sem semmi nem fog változatni a jelenlegi állapotodon, mig rendbe nem rakod magad belül.
Ha nem teszünk ellene,az új kapcsolat is ugyanúgy ellaposul,mint a régi.természetesen nem azt mondom,hogy nem kell elválni,pláne ha megcsal,megver,stb,de "csak" azért,mert boldogtalan a kapcsolat,arról a nő is tehet.Inkább orvosolni kellene a problémákat -szerintem.Pláne a gyerekek miatt.
Hát az én szüleim is elváltak, de soha nem sirtam vissza azt a rosszat amiben éltünk. Én hálás vagyok nekik , hogy nem kellett egy boldogtalan családban felnöni. Arrol nem is beszélve, hogy miert áldozza fel az életét ha nem is boldog? és ha jobb lenne ? éljen örökre boldogtalanságban? Tesómék elváltak ,5 év után ujra össze jöttek. egybe dobták amilyük volt, és azóta is bánják. Ami nem megy kár eröltetni, mert a gyerekek ezt is megszenvedik.
én végigcsináltam 2x is! nem bántam meg a mai napig sem! a gyerekeimmel sincs semmi gond a lányom jogi diplomát szerzett a fiam meg jövőre érettségizik. egyik sem iszik nem dohányzik és nem is csavarognak!
Szia! én is kettö gyerekkel kezdtem ujra 6 évvel ezelött. Sikerült vennem egy lakást, persze hitelre, és uj életet kezdtem. Találtam egy olyan társat akivel azóta boldog kapcsolatban élek, és van egy közös babánk. Nehéz volt a döntés, de soha nem bántam meg, és ugy gondolom elöbb kellett volna meglépnem ezt a lépést. Nincs rosszabb egy boldogtalan kapcsolatnál, amit a gyerekek is éreznek. Ne félj az élet megold mindent! Csak pozitivan!
Biztos nincs más megoldás,mint a válás?Gondold végig!
Csak azért mondom,mert én elvált szülők gyereke vagyok,anyukám jó pár vig egyedül nevelt.Mind érzelmileg mint anyagi szempontból egy rémlom volt.Így utólag azt mondta:nem éri meg!!! Azt mondta,engem sajnált a legjobban,ahogy állandóan sírtam apukám után.Akkor döbbent rá,hogy már nemcsak elsősorban magáért felelős,hanem az én kiegyensúlyozott gyerekkoromért is.Pár év múlva visszafogadta,és azóta is együtt élnek.(Ennek 20 éve)
Szóval gondold át,én azt mondom!
tervezem a válást de kicsit félek egyedül megbirkózni a dolgokkal.mindenki véleménye érdekel és ha valaki volt már hasonlo helyzetben kiváncsi lennék hogy sikerült a váltás!
További ajánlott fórumok: