Tetszik egy munkatársam, de nem lenne szabad, a kora... (beszélgetős fórum)

Miért, 50 után is van még hátra legalább 30.

Sokkal tovább élhetnénk, mint amikor leírjuk magunkat.

ez nem életközepi..

az olyan 40 körüli dolog.

És sajnos nem 40 vagyok, bár annyi lennék..

sokkal öregebb vagyok.

Pontosan úgy van ahogy mondod, rátapintottál a lényegre.

Unom a munkámat ,fél kézzel csinálom már 15 éve is csak rutinból tolom.

Unom a dugóban tolongást, unom garden partykat,unom a házamat, unom ezt a várost, unom a majmok bolygójáva süllyedt közéletet..unom hogy szánalmas az opera szinvonala, unom a Balatont , unom a vidék nyomorát. Unom a rádiót, unom a TV-t, unom az elejét, unom a végét...

a lányom nem azon fog kiakadni, ha elmegyek mondjuk Californiába dolgozni.

Attól tartok hogy ő, mint lány a női szolidaritás mentén bűnösnek fog tartani engem.

Volt már olyan, hogy összetörte a szivét valami fiú. Akit anya szült a világra azzal ez megtörténik .

Amúgy köszi, hogy írtok. A dolog megaciki volta miatt személyesen még közeli barátaimmal sem oszthatom meg ezt, hogy ne kerüljenrk lelkiismereti konfliktusba, hiszen ismerik az egész családomat.

Amikor elindítottam a fórumot,sokan gúnyoltak, kiröhögtek, gyűlölködtek.

Akik mostanra megmaradtak kommentelőknek, azoknak tudom elmondani a krónikámat..a cyber space-nen. Ahogy K.F. írta: " Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek..."

kb.anticipálható egy dologban lévő tartalék.

Meddig tart az újdonság ereje, van-e benne további lehetőség.

Azért én látom a korlátaimat, amelyek részben a koromból fakadnak, részben abból hogy már fiatal koromban sem voltam a mintapasi...

ja igen, elnézést, nem válaszoltam a kérdésre.

Szóval én szeretnék már egy fedél alatt élni senkivel, meg erős szálakkal kötődni bárkihez, bármennyire vonzó, bármennyire értékes ember..Mehetnékem van, másik cég,másik szektor, másik ország, az se baj ha másik kontinens..sőt..Egyszóval lehetek én valakinek egy kaland, de egy konszolidált párkapcsolathoz már túlságosan is a szabadságra vágyó ordas farkassá lettem. Túl sokat éltem ketrecben.

Nem vagyok én bánatos. Átéltem már a külföldön élést és nagyon szeretem, sokáig el volt zárva előlem ez magánéletem miatt.

Nem akarok itt politizálni, de ez az ország már a szakadék szélén billeg és nem fog megállni. És még van bennem annyi energia hogy elmenjek valahova ahol új kihívások, civilzáltabb közösség, több kultúra és több pénz van. Puszta kalandvágyból már nem akarok Magyarországon maradni.:):)

Ez mindenképpen töréspont. Az hogy belekeveredtem ebbe, önmagában azt jelzi, hogy otthon minden tönkrement.

Ez a liezon nem lesz hosszú életű, de nem tudok már visszatérni a régi életemhet. A feleségem is azonnal a válást választja , amint terítem a lapokat, ismerem őt ennyire.Azt hiszem , amikor borul a bili, radikálisan megújhodom, és az országból is elmegyek, próbálom már előkészíteni a talajt. Valami igazán radikális levegőváltozás kéne nekem .

És sejted, mit fog szólni ? Mit tart megoldásnak ?

1. El akar válni.

2. Megvárja, még elmúlik a szerelem Nálad.

Mennyire szeret Téged ? Hogy érzed, Veled képzeli el az életét továbbra is ?

És Te mit tervezel ? Kiderült, hogy a Szerelmed milyen kapcsolatot szeretne ?

Gondolom, hibáid Neked is vannak, ahogy senki nem tökéletes. Valamiért csak megnősültél, és régen együtt éltek, gyereketek is van.

Igen, nagyon szarul fog esni neki amikor ez kiderül ,márpedig el kell mondanom mi van.

De ő is hibák tömegét követte el , ami miatt idáig jutottam

nem. mindenféle ürüggyel lopott hétvégéket szervezek.

csodálatosak ezek a napok.

és utána szörnyű lelkiismeret furdalásom van és egy jellegtelen disznónak érzem magam.

Lobogunk valami eszelős és irracionális szerelemben.

A dolog messze túlment egy flört határain

kōszi pocsékul.

még nem borult ki a bili.

pár centire a fōld fölött lebegett, és egy rosszabbul viselem a folytonos hazudozást.

Igen,nagyon igaz,

bele se gondoltam.

De átéltem a függővé válást, és

a megvonás kínjait is, többször is.

Többszörös visszaeső vagyok.

Most éppen olyan vagyok, mint aki tiszta volt 15 évig, és egy nap betántorgok valami ópiumbarlangba, totál betép ,mint a régi időkben.

Részlet " A NŐ felemelkedése és tündöklése" c. könyvből :

DOPAMIN ( 156.o.)

" ...ha egyszer rákattanunk valakire, és onnantól ő kezeli a dopaminpumpánkat, akkor ez a pumpakezelő a mi szerelmünk. A szerelem ezért mámorosító, és a szerelem ezért addikció. Amikor a távolság és az idő szétválasztja a szerelmeseket, a dopamin az, amely oly fanatikussá és kitartóvá teszi őket.Csodálatos dolog, ha a szerelem beteljesülhet, de őrjítő és pusztító, amikor a szerelmünket elutasítják. Olyan, vagy még rosszabb, mint a kábítószer-elvonás." ( Szendi Gábor )

Nem, nincs lebukás, boldogult ifjúkorom elég zűrösre sikeredett, van rutinom a régmúltból.

Bár ez ciki..ég a pofámon a bőr.

Nem vagyok egy cinikus hazudozó. Ez egy rohadt csapda.

Kedves Fórumindító!

Én meg tudlak érteni és bár nem helyes, de szerintem is élvezd ki azt, ami kialakult köztetek.

Otthon mi újság? Még nem buktál le?