Testi - lelki terror otthon..hogyan tovább? (beszélgetős fórum)

Az én anyám is ezért nem mert elválni az apámtól. Rettegett a következményektől. Csak a nővérem két öngyilkossági kísérlettel "besegített" neki. Ez térítette észhez és hozatta meg vele a döntését.

És lám, elváltak már majdnem 17 éve és épségben vagyunk, élünk és virulunk.

Tudom, nem ilyen egyszerű, de valamit anyukádnak tennie kell.

Ohohó.... erre a "munkára" különösen jó fizikumú emberek szoktak "jelentkezni"... egyébként volt munkahelyeken sosem volt cirkusz?? Nem lehetne egy sértett exmunkatársat összeszedni, aki partner lenne ilyen "akcióban"?

A másik nagyon "gonosz" dolog, ami még eszembe jutott, az valamilyen nyugtató észrevétel nélküli adagolása, akár orvosi konzultációval. Mint segélykérés.... bár lehet ez butaság...

Nem kell ahhoz férfi.

Én pár hónapja mondtam az apámnak, amikor megint rázta az öklét, hogy üssön csak meg, én visszaütök, de az baromira fog neki is fájni. Azóta sokat visszavett a fitalaos lendületből.:)

Igaz, majdnem 32 évembe telt, mire ilyet mertem mondani neki.:D

Én voltam! :D

Bizony, beteg nem beteg én már biztos úgy elverettem volna, hogy kétszer is meggondolná azt is, hogy köszönjön-e nekik, nemhogy pattogjon....

Sajnálom a beteg embereket, de egy betegség sem tehet tönkre másik három embert.

Amiras....sajnos pont ott fogdtad meg a dolgot, amire anyu is meg mi is gondolunk...

Ez a baj az egészben hogy attól tartunk hogy a költözés itt már nem elég....

Föleg ha rájön hogy anyu - a fejös tehene- nem lesz neki akkor egyedül kell majd mindent csinálnia...anyu sem biztos benne hogy biztonságban lennénk...én sem vagyok benne biztos hogy külföldön biztonságba lennék töle...

Ha az utcán találja meg őket és pattanik el az agya, akkor feltehetőleg tanú is lesz a tettére, nem?

Eddig is rafkósan, zárt ajtók mögött terrorizálta a családját, a jövőben sem fogja őket máshol/máshogy terrorizálni. Sőt... ha érzi, hogy csúszik ki a lába alól a talaj, akkor egy Úriember lesz (cinikuskodok)...

Nem akartam az előző hsz.-emben leírni, hogy mik lehetnek a külön költözés következményei, nehogy elrettentsem a fórum indítóját, de meggondoltam magam.:)

Az az 1 év bőven elegendő lesz arra, hogy az apuka teljesen "ellehetetlenítse" magát. Egyrészt a pszichés problémái miatt, másrészt anyagilag. Ha nem lesz, aki fizesse helyette az albérletet, akkor... na jó, befejeztem.:)

Igen, ez nagyon jó ötlet, bárcsak sikerülne megvalósítani..... én is gondolkodtam rajta... csak ha éppen tiszta állapotában van, és esetleg mégis észreveszi, akkor meg dührohamot kap, esetleg összetöri..... fene tudja. Én azért gondoltam először hangfelvételre másik szobából, esetleg fényképre ablakon keresztül, valahogy észrevétlenül, mert ha helyiségen belül buknak le, lehet, hogy még durvább végkimenetelű a dolog.

Meg azt is tudni kéne, hogy milyen gyakori ez, mert ha minden nap úgy megy haza, simán jó a videó, de ha kéthetente egyszer, akkor már nem annyira...... vagy spontán valahogy, nem előre beállítva....

A lelki terror része olyan hogy:kb. 10éves voltam a hugom akkor volt 4 és egyszer magához hívott apu a szobába - a hugom is ott volt- és a kezembe nyomott egy csokit...el akartam felezni a hugommal, erre rámkiabált hogy, ne adjak a hugomnak...mondom akkor elteszem késöbbre..erre rámparancsolt hogy bontsam ki és egyek a csokiból, féltem töle, szóval kibontottam a csokit és elkezdtem enni, nem értettem az egészet...erre undorral végigmért és azt mondta hogy: "látod milyen gusztustalan ocsmány mocsok vagy??Itt ennéd a csoki a szegény testvéred elött és még arra sem vagy képes hogy adj neki belöle...tünj el a szemem elöl, vagy kitekerem a nyakadat és inkább leüllek de egy szeméttel kevesebb lesz a világban"....ja ez az "inkább leüllek" duma ez általános volt nála...

A hugomnak olyanokat mond hogy anyu öt nem is akarta és anyu el akarta vetetni, de az orvosok nem engedték mert nem tudták hogy anyu hány hetes terhes és csak ezért van a hugom..persze HAZUGSÁG az egész...de szörnyü hogy egy apa hogyan mondhat ilyeneket????

Nincs mit! Bárcsak tudnék segíteni!

Ha anyukád attól tart, hogy ezek az otthonok nagyon "putrik", akkor nyugtasd meg, hogy elég tiszta, kulturált körülményeket teremtenek a benn élőknek (tudom, mert egy ilyen otthonban dolgoztam).

Egy probléma lehet, az a várólista. Elég sokan várják mindenhol az ország területén a felvételüket. Ezt viszont úgy lehet megkerülni, hogy egy ilyen bántalmazás után fogják magukat anyukádék, az összeszedett cuccaikkal bevonulnak és úgy kérnek segítséget. Ebben az esetben (kemény krízishelyzet) -ha még mindig így van- nem küldhetik el őket.

Ha felvételt nyernek, akkor 1 évetek lesz arra, hogy gondolkozzatok a továbbiakról. Az az 1 év pedig bőven elég arra, hogy valamilyen megoldást találjatok.

Nagyon sok sikert kívánok!

Dejavum van...

Megértelek és átérzem a helyzetedet.

Ahogy írtam én sajnos nem élek otthon, így nem tudok segíteni neki felvételt készíteni.De ezt mindenképpen elmondom a hugomnak.

Nagyon sokáig tartott mire eljutottunk oda hogy, legyöztük a büntudatot magunkban, mert azért mégiscsak az apánkról van szó, de rá kellett arra is jönnünk hogy az ami nálunk otthon van, egyáltalán nem normális.

Emlékszem amikor kisebb voltam akkor abból indultam ki hogy az a normális ha a gyereket otthon megverik ha rossz jegyet visz haza.

Én pl. volt hogy egyest vagy kettest kaptam akkor vesszövel vert el...egyszer kaptam egy kettest matekból és annyira féltem a veréstöl hogy, egésznap nem beszéltem senkivel, majdnem összeestem a félelemtöl, és este anyukám kérdezte hogy jól vagyok-e mert olyan sápadt voltam a félelemtöl akkor voltam 7 vagy 8éves...az elsö pofont - anyu elmondása szeirtn - 3-4évesn kaptam, mert nem mostam kezet ágybafekvés elött..anyu hazajött a munkából és amikor puszit akart adni, látta hogy csupa lila volt a fülem mögött...a pofontól..

Krízishelyzetben lévő családokat fogad a Családok Átmeneti Otthona is. Ha az édesanyád elmondja, hogy milyen helyzetben vannak, talán még nagykorú gyerekkel is bekerülhetne és ott védelmet is kapna az otthon munkatársaitól.

1 évig lakhatna az otthonban a fizetése alapján megállapított térítési díj fejében (nem szokott sok lenni, inkább jelképes összeg), aminek a felét kiköltözéskor visszakapja.

Esetleg azt kellene anyukáddal megbeszélni, hogy nézzen utána, hol van a legközelebb CSÁO és keresse fel a vezetőjét, akivel őszintén beszéljen a problémájáról.