Teremtés vagy evolúció (beszélgetés)
Ha egy faj kedvező feltételekre lel, és hirtelen elszaporodik, megeshet hogy feléli a tartalékait, és a tömeges elszaporodást tömeges kihalás követi.
Ilyenkor jön képbe az evolúció, mert néhány példány a legéletképesebbek közül túlélheti a pusztulást, és kezdődhet a folyamat előről.
Lehet, hogy túl sommásan fogalmazok.Úgy gondolom, hogy az evolúció folyamata manapság ilyen, vagy olyan hatások miatt az embereknél is felgyorsult.
Mikor azt a mondatot leírtam,az motoszkált a fejemben, hogy a Föld szervezete,immunrendszere, vajon hogyan védekezik a kártevői ellen.
Az élőlények anatómiai jellegzetességei és hasonlóságai
Az anatómia feltűnő hasonlóságokat mutat ki a ma élő állatok között is. A teknős, a ló, az ember, a madár és a denevér végtagjai (beleértve a szárnyakat is) szerkezetileg igen hasonlóak, mindegyik csontnak megvan a maga megfelelője az összes többi fajban. Ez azt bizonyítja, hogy ezek az állatok mind közös őstől származnak. Nagyon fontos észrevétel, hogy ezek a szervek nem teljesen tökéletesek, hiszen ugyanabból a kiinduló struktúrából alakult ki az egyik állatban repülő, a másikban evező, a harmadikban fogó alkalmatosság, stb. Ha ezek a szervek egymástól teljesen függetlenül alakultak volna ki, akkor jóval tökéletesebb konstrukciók is kialakulhattak volna, de mivel ugyanabból a kiinduló struktúrából jöttek létre, felépítésüket természetszerűleg csak bizonyos korlátok között lehetett megváltoztatni. Más testrészekkel ugyanez a helyzet. A hasonlóság mértékéből meghatározható az egyes fajok evolúciós rokonsági foka is.
Az egyik ritkán említett bizonyíték az evolúcióra az élőlények embrionális fejlődésének jellegzetességei és hasonlóságai
A gerinces állatok kifejlődése a megtermékenyített petesejtből (beleértve minden fajt a halaktól és a gyíkoktól kezdve egészen az emberig) a korai szakaszban igen hasonló, de ahogyan az embriók közelednek a kifejlett állapothoz, a fejlődés menete egyre inkább eltér egymástól az egyes fajok esetében. Két faj egyedfejlődése annál hosszabb ideig hasonlít egymáshoz, minél közelebbi rokonságban állnak egymással. A közös egyedfejlődési mintázatok az evolúciós rokonság bizonyítékai. Az emberi embrióknak a fejlődés egy bizonyos fázisában kopoltyúik vannak, akárcsak az összes gerinces állatnak, bizonyítva egy kopoltyúkkal rendelkező közös ős létezését. Az emberi embrióknak a fejlődés hatodik hetében farkuk is van, mely később visszafejlődik. Az ember vakbele (a féregnyúlvány) csökevényes maradványa annak a szervnek, amely más emlősökben teljesen kifejlett formában található meg, és a cellulóz megemésztésére szolgál.