Tényleg elfelejteni valaha.... (beszélgetés)

A tüske mindig ott lesz szerintem benned...

Voltam ilyenben. Nem csalt meg bár tettlegesen, de átcseszett, másik csajnak - akivel még előttem volt távkapcsolatban, aztán velem összejött közben és azt mondta nekem: szakítok majd vele... - irogatta, hogy szereti, amikor már együtt voltunk egy hónapja majdnem. Be sem vallotta, csak véletlenül lebukott - én pedig elnéztem neki, de nem tudtam sosem megbocsájtani valóságosan. Mindig eszembe jutott, gyakran emlegettem fel neki jó ideig amikor veszekedés közben, mert olyan nagy tüske volt. Ha azt mondta volna, hogy nézd, még nem tudtam szakítani, mert ez meg ez, még azt is jobban megértettem volna, mint amit akkor csinált. ...De már nem vagyunk együtt, úgyhogy már nincs tüske. :)

Nah,ha mindenki megy,akkor én is tovább evezek.:)

Bocsika,h így belekotnyeleskedtem a fórumba,remélem nincs harag.:)

Jo ejt Nektek!

Ennyi volt az ő sara.

Már 1 éve voltunk együtt,amikor én megcsaltam az exemmel(csak csók volt).

Akkor ő megbocsájtott.

Utána amikor én megtudtam ez a drogos dolgot és ő kiment külföldre úgy h nem tudja h mit akar a kapcsolatunktól és már 3 hete könyörögtem,sírtam neki,h csak 1 esélyt adjon.És nem tudott dönteni.

Akkor ismét megcsaltam egy másik pasassal.Már nem bírtam az egész helyzetet.

Akkor elmondtam neki,és fordult a kocka.Ő sírt nekem,ő hozta volna le nekem a csillagokat stb...

Végül megbeszéltük és "újrakezdtük".

Most 1,5 hónapja van kint,2 hét múlva jön haza (pár napra)...utána pedig majd dec. 16.-án.

Nagy átlagban jól bírjuk,minden nap beszélünk msn-en.Hiányzik nagyon,tény és való,h próbára teszi ez a külföld az ember kapcsolatát.

Ez is érdekes:) ( de mostmár mindjárt elsuttyanok aludni)

Én valamikor menet közben rájöttem,ahogy írtam is,hogy sokkal ijesztőbbek a dolgok,amiket csak elképzelek..Azóta ,hasonló helyzetben én inkább megnézném a másikat..eddig MINDIG az volt,hogy sokkal sivárabb,hétköznapibb volt minden,és mindenki,akitől valamiért paráztam.

igazad van ebben is....csak a hiúság nagyon makacs dolog...

ez a tény állás amit te írsz, főleg hogy még másnap is ő próbált hatni a páromra, hogy legyenek egy pár...csak nem jött össze....

Állítólag a lány nem messze lakik tőlünk, soha n em szeretnék találkozni vele....ez eddig meghallgattattak az imáim :-)

Én ennél gyengébb eresztés vagyok..azt hiszem,ennyi mindent nem tudnék tolerálni,még ha szeretem is.

De kívánom,hogy most már normálisabb mederben tudjatok élni,mert úgy nézem,a kínlódás már megvolt-elég volt.

sokáig lesz külföldön?hogy bírjátok?

Mi mást gondolhatna?

Amúgy meg egy nagylelkűbb pillanatban próbáld beleélni magad a helyzetébe,aki csak egyszer lehetett azzal a remek ffival,akivel te hosszabb ideje együtt vagy..és ha neki is tetszett,ez azért nagyon fájhat neki.Ha már tudod őt sajnálni,hogy neki csak ennyi jutott,te meg benne vagy a "tutiban",akkor jó úton vagy a túllépés felé..

100%-osan megbízok benne,mert kint napi 12 órát dolgozik,éppen h haza ér,de már megy is a géphez.

Hogy mi tart minket össze?!:) Szeretem,nagyon-nagyon és ő is szeret.

És annyi mindenen átmentünk már ketten.

Még ha csak megdöbbentett volna a dolog...azt hittem rosszul leszek,amikor sms-be közölte,majd amikor megmondta h nem tudja h mit akar(?)a kapcsolatunkkal.Akkor pedig azt hittem ,h szétnyílik alattam a Föld.Fizikailag éreztem,hogy fáj.

Amikor a csajos dologra jöttem rá,akkor pedig nagyon dühös voltam,........kemény időszak volt.

És még mai napig az,ha eszembe jut.

kb :-D

csúnyán mondom, tudja e hol a helye ...

bár nyilván tudja, hisz így alakult....

de remélem úgy éli meg ahogy van hogy ő egy nagy tévedés volt...

?? Szerinted..mit hisz?

Egyáltalán..miről mit hisz?

Hogy ő ki volt a párodnak pl? vagy hogy ti hogy vagytok most?

Akkor ez egy halmozottan nehéz helyzet,ha messze van.Bár nyilván te tudod,hogy most mennyire mersz megbízni benne,ezzel a nehezítéssel,illetve hogy mi köt titeket össze ilyen szorosan,hogy ezek ellenére még mindig együtt vagytok.

Ez engem is megdöbbentene,hogy egy ilyen dolgot el bír titkolni előttem a párom,és nem veszem észre..:S

Azt hiszem,ami megtörtént,azt nem kell elfelejteni,csak érdemes eltenni az agyunk alsó fiókjába,és ha megbocsátottunk/ túlléptünk rajta,akkor lehetőleg csak indokolt esetben nyitogatni ezt a fiókot.

Nehéz dolog ez a bosszúvágy,meg elégtétel..sokaknál elég erősen működik,még ha saját magára káros is..

(Eszembe jutott a Büszkeség és balítélet című regény..)

Próbálj csak arra koncentrálni,hogy neked jó-e MOST vele,és ha igen,ne vedd el magadtól,hanem élvezd.Ki tudja,meddig tart az élet,a világ.

Megfigyeltem magamon,több esetből okulva,hogy ha egyedül vagyok,engem is el tudnak kapni rossz érzések,meg szorongások előre és visszafele nézve..és sokkal rosszabbakat gondolok,mint a valóság.Mióta rájöttem,mindig tudatosítom magamban(hangosan elmondom,mint egy mantrát),épp mikor élem a valóságot,és az sokkal jobb,mint amit egyedül összekínlódtam magamban,hogy:figyi,ez az élet,ez történik most,ez a jóság..a többi már nincs,vagy még nincs,vagy sohase volt.

Nem ad okot arra,hogy bizalmatlan legyek vele szemben.De ez a dolog , igencsak nagy tüskét hagyott bennem.

Megbocsájtottam,de elfelejteni sosem fogom.

Mindenki hibázhat,én is hibáztam,nála nagyobbat.

Ezen már nem fog tönkremenni a kapcsolatunk,de tanultam az esetből.

Jobban odafigyelek rá!!!

Nem tudom,hogy annak idején h tudta eltitkolni(?)Hiszen sülve-főve együtt voltunk/vagyunk.

Bár per pill nem,mert külföldön dolgozik.

Te legalább tudod az igazat.

Mivel én nem voltam ott és csak bízni tudok benne,h elmondott mindent...így bennem még mindig vannak kételyek.

:D ja..bocs..irodalmi idézet,és oylan szinten használom,hogy elfelejtem,h csak azok értik,akik ismernek.

Szóval azt jelenti hogy örültem az együttlétnek,de részemről ennyi volt.

Aha..akkor próbáld meg azt,hogy egyszer igazán csúnyán végiggondolod az egészet,akár le is írod,szidod mind2nek a mindenét,hátha így kimegy a dühödből valamennyi.

Nekem más egy "kicsit" a történetem.Pár hónappal ezelőtt elmentünk bulizni barátommal,közben én haza jöttem,mert rosszul éreztem magam(nem haragban váltunk el,még haza is kísért).

Aznap este a nagyokos haverjaival drogozott,úgy h előtte soha nem tett ilyet.

Majd azután folyamatosan csinálta(7végenként,néha még 7köznap is)...úgy h én nem tudtam róla,pedig minden nap találkoztunk.

Ezt tartott 1.5-2 hónapig,majd elmondta,mert nem bírta magában tartani és egyedül nem tudott volna leállni.

Első durci után mellé álltam,de ő teljesen összezavarodott,nem tudta h mit akar(el akart hagyni)....végül arra is rájöttem,h egy közös ismerős csajjal msn-en flörtölgetett.

Végül nem hagyott el,ennek is extrém oka volt..de együtt maradtunk.

Mai napig nem tudom neki megbocsájtani ezt az egészet.

A csajos dolog bántja a hiúságomat,a drogos pedig alapjába véve "elcseszte" a bizalmamat.

ezt a fogadtatás dolgot nem értettem :-)

az hogy sért azzal nem tudok mit kezdeni, már amikor elő jön mint ma....olyankor elég csúnyákat gondolok....

Hát ja..Bár szerintem..nem esztétikus senkit leszólni(pontosabban az arcába mondani,megbántani ezzel őt),akivel testközelbe kerültünk-hiszen szabad választás volt.Azt persze lehet,kell mondani,hogy részemről volt a fogadtatás,köszönöm,ennyi volt.

Azzal ne foglalkozz,hogy ő hogy érzi magát,ez nem visz előre szerintem.

Én is láttam jó külsejű,mégis kis önbizalmú embereket,akiknek..hátt..majdnem bármilyen nó jó volt-már külsőre.Nagyot koppantak valamikor,szép nővel,és inkább az kell nekik,aki biztos,kedves,és felnéz rájuk..mondjuk egy kevésbé szerencsés külsejű nő.

Ez sem nem lesz szép,amit írok..de általában egy férfinak nem kell borzasztó nagy vonzódás ahhoz,hogy lefeküdjön egy nővel..csak mondjuk szexuális étvágy.(persze nem minden férfi..csak általában jellemző)

és az elején erős lehet még benne a bizonyítási vágy,hogy kell ő másnak is..