Szerinted van-e hivatásos anya? Létezik-e ilyen hivatás? (beszélgetős fórum)

Egyetértek. Ami még fontos lenne, hogy a nők ne a pénz miatt valósítság meg önmagukat, hanem azt tegyék, amit szeretnek. Akkor nem feszülnének meg és a függetlenség lehetősége is működne.

Az emberek nem merik válllni a hivatásukat, mert azt hiszik, hogy abból nem lehet megélni.

Mások meg pont abból élnek vígan.

Ami a tiéd (hivatás) abban jó vagy, ezért jól tudsz belőle élni és ráadásul boldog is vagy tőle.

Biztos, hogy mindenki függ valamitől és valakitől. De ha egy nőnek munkája, keresete van, és el tudja tartani magát, nem kell eltűrnie annyi megaláztatást, mint amennyit dédanyáinknak sokszor el kellett tűrniük.

Tényleg nagy a válások száma, és biztosan az is hozzájárul, hogy a nők munkába álltak. De szerintem elsősorban nem az az ok, hogy a nők munkábaállása gyengíti a családot, hanem, mert már ki tudnak lépni egy rossz kapcsolatból, ha maguk is meg tudnak állni a lábukon.

Mas a velemenyunk , ennyi :)

Velemenyem szerint a Magyar nö , meg aztan tenyleg kiveteles ,megbecsulesnek örvendett :)

Persze biztos voltak es mindeg is lesznek kivetelek a megbecsulest,elismerest ki kell erdemelni , nem hullik csak ugy az ember ölebe !

Igen vannak fokozatok es ez sokszor szerencse kerdese !

En viszont biztos vagyok benne hogy , nincs olyan elöleny,ember aki ne fuggne valakitöl vagy valamitöl :)

Van amikor megtudod hatarozni a fuggöseg mennyiseget , van amikor nem ugyanez all a mitöl,kitölre IS :)

Jó, de vannak fokozatok. Nemde?

Amúgy nem vagyok biztos benne, hogy mindenki függőségben lenne.

Meg tudod határozni, hogy mitől mennyire vagy hajlandó függni és ki tudsz lépni ha akarsz.

Az élet az egyetlen, aki függőségbe tud hozni, de ezt akkor teszi, ha rá akar valamire bírni. Amikor belátod, elenged. Ami neked jó lesz, mert ezek az ösztönzések mindíg pozitívak.

Rengeted korabeli feljegyzes van ugy privat mint törteneszektöl !

Egyebkent en nem allitom hogy , szep vagy jobb volt ! Minden kornak megvan az erössege , gyengesege , szepsege es a kevesbe pozitiv dolgok.

Nem igen volt meg tökeletes tarsadalom , viszont sokan ramutattak mar arra tenyre hogy , rohano,stresszes vilagunk az asszony munkabaallitasa stb nem igen kedvez az utodoknak ! Egyre kevesebb gyerek szuletik,egyre több fogyatekossaggal , ne is beszeljunk a rengeteg valasrol amit ugyancsak a gyerekek sinylenek meg legjobban !

Nagyon egyet értek!!!

Viszont számtalan tényező közre játszik abban,hogy egy nő nem gondol az egzisztenciájára, hogy biztos talaj legyen a lába alatt,mielőtt gyerekei lesznek.

Pld: az otthonról hozott, "rosszul berögzült" viselkedésminták. Mert mit lát és hall a szülőtől?

-meddig akarsz még a nyakamon élni? (fiú és lány esetében is! )

-már éppen itt az ideje,hogy férjhez menj,én a te korodban már gyereket szültem

-keress magadnak egy pénzes pasast,aki eltart majd

és lehetne sorolni,bár lehet,hogy manapság nem ennyire szélsőséges ez a dolog.Én is látom,hogy a környezetemben élő fiatal nők és férfiak sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az önállóságuk megteremtésére,mert ez nekik is szívügyük és nem rohannak fejjel a falnak,ahogy a szülői minta kívánná.

Egy nőnek a legtöbb esetben eltűnik az önbizalma, ha nincs sját élete és függ a férfitól. Kiesik az életből és egyre jobban kiszolgáltatottá válik.

Ha tudja, hogy jó valamiben, amiből bármikor meg tud élni, sokkal egészségesebb kapcsolatot tud alakítani és nem fog megalkudni.

Miert nem folytatod hogy , mi tunik ki Neked ?

Mert veletlenul en is nagyon szeretem es tanulmanyozom a törtenelmet :)

Persze nincs es soha nem is volt tökeletes tarsadalom ezt ugye tudjuk.

"Evszazadokon keresztul a nö hivatasos anya volt , megbecsult resze a tarsadalmaknak ! "

Tényleg annyira megbecsült része volt a társadalomnak? Családi krónikákból, történelmi tanulmányaimból nekem nem úgy tűnik....

hm ? !

Persze hogy , nem akarom hogy rosszul aludjal , de teny hogy , rossz uton jarunk ! A gyerek sinyli meg a nök nagy szabadsagat !

Evszazadokon keresztul a nö hivatasos anya volt , megbecsult resze a tarsadalmaknak !

A regi idökben nem volt mas lehetöseg ha nem akartal csaladot , szoval 10-15-gyereket szulni , mint az hogy ,kolostorba vonulj :)

Mint elözöleg irtam ez csak idö kerdese hogy , visszaforduljon a kerek ? !

Minden attol fugg meddig nezik a ferfiak ölbetett kezzel a fejlemenyeket ? Mig aztan atveszik a teljes hatalmat es a nö visszakerul a hivatasos anya szerepebe :)

Nem bántottál meg! Az elején volt egy kis félreértés, de tisztáztuk!

Tulajdonképpen Te a tervezett és megalapozott babavárás híve vagy, hogy a születendő gyermeknek megadattasson a boldogság:)

Érdekes témát vetettél fel és ez egy fórum, ahol ezt megvitathatjuk...

Tiszteletemet kivívtad azzal, hogy a gyerekvállalással kapcsolatban ilyen megfontoltan gondolkozol, mégha ezzel kapcsolatban nekem más is a véleményem.

Én nem így gondolom. Ha az emberek így gondolkodnának lényegesen evesebb szenvedés és háború és rossz dolog lenne, mivel az emberek boldogabbak lennének, ezért nem akarnánk rosszat.

Ez ok okozat. Etiópiában sokan vannak, de nyomorognak. Jó ez?

Nem a mennyiség a lényeg. Nekünk érdemes arra gondolni, hogy boldogságot teremtsünk, ne pedig "minél több adófizetőt".

Nem hallnánk ki, de kevesebb lenne a boldogtalan ember.

Ha boldog vagy, akkor jó döntéseket hoztál és hozol. Az élet megmutatja, hogy jól csináljuk-e. Ez a jó benne. Nem kell sokat gondolkodnunk rajta, csak megnézni az eredményt.

Nem kell egymásnak bizonygatnunk semmit, mivel az nem változtat a lényegen.

Azért írtam, amiket írtam, mert sokan nem gondolnak bele elég mélyen és védik magukat, illetve többnek érzik magukat attól, hogy van gyerekük, pedig nem attól lesz több valaki. (Persze természetesen tiszteletre méltó, hogy valaki másról is gondoskodik), de ez csak akkor lényeges, ha ezt jól teszi.

ne vedd magadra, mert nem rád céloztam, csak mondtál dolgokat, amiből rá lehet mutatni néhány kérdésre.

Nem hiszem, hogy önző lennél, csak szerintem a legtöbb ember nem gondol bele abba, hogy a gyerek nem egy játékszer, amit megszülök, hogy boldoggá tegyen.

A gyerekeknek jó start kell és ezt a szülő tudja biztosítani, mivel ő tudja megitélni, hogy minden adott-e, ha valóban a gyerekre gondol.

Nem pénzügyi dolgok tesznek boldoggá, de pénzügyi dolgok tehetnek boldogtalanná.

A költők sokszor fájdalmukban írtak rendkívüli műveket. (Néha akár öngyilkosok is lettek). Tehát azért ez nem biztos, hogy jó cél. Érzelemből alkotni még nem jelenti, hogy jó élete volt. Sőt a legtöbbször pont nem!

Nem mondtam, hogy segélyen élő primitív ember lennél. Azt arra írtam, hogy valaki úgy állította be, hogy a sok gyerek vállalása tiszteletre méltó. Ez az általánosítás, ezért hoztam ellenpéldát!

Ha te meg tudtad oldani, hogy a gyerekek megfelelő figyelmet kaptak, akkor arra valóban büszke lehetsz, (de persze nem a diploma dönti el, hogy értékes-e valaki, bár gondolom ebben nem kell vitatkoznunk).

A gyereket nem magadért kell vállalni. Ezt sajnálom, hogy nem így látod. Az a felelősség, hogy rá gondolsz elsőre, mert ő nem dönthet, amikor megszülik, de a szülő igen. Így neki rá kell gondolnia első sorban.

Ettől persze, hogy a szülőnek is örömet kell, hogy okozzon, különben nem lesz boldogság.

A gond, ha a szülő csak azt nézi, hogy neki milyen jó lenne. Ebből az esetből van sok.

Teljesen értem, hogy mire gondolsz, de szerintem nem a "pénzügyi dolgok" tesznek boldoggá.

Ha jól belegondolunk számos költőnk, írónk, művészünk származott szegény családból, sőt nagycsaládból... mégis az utókornak maradathatatlant alkottak:)))

Na mindegy. Megpróbálom összefoglalni:

1. Egy nő megvalósítja önmagát

2. Kialakítja a személyiségét, amire büszke lehet

3. Ha megtalálja azt a férfit, aki jó apja lesz a gyerekeinek és tisztességes párja az anyénak, akkor megházasodik

4. Ha pénzügyileg is felkészült és úgy érzi, hogy meg tudta magát valósítani és elégedett az eredményekkel

AKKOR GYERMEKET SZÜL,

mert akkor mindent megtett, hogy egészséges és erős ember válljon majd a gyerekből.

Ez nem idealizmus.

Így kellene csinálni és akkor kicsit több lenne a boldog ember.

Na mind1.

Folytassuk a közhelyeket. (bocsi mindenkitől, csak fura, hogy senki nem látja).

„Én annak a híve vagyok, hogy a gyerekért kell gyereket vállalni, nem magunkért, nem azért, hogy bizonyítsunk és nem azért, mert nekünk az így lenne jó.”

Hát… én igenis magamért vállaltam gyerekeket, mert úgy gondoltam, éreztem, tudtam, hogy az nekem jó, az boldoggá tesz, teljessé válik az életem, át akartam érezni az anyaság minden örömét-bánatát, szeretetet akartam adni-kapni… ragaszkodni, összetartozni, gondoskodni, tanítgatni… és nem kis cicáért, nem nyuszikáért, hanem gyerekért! Nem azon gondolkoztam, hogy „jaj, milyen házat fogok neki majd venni? milyen lesz a felnőttkora?” , hanem arra, hogy mennyivel több szeretet lesz a családunkban, még szorosabb lesz az összetartozás és megpróbálok jó és becsületes embert nevelni belőle.

Nem bántam meg, hogy nagycsaládos lettem, ha elölről kezdhetném az életem, akkor is ugyanígy élném le! Soha nem dúskáltunk az anyagiakban, mégis úgy érzem, hogy a gyermekeim értékes emberekké váltak. Az ikrek közül a két lányom köztársasági ösztöndíjas és jövőre diplomáznak, a kisebbik fiam már a gimi 3. osztályában érettségizett. Tudják mi az, hogy empátia, odafigyelés, szeretet és nem gázolnak át másokon, nem közönyösek az emberekkel, tudják mi az a tisztelet és főként azt, hogy a család érték! Persze mindezekért nekem is tennem kellett és nem azt, hogy a sok gyerek mellett karba tett kézzel szemlélem, ahogy növekednek. Amikor csak tehettem dolgoztam, tanultam, vizsgáztam, példát mutattam és ami a legfontosabb motiváltam. És én így vagyok boldog!

Elfogadom és tiszteletben tartom mindenkinek a véleményét, de az dühít, mikor általánosítanak és azt gondolják, hogy a nagy családosok segélyen tengődő primitív emberek.