Szerinted mi az élet értelme? (beszélgetés)
Hogy merüljön el benne.
Hogy ne akarjon erős lenni,ne akarja elnyomni erőszakkal.
Hogy a fényt önmagába keresse meg,ne az alagút végén ,és hogy legyen türelmes,mert ez időbe telik.
Van, akinek bátorítás és reményt ad.
Van, aki semmit nem érez benne.
De akkor mit mondanál, ha valaki nem lát kiutat?
Én úgy gondolom,ha valaki bajban van ,akkor nincs se alagút se fény,azok akkor jelennek meg ,amikor már nincs bajban az illető.
Szóval aki épp rossz passzban van,annak valóban igaztalan és üres szavak lesznek,amikkel nem tud mit kezdeni.
És mondhatják nekik ezren is ,hogy ezek igazak,még ha az eszével tudja is,vagy már régebben tapasztalta is ,abban a helyzetben csak üres szavak lesznek.
áh..nem érted..
vannak teljesen egyszerű dolgok..és túl vannak misztifikálva..tudod???
nekem nem kell lefordítanod mit írtál..nem vagyok oly csekély értelmű...
Nem értem Éndzsi!Mi van felfújva?:O)
Én csak annyit mondtam,hogy ha bajban vagy mindig van kiút....úgy fogalmaztam hogy az alagút végén meg kell látni a fényt....magyarul rá kell jönni hogy van kiút és meg kell lépni....
te mondtad hogy ezek üres nagy szavak...én nem fújtam fel semmit!:O)
Igen..én így címkézem...
evidens dolgok vannak sokszor felfújva.,feleslegesen.
Hát ha te így gondolod én elfogadom...te tudod...
Én másképp látom!!!!Nem tartom sem nagy szavaknak,sem üresnek...de nekem mindegy hogy te mivel címkézed....számomra igaz.
mert valóban azok..nagy-nagy szavak...
sokszor a szavak mögött nincs tartalom..csak az üresség...
Dehogynem :O))))
Én már csak tudom :O))))
Nem is élnék, ha nem így lenne :O))))
Nem. Ez igaz. :O)
Csak néha nem látszik.
Több szót nem is érdemelnek.
:(
Nem a te hibád. Azt kell elfogadnod, hogy hibásak.
Ezt néha nehezebb elfogadni és inkább magunkat hibáztatjuk.
Pedig ott a hiba.
Én is azota szerettem meg a családomba néhány embert, mióta rájöttem, hogy egyszerűen buta ahhoz, hogy jól viselkedjen.
Így szeretni tudom, mint egy gyereket.
Ne fel nézz rájuk, hanem le és akkor tudok őket a saját szintjükön szeretni.
Te vagy a felnőtt és ők a gyerekek.
Nem várok el én már tőlük semmit,de tudod,ha eljön a szülinap,karácsony,fiam szülinapja,azért miondig elgondolkodtat,hogy vajon miért ilyenek???
Már volt,hogy anyámtól bocsánat kértem egy csokor virággal,mondtam neki,nem tudom,miért haragszol rám,de bocsájtsd meg...akkor 1-2 évig működött.Most évek óta megint elfelejti,hogy a világon vagyok.
Persze, hogy nem kellemes, de szerintem ne várj olyan embertől pozitívat, aki nem elég felnőtt ahhoz, hogy felnőtt módjára viselkedjen.
A szüleinket hajlamosak vagyunk feljebb tenni, mint ahol náha valójában vannak.
Engedd el őket és ne sajnáld, mert ez őket minősíti és nem szabad, hogy a te hangulatod ettől függjön.
Gynegék, ezért ne magadat büntesd.
Köszönöm nektek a jó kívánságokat.
Tulajdonképpen soha nem én voltam az anyám kedvence.
Bár gyerekkorban mindig én voltam az,aki azt leste,hol segíthet,hogy levegyem a terhet a vállukról.Már amennyire ezt egy gyerek képes.
Felnőtt fejjel én voltam,aki anyám mellett állt,amikor súlyos műtéten esett át.A testvéreim a háttérből tátották a szájukat.
Anyám meggyógyult,köszöni,jól van,nincs rám szüksége.
Már beletörődtem,hogy ez van,de akkor is rosszul esik.
így van....csak arra kell vigyázni nehogy gyors vonat legyen...:DDDDDDDD
amúgy tényleg igaz, észre kell venni a lehetőséget, az már félsiker :O)))
Sajnalom:(
Hogyan ertetek el ezt a szint hogy nem koszontenek fel szulinapodon??kitol mastol varhatna ezt az ember ha nem a szuleitol???biztos nagyon rossz erzes lehet!:(
En kivanok neked NAGYON SOK BOLDOG SZULETESNAPOT!!!!!!!!Ez a te napod.