Szeretőnek lenni!? (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Szeretőnek lenni!?
Azt gondolom,hogy bosszantó,és valahol megalázó is ez a fajta viselkedés.Azt tudni kell a srácokról,hogy a családjukért mindent megtennének,imádják a gyermekeiket,és teljesen átlagos,normális családapák.Munkahelyük van,van amelyik családnál Ö a fenntartó, véleményem szerint nem ezt érdemelnék.Ők sem értik hogyan jutottak el idáig.Ebből kifolyólag nem is tudják a visszavezető utat. Próbálják megbeszélni párjukkal a problémát,de az asszonyok hajthatatlanok.Csak a régi dolgokat fújják.Egybe nem gondoltak bele,hogy mi lesz az után,amikor már mindent tönkre tettek!??
Akire nem tudok felnézni vagy ahol nincs ekkora érzelem sem, az nem a párom, pláne nem a férjem 🤐🤪
Fura házasságok vannak. De ez megint egy másik sztori.
Bár én ugye elég szenzitív vagyok, de letörne a szám, ha vkinek ilyet kéne mondanom, akit elvileg szeretek h azért nem dugunk, m nem nézek fel rád.. 😒😒
Hogy miért vonják meg a nők a szexet a párjuktól,erre a választ csak ők maguk tudnák megadni.Néhány indokot,azért hallottam a srácoktól. Pld nem tudok olyan pasival szexelni akire nem tudok felnézni, vagy érzelmek nélkül nincs szex sem stb. Magam sem értem a miértjét,de tény,hogy sok feleség alkalmaz ilyen vagy ehhez hasonló eszközöket megtorlás vagy bosszúként.Aminek már tudjuk,hogy mi lesz a folytatása.Válás,vagy szerető.
Sosem értettem azokat a nőket, akik megvonják a férjüktől a szexet, m ezzel nem csak tőlük, saját maguktól is megvonják. Ergo saját magukat is büntetik.
Életben nem tudnám ezt alkalmazni. Biztos kapok én is ezért hideget-meleget, de az én priom 1.szex... majd aztán a többi minden más. Ha a szexben nem stimmelünk, akkor onnantól kb.érdektelen, h a többi minden másban igen.
Persze mások vagyunk, de megérne egy misét, h a nők miért szivatják saját magukat (is).
Szia!Ezekre a kérdéseidre majdnem pontosan megtudom adni a választ.Van egy közel 10 főből álló kemény mag baráti társaságom,akikkel egy klubba járunk edzeni,és edzések után beszoktunk ülni egy-két italra /általában üdítőről van szó,de aki nem vezet az sör-bor is lecsúszik néha/.Természetesen a téma mindig a nők,és nem a foci!Furcsán hangzik,de a közel 10 fős társaságból 70%-ra nincs rendben a szexuális élete otthon.Nagy részben a feleségek büntetésként alkalmazzák a szex megvonást,olyan indokokkal,hogy későn jársz haza.kevés pénzt hozol haza,majd ha úgy viselkedsz,ahogyan én is szeretném majd akkor szexelünk,és hasonló okokból.maradék 20%-nál nem kívánja,fáradt,gyógyszert vettem be,most nem jó,vagy meghallják a gyerekek módszerekkel szívatják a férjeket,ergo ez a leplezett büntetés.Természetesen ez nem jó a srácoknak,viszont mindezek ellenére válásról szó sincs,mivel egyéb módon jól tudnak együttműködni.Valamint összetartja őket a közös gyerek,vagyon helyzet.Gyakorlatilag ennek megoldásaként ők is szeretői viszonyokat tartanak fent,és elmondásuk szerint,most már tökéletes házasságban élnek.Gondolom,hogy ezek után kapni fogok a tisztelt olvasóktól hideget,és meleget is,de őszintén ez a helyzet a srácoknál.
Ezeken a kérdéseken mi már rég túl vagyunk... mi már elég nyíltan képesek vagyunk kommunikálni. Közel 30 év van mögöttünk. Valahol egy arany közép úton maradtunk. Nem kell színlelni, de tudomásul kell venni hogy a vágy intenzitása változó. És beszélni kell róla nyíltan. Viszont érzelmileg mindenképpen eltávolít a nyitott házasság bármennyire is csábító volt a gondolata bizonyos szempontból, és mi nem vállaltuk ennek a kockázatát. De nem áll távol tőlünk hogy megbeszéljük mi legyen ha bármilyen okból a házasságunk szexmentessé válna.
Vagy egyszerűen esze ágában sem lenne válni, maximum szívesen szexelne néha egy kicsit mással is...
Abban is van valami hogy a nők ettől berágnak és esetleg elválnak, ezért kell titokban tartani...
Mi van akkor ha valakinek már nincsenek meg, vagy nem olyan intenzívek a vágyai, hogy állandóan készen álljanak ha a párjuk közeledni akar? Vagy inkább játsszák meg magukat? Melyik hazugság a jobb, ha fenntartjuk a látszatot hogy mennyire élvezzük a szexet, vagy ha elfogadjuk a nyitott kapcsolatot, akár titokban? Mi van akkor ha ez csak a szexre igaz, de egyébként nincs semmi probléma, nincs tányérdobálás, stb. Szívesen töltik együtt az időt, idilli párként szívesen sétálgatnak a parkban, de a szex az más kérdés. Nehéz kérdés hogy mi a jó, szembe megmondani hogy "mással is szívesen szexelnék drágám", de egyébként minden rendben veled (aki esetleg ettől kiborul és tönkre vág mindent), vagy inkább csendben elfogadni, hogy csak a szex miatt ne csináljunk már akkora problémát.
"notórikusan elutasítják a párjuk közeledését, azok vajon mit gondolnak? Hol éli meg a társuk ezeket az élményeket, vágyakat, érzéseket."
szerintem gyakran struccpolitika, meg a velem ilyen nem történhet meg, vagy az én férjem, feleségem nem olyan című effekt...
"És, miért marad a másik, ennek ellenére, hogy külső kapcsolatokban kell megélnie, ahelyett, hogy a teljes külső-belső harmóniára törekedjen? "
én azt látom, h a férfiak ebben sokkal kényelmesebbek, nem hiányzik a válásból adódó hercehurca, sokan a gyerekkel való kapcsolatukat féltik..
A nőknél lehet gyávaság, de anyagi okok is...
Bár nekem amúgy az elvált ismerőseim közül a legtöbbüknél a nő vált el és hagyta ott a férjet...
Én már többször feltettem azt a kérdést, hogy vajon azok a nők (férfiak), akik notórikusan elutasítják a párjuk közeledését, azok vajon mit gondolnak? Hol éli meg a társuk ezeket az élményeket, vágyakat, érzéseket.
Jó lenne a fejükbe látni. Tudják, hogy a párjuk félrejár, csak homokba dugják a fejüket, hogy a látszatot fenntartsák? Vagy tényleg elég nekik a lakótársi viszony? Esetleg ők is máshol élik meg?
És, miért marad a másik, ennek ellenére, hogy külső kapcsolatokban kell megélnie, ahelyett, hogy a teljes külső-belső harmóniára törekedjen? Mindenkinek van oka, de a legfőbb talán a gyávaság. Gyáva a félrelépő, gyáva a megcsalt fél és inkább nem beszélnek róla.
Nem ítélek el senkit, megtapasztaltam minden oldalról ezeket a dolgokat, ezért ítélkezni sem szeretnék, mert ez rám ugyanúgy érvényes volt. De azt is érzem, hogy ha hasonló helyzetbe kerülnénk újra, akkor azt csakis nyílt kommunikációval lehetne megoldani. És ha kell, akkor el kell engedni a másikat. Ha én nem tudom/akarom megadni neki, akkor engednem kell. És viszont. De akkor barátok, lakótársak vagyunk.
Ha szenvedés, kínlódás, mi értelme? Azt megéled a hétköznapokban is. Ennek pont az az értelme, h egy másik dimenzióban éld meg a dolgokat :))
Én azt gondolom,hogy több féle módon lehet ezt megélni!Lehet szenvedve,kínlódva,de lehet káprázatos élményként is megélni.Elvileg a házassági kapcsolatokra is rá lehet fogni ugyanezeket.Itt viszont ha nem jó csak egy pá felejtsük el egymást,és kész,de egy házasságnál már bonyolultabb a helyzet. Én azt gondolom,hogy lehet ezt hosszútávon is jól csinálni,úgy , hogy mindkét fél megtalálja benne a boldogságát, még a lelkiismeretfurdalás ellenére is. Ez már csak rajtatok múlik.
Természetesen van rá kereslet,de azt gondolom,hogy ebben a csoportban is tudsz érvényesülni,hiszen itt no name mondhatod el a véleményedet,gondolataidat a témáról.Több szempontból tudnak rá reagálni,viszont a zárt csoportban korlátozottak a véleményezési lehetőségek.Több szem többet lát!
Hát ez kb. mind egyszerre... néha nagyon fent vagyok, néha nagyon lent.
De kínlódás kb. sosem... és legfőképp pozitív élmény, nyilván a lelkifurka megvan... de inkább az, h ezt meddig tudja az ember csinálni, mert egyelőre végtelen a történet..
Például hogy a nők hogy élik meg? Pozitív élményként, ahogy általában én megéltem még régen, amikor ilyen volt, vagy pedig kínlódás, bonyodalom, lelkiismeret-furdalás, stb. amiről itt is olvashattunk.
Vannak, illetve voltak ilyen klubok, de nem volt túl nagy aktivitás. Legalábbis amikben én voltam azok mind inaktívvá váltak, de mondjuk nem kimondottan szerető témájúak voltak. Én szívesen beszélgetek a témáról.
Egy zárt csoportra, nem nyíltra, ahol lehet tovább beszélgetni... már ha van rá "kereslet".
Itt elvesztettem én is a fonalat.Mire is gondolsz pontosan?
Igen, egy ilyenre én is beszavaznék :) (zárt csopi)
Viszonyítás kérdése. Egyedül az a rossz, h egy fránya kv-ra nem lehet beülni sehova. De a találkák btw. legfőképpen napközben, közel a munkaidő végéhez vannak, így nincs jelentősége az én esetemben pl. a korlátozásoknak.
Azt gondolom,hogy megy ez érzelmekkel együtt is.Bár nem igaz az,hogy az embernek nincsenek álmatlan éjszakái,ergo lelkiismeret furdalása, de könnyen elmúlik,amikor este a feleségéhez bújna,és a héten már kb az 5. alkalommal azt kapod,hogy jaj ne már fáradt vagyok,bár van egy felkelnek a gyerekek verzió is,illetve álmos vagyok,most nem akarom.Szóval széles a választék.Mindezek után már kiveszik az emberből az érzés!
Azért szerintem egy történet sem úgy szól, hogy emberünk reggel felkel otthon szeretetben, boldogságban, ahol ágyba kapja a kávét, és készen várja a vasalt ruha, majd elindul otthonról a munkahelyére, ahol szintén megbecsült tagja a társadalomnak. Közben azért minden délután összefutnak Icukával, akivel összemelegednek pár órára, mely után mindenki megy útjára, mintha mi sem történt volna. Este pedig hazamegy, ahol előadja, hogy milyen remek napja volt. Talán még Icukát is beleszövi a történetbe, Anya pedig vidáman mosolyog, és azt mondogatja magában, hogy "milyen remek férjem van"!
Mert azért ez így lenne igazán "egyszerűen megoldható helyzet", nem "bonyolítva". Minden full happy és rózsaszín lenne, ha az embernek nem lennének olyan érzései, hogy "csal", és "hazudik", és a túloldalon Anya sem gondolná azt, hogy itt valami nem stimmel ezzel az Icus történettel. Ez egy többszereplős történet, és itt csak 3 személyről teszek említést, pedig sok esetben itt 4 emberről van szó, vagy ha a tágabb kört nézzük (a gyerekeket, akikkel szemben szintén van lelkiismeret-furdalás bőven), akkor ennél jóval több személyt érint a dolog közvetlenül vagy közvetetten. Erre értem azt, hogy bonyolult. Aki ezt egyszerűnek gondolja, abból valami kiveszett, amit úgy nevezünk, hogy érzés / érzelem.
Értem, én inkább arra gondoltam amikor valakinek egy állandó partner mellett van ilyen kapcsolata.
Ismerős a helyzet,de általában azt hisszük,hogy bonyolult a helyzetünk,de átgondolva már rá kell jönnünk,hogy igazából csak mi bonyolítjuk meg az amúgy egyszerűen megoldható helyzeteket.
Mire vagy kíváncsi?
(szívesebben tenném egy zárt csoportban)
A mi esetünk ennél bonyolultabb. S tart már sok-sok éve.
Pontosan ez jutott eszembe nekem is.
Rengeteg ilyen kapcsolatról van tudomásom.Elváltak,özvegyek egyedül élnek,de nem adják fel a szabadságukat.Ahogyan szoktam mondani,hogy ha hív megyek,küld távozom kapcsolatok.Néha azért elmennek,egy cukiba,étterembe, de igazából csak a szimpátia,és a szex van köztük.Nagyon népszerű ez a fajta szeretői viszony mostanában.
Munkatársam ebből a szempontból marha szerencsés!! 10 emeletes panel házban lakik a 8. emeleten,szeretője meg a mellette levő lépcsőházban a 10.-en!Fel megy a 10-re ,és csak átsétál.
További ajánlott fórumok: