Szerelmi háromszög (beszélgetős fórum)
Kedves Fórumozók!
Dörögdi Kata vagyok, pszichológushallgató! Hűség-hűtlenség témakörben írom a szakdolgozatomat, és ha esetleg van kedvetek, nagyon nagy segítség lenne számomra, ha hozzájárulnátok a kutatásomhoz, az alábbi kérdőív kitöltésével:
A kérdések és a válaszaitok sok szempontból izgalmasak! A kitöltés 15-25 percet vesz igénybe és természetesen önkéntes és anonim!
Ha tudjátok, esetleg tovább is küldhetitek a linket néhány ismerősötöknek, barátotoknak a párotoknak, szóval aki szerintetek hajlandó lenne még kitölteni.
Előre is nagyon köszönöm!!!
Kata
Amúgy elhiszem,hogy 2 év után se gyógyulnak a sebek,és még mindig ezeken rágódsz,nem vagyunk egyformák..
Nekem nagyjából 1 év kellett, amire úgy-ahogy túltettem magam...de még mindig nem tökéletesen,1,5 telt el a megcsalás óta...
Valahol olvastam hogy a "gyászidő" az együtt leélt évekkel arányosan nő...
Ennek örülök!Hogy más is helyre tudta hozni a házasságát!:)Jó ezt olvasni...
És annak külön örülök, hogy olvasom, hogy a megcsalónak is okoz lelki fájdalmat...
Hát akinek van lelkiismerete annak kell is éreznie ilyesmit...
Többek között ezért Sem csaltam vissza a férjem...pedig volt aki azt tanácsolta, mert így kvittek leszünk...stb...csakhogy én nem tudnék elszámolni a saját lelkiismeretemmel emiatt, meg egy idegen férfit se akarnék erre "felhasználni"...
Majd megnézem a fórumodat,csak most olvasom először a hozzászólásokat..:)
Teljesen igazat adok.Sajnálom,én is átéltem:(
Ha megcsalt, az a minimum(ha valahogy jóvá akarja tenni) hogy szakít a nővel.
Ez nálunk is így volt.Az már egy másik téma, hogy a volt szerető nem akarta felfogni,és kavart jó ideig.
Pedig nálunk nem 2 éves viszonyról volt szó,hanem 2 hetesről...
Méltatlan,és megalázó 2 vasat tartani a tűzben...
Tapasztalatból mondom, mindig az észre kell hallgatni, mert ha elmúlnak az érzelmek, márpedig azok olyan elmúlósak, akkor bánni fogod.
Persze nem egyszerű. Én például képtelen vagyok rá, sosem sikerült. Mindig az érzelmeimre hallgattam. Nem jó. Aki teheti, aki képes rá, hallgasson az eszére!
Számomra egyértelmű Kyra a helyzet - pasi szemszögből írok.
A feleségét nem engedi el (talán vagy gyereknépesség is már), Téged is fogni szeretne. Ezért javasolja a "visszaminősítést", a barátságot.
Hm.
Talán barátság majd ÚJRA lehet belőle, 2-3-4 év múlva.MOST semmiképp. Ha akarod a szerelmed/és az ő szerelmét, valamint ő is akar Téged-> kérdezz rá őszintén, nyíltan: felváll-e, mint esetleges leendőbeli feleségét.
HA igen, hurrá..nyertél..éljetek boldogan..
HA nem, onnantól két választásod marad:
1. Megadod magadnak az új társ keresését, akkor ezt a kapcsolatot lezárod(hiszen mint írtad, érzelmileg erősen kötődsz hozzá,igy nem tudsz új kapcsolatba belefolyni).
2. maradsz örökös szeretői státuszban, ami akár lehet Neked kényelmes, ezt Neked kell eldöntened.
A döntés a Tied.
Én az esetleges válaszutakra próbáltam rávilágítani.
Mit tegyek?
Közel fél éve megkeresett 26 év után az első szerelmem. Akivel akkor azért szakadt meg a kapcsolatunk, mert külföldre ment tanulni. Sokáig leveleztünk még utána. Az akkor egy olyan kapcsolat volt, ahol nem vállaltuk az érzelmeinket egymás előtt, hisz nős volt. Az évek folyamán nagyon sokszor keresett, amiről hol tudtam, hol nem. 4 éve talált meg az iwiw-en. Többször váltottunk levelet, de én nem voltam aki nem nyitott felé. Augusztusban minden elkezdődött előröl. Elkezdtünk levelezni, találkozni, és a félelmeim beigazolódtak, hisz ott folytattuk , ahol abbahagytuk. Nagyon erős hatással vagyunk egymásra, nagyon közel állunk egymáshoz, s őrlődünk mind a ketten.Nemcsak a felesége a probléma, hanem a köztünk lévő 140 km-es távolság. Eddig megoldottuk a találkozásokat, de most rájött, hogy nem tud hazudni, alakoskodni, ez nem az ő formája. De elszakadni sem tőlem. Éezelmileg nagyon kötődünk egymáshoz, ő kérte minősítsük át a kapcsolatunkat barátsággá. Ugyanúgy levelezzünk, telefonáljunk, találkozzunk. Kérdem én, hogy lehet egy szerelmi kapcsolatot barátsággá minősíteni, mert így könnyebben leküzdhetők az akadályok? Számomra ez nem elfogadható. Elvileg holnap találkozunk, nekem addig el kéne döntenem, mit tegyek. Nálam az átminősítés szóba sem jöhet, ha szakítok, úgy szakítok, hogy többé semmilyen kapcsolat nem lehet közöttünk, de ennek ellentmondanak az érzelmek. Mikor kell a szívre és mikor az észre hallgatni? De tudom, ha találkozunk, minden kezdődik előről, mert nem fogunk tudni ellenállni egymásnak. Mit tennétek a helyembe? Mit csináljak?
Ne haragudj meg, de én nem bírnám, amit te csinálsz. Én nem tudnék második lenni, még akkor sem, ha csak lelki társ a harmadik fél. Ne tégy úgy, mintha ő lenne az egyetlen férfi a földön! Válaszd a méltóságod, és állj odébb. Gondold el, hogy az exed meg jót röhög a markában, hogy két nője van, és még csak titkolóznia sem kell. Ne hagyd magad megalázni!
Szerintem.
Én, meg az exem, plussz egy fő.
Nyolc hónappal ezelőtt felálltam, és kiléptem a házasságomból. Okkal, joggal tettem e, most nem kérdés. Hosszú ideig azt sem tudták, élek e.
Ezalatt az exem szerelmes lett, és összeköltözött az új párjával. A szerelem még tart, de közben találkoztunk, és megbeszéltük, hogy újra kezdjük együtt. Nem megy, mert nem tud kiszállni abból a kapcsolatból.
Keressük a jó megoldást, de nem könnyű. A hárman párban gondolatát elvetettük, mert veszélyesnek érezzük. Ha rosszul csinálnánk, mindannyian sérülhetnénk. Ha szólok az exnek, hogy csomagoljon, mert elutazunk három napra, akkor azonnal indulhatunk.
Eltöltünk pár szép napot, felmelegítjük a töltött káposztát, és ragyogóan érezzük magunkat. Nincs gond semmi. Néha telefonál az a „másik”, de nagyon nem háborog. Megkérdi jól van e az exem, aztán csend lesz. Hogy mit érez, mit gondol…..képzelhető.
Az a baj, hogy a közös lét nem menne, úgy érezzük. Segítsetek megtalálnia jó megoldást, ha létezik ilyen.. Mondjátok meg, mit tegyünk.?
Rövid leszek, mert már pakolunk a nyaralásra..
Nekem is ismerős volt a te "történeted", kicsi a világ...
Nem mondom, hogy fenékig tejföl az életem, de igyekszünk a legjobbat kihozni belőle. Ennek az egész hercehurcának következtében a férjem pszichiáterhez járt - aki tapasztalta már, az elhiszi, hogy a megcsalónál is okozhat lelki válságot, aki meg nem tapasztalta, az úgysem hiszi el - ez is közrejátszott abban, hogy lehetősége van eljönni nyugdíjba ( rendvédelmi szerveknél dolgozott ). Már egy hónapja itthon van velem, és nem is eresztjük el egymást többé. Építjük a jövőnket..
Köszönöm a biztató sorokat.
Bevallom nektek, valójában én legbelül már régen tudom, hogy mit kellene tennem, csak az a baj, hogy még egyenlőre képtelen vagyok rá.
Talán ezért is vetettem fel a témát, mert minden vélemény, hozzászólás egy kicsit segít, hogy végre végleg kilépjek (érzelmileg is ) ebből a kapcsolatból, amelyben sohasem voltam igazán boldog, sohasem kaptam annyi szeretetet, odafigyelést, amennyire vágytam.
Jogosan tehetitek fel a kérdést - akkor minek maradtam mégis ilyen sokáig benne?
Nehéz, és egyben fájdalmas is erre őszinte választ adni.
Fájdalmas azzal szembesülni az embernek, hogy csakis ő, saját maga felelős a boldogságáért, és senkit sem hibáztathat azért, mert elrontotta az életét- csakis saját magát.
Nekem sohasem volt elég erőm és önbizalmam, hogy változtassak a kapcsolatunkon.
Akár úgy, hogy mindent megpróbálok megtenni, hogy olyan legyen,amilyennek szeretném, - felvállalva ehhez a konfliktusokat,- ha pedig nem megy, akkor lépek.
Tudjátok, az elmúlt két évben sokkal többet tanultam a párkapcsolatokról, mint addig egész életemben. Rengeteg ilyen témájú könyvet olvastam, sok emberrel beszélgettem erről. Meglepő, hogy milyen szívesen nyílnak meg az emberek, és beszélnek legbenső érzéseikről. Én korábban mindíg féltem ilyen témákat előhozni, túlságosan is zárkózott, befelé forduló ember voltam, de az elmúlt két évben nagyon sokat változtam.
Kinyíltam a világ, az emberek felé, és kezdem észrevenni, hogy milyen sokszínű.
Eddig mindíg alárendeltem magam a férjemnek, maximálisan alkalmazkodtam hozzá, próbáltam mindenben megfelelni az elvárásainak.
Most már tudom, hogy ez nagy hiba volt!
Ez is hozzájárult ahhoz, hogy ez lett a kapcsolatunk vége.
Kedves Vicseva!
Másik fórumon - ahol én is hónapokon keresztül "öntöttem ki a szívem" olvastam a "történetedet". Én úgy gondolom, egy házasságba, amely már hosszú évek óta tart, egy félrelépés (nem hónapokig tartó viszonyról beszélek) talán még belefér. Még ha nagyon fájdalmas is, de ha két ember valóban szereti egymást (mint ti a férjeddel) akkor túl kell ezen lépni.
Ennyit egy igazán őszinte, intim kapcsolatban(és az intimitáson nem elsősorban a szexet értem)meg lehet, és meg is kell bocsájtani.
Én biztosan ezt tenném a helyedben.
Én nagyon megértem Jázmint, nem tudja elfelejteni, hogy addig, amíg ez ki nem derült, jól éltek, bizonyára azt érezte, hogy boldogok a férjével. Leginkább azt szeretné, ha mindez meg sem történt volna. Hiába él már két éve önálló életet, a régit szeretné visszakapni, de sajnos az már nem megy.
Nekem az egy alkalom is nagy erőpróba....
Hogy Jázminnak mit tudok tanácsolni? Hatalmas űrt kell kitöltenie, hiszen attól fáj a bántás, akit szeretünk. Tudatában van annak, hogy mindig is fog kötődni a férjéhez, és nemcsak a gyerekeik miatt.
Ha két év alatt sem gyűlölte meg, sosem fogja már.
Ez a két év hogyan telt el? Mennyit találkoztál a férjeddel, anyagilag hogy osztoztok a cég jövedelmén, milyen a kapcsolata a gyerekekkel? Ha te nem jártál be a céghez, mivel töltötted az idődet? Nincs olyan hobbid, amit szerettél volna csinálni, de a család miatt nem volt rá idő? Érezd magad újra 18 évesnek, mit szerettél volna akkor tenni? Ha ezekre egyedül nem tudsz válaszolni, vannak önismereti tréningek, egyedül is felkereshetsz pszichológust. Bízom benne, hogy tudsz új célokat találni...
Ha közös a cég akkor azzal kezdtem volna hogy a titkárnő repül onnan.
Férjednek meg mond meg, hogy hibáztathat téged de akkor is neki van / volt szeretője és nem neked.
Akkor tedd meg a lépéseket!!:)))
Soha nem késő újra kezdeni,vagy inkább MÁSHOGY folytatni!:D
Szia jázmin!!
Jol döntöttél ...megaláztak!!! ..maradj csak független,ne tedd azt amit én...megbocsájtottam 40 éve vagyok férjemmel....14 éve cserélt fel!!! akkor voltunk 26 éves házasok..tudnod kell 4 gyermeket neveltünk!!!
Most bánom nem váltam el...tudod a vas ha egyszer eltörik ...hiába heggeszük vissza érzödik mindig!!! Gyermekeimért nem váltam el...de hidd el nem éri meg semmi az áldozatott...ne feledd egy életed van légy boldog amig tudsz!!!puszika!!
Közel vagyok 60 évemhez mindent bánok
Bármennyire is szereted, /bár szerintem ez inkább már csak megszokás és sértettség/ soha nem fogsz már neki hinni.
Bizalomról pedig itt már nem lehet beszélni.
De mivel egykoruak vagyunk, hidd el nem kell feladni semmit. Én is fel tudtam építeni az új életemet. Ha anyagilag függetlenné tudsz válni és ha Te is akarod, érzelmileg is teljesen független lehetsz.
Ennyi idő után itt már nem hiszem hogy boldog lehetnél valaha is ebben a kapcsolatban. Akkor meg inkább próbálj túllépni rajta. Ez még nem a vég.
Valóban jól érzitek, hogy még nem vagyok túl a történteken két év után sem.
Hogy érthető legyen az egész, röviden a történet:
Férjemmel közös vállalkozásban dolgozunk(tunk). Két éve derült ki számomra, hogy hónapok óta viszonya van a titkárnőnkkel, aki nálam 17 évvel fiatalabb, elvált, két gyermekét egyedül nevelő nö.
Amikor lelepleztem őket, megmondtam a férjemnek, hogy döntse el mit akar, de én addig nem akarok tovább vele élni, míg nem szakít a nővel,(szerencsére van egy nyaralónk, ahová a férjen el tudott költözni - egyébként addig is oda hordta a nöt) és a cégbe sem vagyok hajlandó bejárni, míg a szerető ott van.
Ennek már lassan két éve.
A leleplezés után próbáltuk "rendbehozni" a házasságunkat,- beszélgetések, közös programok... de miután többször is azzal szembesültem, hogy a szerető továbbra is aktívan jelen van az életünkben (nekem persze azt hazudta, hogy nincs már közöttük csak munkakapcsolat)én abbahagytam a "próbálkozást".
Valóban, valahol még szeretem a férjem, próbálok vele "normális" emberi kapcsolatban maradni, de már nem hiszem, hogy tudnék vele élni a történtek után.
Már nem tudom tisztelni, nem tudok többé bízni benne.
Ugy veszem ki a szavaidbol, hogy meg nem tetted tul magad a tortenteken.
Miert nem Te maradtal es a titkarno ment? Az lett volna a logikus, foleg ennyi egyutt toltott ev utan.
További ajánlott fórumok:
- Furcsa szerelmi háromszög
- Szerelmi háromszög?
- Chat szerelmi háromszögben
- Szerelmi háromszög - más-más szemszögből
- Milyen billentyűzet paranccsal lehet a felső sor 3-as gombon szereplő lefele mutató kis háromszöget leütni?
- Hogy lehet megszerkeztetni egy háromszöget, ha az egyik oldala 7 cm, másik 4 cm, harmadik 3 cm?